(www.kisalfold.hu 2007.09.09.)

A Széchenyi István Egyetem 2007. szeptemberében induló képzéseire 3136 fő kapott beiratkozási lehetőséget. Államilag finanszírozott nappali helyre 1668 főt vettek fel, nappali tagozatos költségtérítéses képzésre 403 iratkozhat be.

Összességében közel kétezer egyszáz nappalis hallgató kezdheti meg a tanulmányait, s ez 5%-kal több mint az elmúlt évben. A felnőttképzés szakjaira 1022 jelentkező került be.

A most első alkalommal induló mérnöktanári mesterszak 51, a mechatronikai mérnöki mesterszak 41 fővel kezd. Az egyetem a 3753 fős elsőéves kapacitásának 84 %-át fel tudta tölteni. Országos százalékos összehasonlításban - a nagy intézmények közül - az ELTE és a BME után a Széchenyi István Egyetemé a legjobb arány.

A 2007. szeptember 10-én, hétfőn 14 órakor a győri Városi-Egyetemi Csarnokban kezdődő tanévnyitó ünnepségen a nappalis gólyák hagyományos eskütétele után elismeréseket, díjakat adnak át. Az elsőéveseket dr. Szekeres Tamás rektor mellett Borkai Zsolt győri polgármester is köszönti. A Köztársasági Ösztöndíj odaítéléséről szóló díszoklevelet 52 széchenyis hallgató veheti át. Ezévben először adják át a Horváth Ede Díjat, s a jól tanuló és kiváló sporteredményeket elért hallgatók pályázatának is kihirdetik az eredményét.

Az Universitas-Győr Alapítvány az elmúlt jelentkezési időszakban negyedik alkalommal hirdette meg a győri Széchenyi István Egyetemre jelentkezőknek szóló motivációs támogatási programját. A felajánlott 3 hordozható számítógép tulajdonosát, a 10 legmagasabb pontszámmal bejutó hallgató részére az 50-50 ezer Ft kezdési támogatást, a legtávolabbi magyarországi megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) lakó 10 hallgatónak az első évre havi 5 ezer Ft közlekedési hozzájárulást az alap, nappali képzésekre felvettek, beiratkozottak közül előzetesen számítógépes sorsolással választják ki, s a kedvezményezetteket az ünnepségen nevezik meg.

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar 2007. szeptember 10-én, hétfőn 11 órakor az egyetem hangversenytermében (egykori zsinagóga, 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 5.) tartja a győri jogászképzés szép hagyományaként az elsőéveseket köszöntő ünnepségét. A kar az osztatlan jogász, a nemzetközi igazgatás alapképzési szak és a jogi asszisztens felsőfokú szakképzés 325 betölthető elsőéves helyére 318 hallgatót vett fel, s ez a kapacitás 98 %-os kihasználását jelenti.

(www.kisalfold.hu 2007.09.04.)

Győr - Egymilliárd Ft-os beruházási, felújítási program keretében tovább korszerűsödik és bővül az oktatási háttér ez évben a győri Széchenyi István Egyetemen – mondta el Lipi László, az intézmény főmérnöke.

A legnagyobb beruházás a volt kompresszorházból kialakítandó építész műterem és a hozzá kapcsolódó, valamint az egyetem egészét érintő informatikai fejlesztés. Ez a projekt az Európai Unió támogatásával és a magyar kormány társfinanszírozásával valósul meg. A pályázaton nyert 540 millió forinthoz (melyben 432 millió Ft az Európai Unió, 108 millió Ft a Magyar Állam támogatása) 60 milliót tesz az egyetem, így összesen 600 millió Ft a beruházás összköltsége.

Az átépítéssel a volt kompresszorház 227 hasznos négyzetmétere 869 négyzetméterre növekszik. A földszinten lesz a kiállító terem, az első emeleten az építész tanszékek és a konzultációs helyek, míg a felső szinten a műterem kap helyet. Itt egyidejűleg 85 építész-jelölt hallgató dolgozhat.

Az informatikai fejlesztés döntően az egyetemi teljes internet hálózat bővítését és korszerűsítését jelenti. A campuson belüli épületek közötti nagysebességű (10 Gbps) gerinc-hálózat épül, magas üzembiztonságú kapcsolatokkal. A meglévő helyi hálózat végpontjai és aktív eszközei az új műtermi infrastruktúra bekapcsolásával bővülnek, a laboratóriumi épületekben és a tanulmányi épületekben tovább bővül a hálózat. Hangsúlyos fejlesztés a szerverállomány és a számítógépes kabinetek korszerűsítése. Az egyetem campusának teljes területén már jelenleg is működik a wifi, a vezeték nélküli internet. Folyamatos feladat a hálózat biztonságának növelése is.

Egyetemi saját forrásból megvalósuló felújítások

Két tanévet érint a 2008 év tavaszán befejeződő, 64 millió Ft-ba kerülő felújítás a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet épületén: a tetőszerkezet és homlokzat újul meg. A Fizika laboratórium kialakítása, valamint új számítógépes kabinet létesítése (HEFOP támogatással) 11 millió Ft-ba került. A Tanulmányi épületben a legnagyobb egyetemi előadóterem, a D-1-es átépítésére 2007. év nyarán került sor, a terem oktatástechnikai hátterének modernizálásával együtt a terem felújítására 33 milliót költött az egyetem. Irodák, tantermek átalakítására, oktatástechnológiai eszközök beszerzésére 30 millió Ft-ot fordítottak. A laboratóriumi épületek folyosóin a gépészeti berendezések felújítását és részbeni cseréjét, az álmennyezet kialakítását, a falak festését 2007. szeptember folyamán fejezi be a kivitelező. A jövő év tavaszára tervezik a folyosó padlóburkolatának felújítását, a munkák várhatóan mintegy 85 millió Ft-ot tesznek ki. A Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet épületében a tornaterem részleges, a sportöltözők-fürdők teljes felújítása – Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával közös finanszírozásban - 5 millióba került.

Tovább folytatódik az energiatakarékos nyílászáró program a központi kollégiumban: a nyáron 320 darab - folyosón és közösségi helyiségekben felszerelt - ajtót, ablakot cseréltek ki. Ez évben további 36 modern kollégiumi fürdőblokkot építettek be, s így a harmadik ütem végére már a kollégium lakóinak több mint fele a megújult és bennük a WC-vel kiegészített fürdőszobát használhat. A két felújítási program összköltsége mintegy 100 millió Ft.

Tetőszigetelésre, a tanulmányi és kollégiumi épületek víz- és csatorna hálózatának, szellőzés technikájának felújítására, az egyetemi parkoló vízelvezetési hálózatának tisztítására, a burkolati jelek felfestésére, a közlekedési táblák karbantartására 35 millió Ft-ot költött az egyetem.

(www.kisalfold.hu 2007.07.24.)
 
Győr - Pályázati pénzből 600 millió forintos fejlesztés kezdődött a győri Széchenyi egyetemen: az informatikai hálózat korszerűsítésén túl „építész műhelyt” alakítanak ki.

Hétfőn délelőtt sajtótájékoztatón, délután pedig lakossági nyílt napon is ismertették a győri Széchenyi egyetemen most indult új fejlesztést. A helyszín a hajdani, már szükségtelenné vált kompresszorház volt: itt kap majd helyet az egyetem építész tanszéke illetve műterem hallgatói számára.

Dr. Szekeres Tamás rektor szólt arról, hogy az Európai Unió támogatásával és a magyar kormány társfinanszírozásával pályázaton nyert 540 millió forinthoz 60 milliót tesz az egyetem, így összesen 600 milliós fejlesztés valósulhat meg. A pénzt felét az informatikai hálózat fejlesztésére kell fordítani, másik feléből az egyetem életében jelentős projekt valósulhat meg: építész műterem. Ez nem csak a már amúgy is rangos győri építészképzés színvonalát emeli. Hiszen, mint a rektor mondta, újabb kaput nyitnak a város felé, a létesítményben kiállítóterem is lesz, rendezvényeket tartanak, az építészek fontos találkozóhelyének szánják. (A legutóbbi ilyek „kapu" a zsinagóga volt, most pedig a „megfagyott zene", azaz az építészet kap helyet.)

Bodrossy Attila tanszékvezető (aki tanár kollégájával, Czigány Tamással együtt tervezte a létesítményt) emlékeztetett rá, hogy a hat éve a győri egyetemen kezdődött építészképzés ma már igen rangosnak számít az országban, nagy iránta az érdeklődés. A megvalósítandó műterem olyan lesz, amilyennel még a budapesti Műegyetem sem rendelkezik.

A beruházással a volt kompresszorház 227 négyzetmétere 869 négyzetméterre növekszik. Meglévő, földszinti részén lesz a kiállítóterem. az első emeleten kap helyet a tanszék, tizenöt oktatói hellyel, de olyan kialakítással, hogy egyszerre 29 hallgató is le tud ülni konzultációra. A felső szint a műteremé, ahol 85 hallgató tud dolgozni, akár az egyes előadások közti „lyukas" órákat is kihasználva.

A kompresszorház 40 centi vasbeton falai megmaradnak, a ráépítéssel is megőrzik a zárt, súlyos tömeget. A létesítmények ezt a részét sötétszürkére, majdnem feketére festik. Mintegy jelképesen „black box" lesz, olyan fekete doboz, amelybe bemegy a hallgató, és kijön az építész... Ide csatlakozik egy másik, újonnan építendő „doboz", a lépcsőház lifttel, látványkontrasztként üvegtéglás burkolással.
Az építés menetéről az egyetem főmérnöke, Lipi László beszélt, elmondva egyebek között, hogy a múlt hét végén már átadták a munkaterületet a közbeszerzési pályázaton nyertes kivitelezőnek, a Nógrádtrade Plus Kft.-nek. Ügyvezető igazgatója, Gábrielné Császár Ilona is itt volt a sajtótájékoztatón. Szorít minden határidő, hiszen a létesítménynek a pályázati feltételek szerint a jövő év március 25-ig el kell készülnie.
Az egykori kompresszorház, amely hamarosan nagy változáson esik át.

(www.kisalfold.hu 2007.07.06.)
  
Az összetartó erőt és a szellemi függetlenséget szimbolizálja a tegnap bemutatott, európai tradíciókat követő rektori jogar, amellyel végre teljessé vált a győri Széchenyi-egyetem jelképrendszere.

„Universitas laurinentis de Stephano Szechenyi Nominata" – ezt kell leírnia annak, aki a Széchenyi- egyetem nevét éppen latinul akarná feltüntetni az önéletrajzában. A domborított felirat a tegnap bemutatott rektori jogar fejrészén olvasható, fölötte három szimbólum: a magyar és a győri címer, mellettük pedig az évszázados múltat jelképező pecsét, amellyel 1777-ben Mária Terézia alapította meg a Győri Királyi Jogakadémiát. A Bardócz Barna győr i ötvösművész munkáját dicsérő jogar küllemre, jellegre harmóniában áll a szintén általa készített rektori és dékáni láncokkal, s így az egyetemi jelképrendszer a zászlóval együtt teljessé vált.

A jogart dr. Szalay Gyula, az egyetem állam- és jogtudományi karának dékánja mutatta be tegnap, kiemelve, hogy az alkotás különbözik más egyetemek pédumától, mivel az aranyozott, ezüstözött bronzalapú fejrész alapját nem fa, hanem áttetsző üveggömb képezi, amellyel a művész légiessé tette az egyébként másfél méteres műalkotást. A jelkép fődísze egy görög férfialak, az egyetem lelke, aki fáklyával és könyvvel a kezében a tudást testesíti meg. Bardócz Barna munkája az egyetemi ünnepségek meghatározó kelléke lesz, a végzősök a diploma átvételekor, a doktorok az avatáskor, a rektor és a dékánok a címek átadásakor az európai tradíciók szerint erre tesznek esküt.

(Forrás: www.gyorihet.hu, 2007.06.25.)

Magyarországon elõször Gyõrött örökíti meg emlékoszlop a holokauszt során az iskolájukból elhurcolt, elpusztított zsidó kisdiákok emlékét.
A nevekkel televésett gránáttömböt a művészet és az oktatás szentélyeként a Széchenyi- egyetem kezelésébe került egykori zsinagóga udvarán dr. Schweitzer József nyugalmazott fõrabbi és dr. Szekeres Tamás rektor avatta föl vasárnap.
Gyõrbõl és közvetlen környékérõl ötszáz gyereket vittek Birkenauba és Auschwitzba. A tizenhat évnél ifjabbak közül senki nem tért vissza. A legfiatalabb elhurcolt gyermek 14 napos volt, a legidõsebb alig múlt 14 éves.
Schweitzer József utalt rá: Száz évvel a német rettenet vezetõi a hazai bűnösök közreműködésével nemcsak a polgári élet esélyétõl, de a léttõl is megfosztotta a zsidó lakosság jelentõs részét.
Dr. Szekeres Tamás rektor hangsúlyozta: Ez az emlékmű nap mint nap arra figyelmeztesse a ma itt tanuló egyetemi hallgatókat, hogy mindenkinek joga van az örömmel-bánattal teli felnõtt élethez, és majdan a méltó búcsúzáshoz a földi élettõl.

(Forrás: www.gyorihet.hu, Trunkos Ildikó, 2007. 06. 07.)

Sem a kormány, sem az ellenzék nem elkötelezett a regionalizáció mellett Magyarországon. Nem látják át, hogy milyen lenne, ha hét vagy nyolc hatalmi központ alakulna ki. Az is elképzelhetõ, hogy félnek egy ilyen modelltõl – nyilatkozta lapunknak adott interjújában dr. Rechnitzer János professzor, dékán, az MTA regionális kutatások intézetének igazgatója.

(www.nol.hu, 2007. június 6.)

"Egy átlagember kétszáz wattot, egy sportoló, például egy futó vagy kerékpáros, akár négyszázat is le tud adni" - állítják a pedálgépeket preferálók a Győrben másodszor megrendezett Széchenyi Futamon, melyen alternatív hajtású járművek vetélkedtek. Ultrakapacitás, bioenergia, napelem, hibridhajtás és pedál, nagyjából ezek uralták a győri egyetem immár hagyományos rendezvényét. Az Intermotor-csapat például a lábhajtású generátor előnyeit használta ki, ám mielőtt bárki megijedne, hogy a jövő autóiban pedálozni kell, mindenkit megnyugtatunk: a jövő és a jelen mérnökei a Széchenyi Futam kedvéért választották ezt a látványos megoldást.

Az amatőr kategóriában volt ugyan egy kis Polski, melyet kemény tekeréssel ember hajtott, ám a gályarabos megoldást inkább poénnak szánták az alkotók. Egy másik lengyel ősminit sűrített levegő hajtott. Az ötlet nem új, hiszen a francia MDI cég már közel évtizede gyárt ilyen rendszerű autókat, melyek többsége taxiként és kisáruszállítóként szolgál Mexikó Cityben.

A Széchenyi Futam versenykiírása nem túl komplikált: feltétel a kormányozhatóság és a fékezhetőség, valamint az, hogy a járműnek megújuló vagy bioenergiával kell működnie. Az villanyhajtásúaknál engedélyezett az akkumulátorok elektromos hálózatról történő töltése. A verseny gyorsasági szakaszból, kétórás hosszú távú futamból áll, ám az igazi ítélkezés a zsűri joga, a döntnökök pedig nemcsak a gyorsaságot és a tiszta működést, hanem az innovatív megoldásokat, az anyagi- és munkaidő-ráfordítást is díjazták.

A többség elektromos hajtást választott. A profik között induló tavalyi győztes, a Műegyetemi Tudásközpont csapata megtartotta az elektromos energiát ultranagy kapacitású kondenzátorokban tárolt módszert: együléses autójuk villanymotorjait a kerékagyakba építették, ezzel a megoldással könnyebb lett a jármű, hiszen így nincs szükség féltengelyekre sem. A különleges villanymotorokat gyártó Intermotor cég saját autót is indított a futamon, és ezzel idén is nyert. Autójuk líthium-ion akkumulátorait a napelem mellett a lengéscsillapításból és a villanymotorok hőveszteségéből is visszanyert energia is táplálta.

Nehéz első látásra eldönteni a diáknapok hangulatát idéző Széchenyi Futam komolyságát, pedig a profi csapatok komoly kutatási programok eredményeit demonstrálták. A tudásközpontok járművei többmilliós ráfordítással készültek, és ami ennél is értékesebb, hogy a fejlesztésben az intézmények diákjai és doktoranduszai is részt vettek.

(www.kisalfold.hu 2007.05.10.)
     
Államvizsga előtt nem árt körülnézni a "piacon", mire van kereslet, hol lehet majd elhelyezkedni. Mi is nézelődtünk, kérdezősködtünk a Széchenyi Egyetem rendezvényén.

Mintegy 40 cég kínált állást tegnap a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) állásbörzéjén. Rögtön leszögezzük: a gazdasági szakokon végzők reménykedhetnek, hogy nem az itteni kínálat szerint alakul a pályájuk, mivel a státusok 85 százalékára mérnököt keresnek.

Akik nemcsak érdeklődtek, hanem önéletrajzot is hoztak a SZE 13. állásbörzéjére, két-három hónapon belül tudják meg, hogy volt-e számukra is kézzelfogható eredménye az akciónak. Az egyetem Karrier Irodája által szervezett börzén csaknem kétszer annyi cég vett részt idén, mint a korábbi években, közülük igen sok a visszatérő, mint például az Ericsson, a Nokia, a Mol, az E.ON vagy a HILTI. Folytathatnánk a felsorolást, azonban annyi már ezekből a példákból is kiderül: itt a mérnökök vannak előnyben, amint ezt a főszervező is elismerte lapunknak.

Tamándl László, a Karrier Iroda vezetője szerint az egyetem törekszik arra, hogy a következő években a közgazdasági munkaerőt igénylő cégek is nagyobb arányban képviseltessék magukat a börzén, egyelőre a közlekedési, építő-, gépész-, villamosmérnököt és informatikust keresők igencsak felülreprezentáltak. Úgy számoltuk, a papíron kiírt mintegy 700 állásajánlatból 600 rájuk vonatkozik. Tamándl László úgy véli egyébként: a hallgatók tisztában vannak az elvárásokkal, a legutóbbi felmérésen az általuk két legfontosabbnak vélt kritériumnak a nyelvtudást és a kommunikációs készséget jelölték meg éppúgy, ahogyan a kínálati oldalt képviselő cégek.

A cégek nagy része megszabta, hogy hány állást tud felajánlani ez alkalomból, az Audi például mintegy 70 mérnököt keresett, méghozzá 230 ezer forintos kezdő fizetésre, ami szintén nem utolsó szempont. Sokan azonban hiába álltak sorba önéletrajzukkal, mert amikor megtudták, hogy a német középfokú, kommunikációs nyelvtudás alapfeltétel, más cég után néztek.

Igen nagy optimizmussal járta a standokat Vozik Viktor, akitől el is várható a derűlátás, hiszen csak jövőre diplomázik. – A végzős gépészmérnökök mind azt állítják, hogy nagyon jó lehetőségeink vannak a régióban, erre már most is szükségem lesz, mivel kötelező szeptembertől a szakmai gyakorlat. Az Audinál érdeklődtem elsősorban, de önéletrajzot egyelőre nem adtam be – mondja a győri fiatalember.

Ahogy már jeleztük, nehezebben csinálja meg a szerencséjét egy közgázos hallgató, így a végzős Komka Ágnes is tanácstalanul járkált az aulában. A marketing szakirányon tanuló végzős lány szerint főként a fejvadász cégeknél érdemes érdeklődni, s remélhetőleg nem ugyanaz a kínálat fogadja odakint, mint idebent a börzén.

Winkler Csaba, az egyetem szóvivője szerint nem érdemes csüggedni: az elmúlt több mint tíz évben végzettek közül kevesebb mint 100-at tartanak ma nyilván a munkaügyi központok, s ez az évi 2000 frissdiplomáshoz képest igen csekély szám. A levelezős és távoktatásban részt vevőkkel együtt összesen 14 ezren tanulnak az egyetemen, s a többség – vagyis 60 százalék – mérnöknek készül.

 (Forrás: www.gyorihet.hu, Süle Tímea)

A Széchenyi István Egyetem aulájában május 9-én 9 órától 16 óráig ismét több neves cég várja állásajánlataival az érdeklõdõket. Az állásbörze szeretettel vár minden hallgatót, aki tájékozódni szeretne a munkaerõ-piaci lehetõségekrõl, állást, illetve gyakorlati helyet keres.

A XIII. Állásbörze május 9-én 9 órától 16 óráig kerül megrendezésre az egyetem aulájában. A már hagyományosnak mondható rendezvényen ebben az évben is a régió számos patinás cége képviselteti magát, többek közt az Audi, a Nokia és a GM Powertrain. Összesen mintegy 39 vállalat képviselõje jelenik meg. Az állásbörze lehetõséget teremt a hallgatók és a cégek közötti szorosabb kapcsolattartásra, a munkaerõ-piaci kereslet és kínálat egymásra találására. Ajánlatos, hogy az érdeklõdõk felkészülten, önéletrajzzal érkezzenek, hogy minél nagyobb eséllyel pályázhassanak egy-egy állásra. Ehhez nyújtanak segítséget a az állásbörzét megelõzõ felkészítõ napon elhangzó elõadások. Május 8-án az E épület VIP-termében megrendezésre kerülõ tájékoztatón hasznos tanácsokat kaphatnak az érdeklõdõk a meggyõzõ önéletrajz elkészítéséhez, illetve az állásinterjún való helytálláshoz. Fontos, hogy a hallgatók a sikeres pályaválasztás érdekében tudatosan készüljenek és tervezzék a jövõjüket, tájékozódjanak, minél több lehetõséget megismerjenek.

(Forrás: www.gyorihet.hu)

Másodszor rendeztek a Széchenyi-egyetemen tréfás-komoly versenyt olyan autómodellek számára, melyeket egyetemisták építettek. A megmérettetésre ezúttal is olyan csapatok jelentkezését várták, amelyek tagjai vállalták egy alternatív energiaforrás felhasználásával működtetett jármű megtervezését, elkészítését, és azzal a versenyen való részvételt, mondta el Petis László, a rendezvény fõszervezõje.
A megépítendõ jármű általános jellemzõi: túlnyomórészt újrahasznosított anyagból készüljön, alternatív energiaforrással működjön, üzemeltetése gazdaságos legyen. A pályázatnak tartalmaznia kellett a jármű műszaki leírását és fõtervét. A jármű megtervezésében csak a csapat tagjai vehettek részt, a modell megépítéséhez külsõ segítséget is igénybe vehettek.

A szervezõk célja, hogy a versenyen indulók számára egy olyan lehetõséget biztosítsanak, melynek során innovatív ötleteik megvalósulhatnak. A megmérettetésre készített modellek akár egy késõbbi tudományos tevékenység vagy szakmai fejlesztés alapjai is lehetnek.

A futam a gyõri egyetem parkolójában a járművek bemutatásával, a pályán való tesztelésükkel kezdõdött. A versenyzõknek kategóriától függõen 300 és 600 métert kellett megtenniük a Széchenyi István Egyetem parkolójában. A pálya magában foglalt minden olyan nehézséget, amivel akár nagyvárosokban is találkozhatunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy körforgalomban kellett menniük, s szlalomozniuk is kellett a versenyzõknek.

Ez utóbbi nem mindenkinek sikerült, miként az autószalonokat idézõ prezentációval jelentkezõ „Overburn” nevezetű járműnek sem, mert kormányműve a start után pár méterrel megadta magát, és a gyönyörű kék műszõrme karosszériás (!) autó így nem szerzett elismerést építõinek. Nem úgy a Hornyák Csaba tervezte és vezette „Hupercar”, amely a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont színeiben indult. Nevében a „hu” szótag arra a humán erõforrásra utal, amivel az elektromos jármű akkumulátorait kerékpárhoz hasonló tekeréssel feltölthetik.

A sajtó képviselõi is kipróbálhatták a járműveket, majd a már sorozatgyártású alternatív járművek bemutatóján láthattuk a Honda Civic Hybrid, a Lexus GS 450h, a SAAB Bioetanol nevű modelljeit.

 az Alternatív Hajtású Járművek Versenyéről 

(Forrás: www.hirado.hu, 2007. április 26. 09:23, Rékai Erika)

A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága immáron második alkalommal rendezte meg a Széchenyi Futamot, az Alternatív Hajtású Járművek Versenyét, melyre április 25. szerdán az egyetem parkolójában került sor.

A megmérettetésen kilenc csapat vett részt két kategóriában (profi és amatőr). A profi kategóriában hat induló volt, az amatőr kategóriában pedig három résztvevőt köszönthettünk. A futam értékelését egy öt fős zsűri végezte (név szerint: Kossa György, mint a zsűri elnöke, Turai Attila, Vadnai Zoltán, Váradi Szabolcs, és Szaniszló Csaba).

A rendezvény megnyitója után kezdődött a pályabejárás, melyet Monspart Sarolta, világbajnok tájfutó hajtott végre. A verseny három részből állt: az első futam - melyet a profi kategória versenyzői kezdtek meg, és őket követték az amatőr kategória résztvevői - egy technikai jellegű pályán folyt. A második futamon a járművek gyorsasága került előtérbe az átépített pályán. A két futam között zajlott a nosztalgia futam, amelyen a tavalyi verseny néhány résztvevője képviseltette magát. A záró futam előtt a médiának nyílt lehetősége a járművek kipróbálására, interjúk és felvételek készítésére. A harmadik rész a maratoni futam elnevezést kapta. Ezen a profi kategória résztvevői egyszerre, 120 percig köröztek egy erre kialakított pályán. A versenyt az a csapat nyerte, aki a legtöbb kört tudta teljesíteni.
A verseny végeztével a zsűri összegezte az eredményeket, majd ezután sor került a díjak és a különdíjak átadására.

A futamon a következő eredmények születtek:

Profi kategóriaŰ
I. Intermotor
Vezető: Ifj. Willisits Vilmos
Csapattagok: Bereczky Zoltán, Tamtom Péter, Zab Richárd

II. Budapesti Műszaki Egyetem doktorandusz hallgatói
Csapat tagjai: Lengyel Dávid, Kádár Lehel, Kerekes Sándor, Szentmiklóssy Balázs, Illés András, Katona Bálint, Borbély Gábor, Szabó Bálint, Csermák Tamás, Klug Dávid, Székely György, Csomor Vilmos, Gáspár József, Simon Ferenc
A csapatot az Elektronikus Jármű- és Járműirányítási Tudásközpont (Knorr-Bremse) valamint a Thyssen- Krupp Nothelfer Kft. támogatta.

III. Czobor Imre: Pápamobil
Elektromos hajtás és lábhajtás kombinációja
Csapattagok: Soós Bálint, Baki Zsolt, Szabó András László
A csapatot a Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja támogatta.

Amatőr kategória
I. Cserháti Sándor Szakközépiskola, Nagykanizsa
Csapatvezető:Balassa József
Csapattagok: Kovács Zoltán, Lukácsi András, Varga Gábor, Fehér László

II. Balog Andor

III. A Széchenyi István Egyetem volt hallgatói
Kis Gábor, Horváth Csaba, Takács László, Rácz Zsolt, Haris Péter, Pető Zoltán, Elekes Krisztián

Különdíjak
A zsűri két különdíja: 100.000-100.000 Ft díjazással.

Kategóriák:
A legötletesebb jármű: Pápamobil
A leginnovatívabb jármű: Intermotor
Átadta: Kossa György, a zsűri elnöke

A hosszútávú futamért járó kupa
Adta: Kabács Zoltán, a Pannon Autóipari Klaszter menedzsere
Kapta: Intermotor

Allianz Hungária képviseletében Bognár Péter adta át a különdíjat: Tesztvezetés a Hungaroringen
Kapta: Hupercar
Csapatvezető: Pup Dániel
Csapat tagjai: Hornyák Csaba, Szijj Gábor, Czeglédi Dávid, Szilágyi Máté, Szabó Tamás

Show-car, Petis László főszervező adta át
Kapta: Károlyi Róbert csapatvezető, Vörös Tibor, Kiss Máté
Bercsényi Invest Kft., Csengel Zsuzsa adta át a leginnovatívabb járműnek
Kapta: Vogel Miklós, Kálmán Viktor a BME-ről

Hazafi Attila, a Magyar Szocialista Párt képviseletében a "Sikeres együttműködés reményében" díjat adta az Intermotornak.

A profi kategória első három helyezettjét összesen 600 ezer Forinttal, az amatőr kategória helyezettjeit pedig 300 ezer Forinttal jutalmaztuk. Emellett számos különdíj átadására került sor a partner szervezetek felajánlásainak köszönhetően.

A rendezvény ideje alatt az érdeklődők megtekinthették a Lexus, a Saab, a Honda, és a Toyota hibridjárműveit, valamint elektromos quad és golfautó kipróbálására is lehetőségük nyílt.

Ez a verseny lehetőséget nyújtott a résztvevőknek arra, hogy az elméleti oktatás során keletkező innovatív ötleteiket a gyakorlatban is megvalósíthassák.

Célunk volt a résztvevők számára gyakorlati és szakmai szempontból értékes rendezvényt szervezni, előmozdítani az ötletek önálló megvalósítását, továbbá sikeres csapatmunkára ösztönözni, valamint nem utolsó sorban az alternatív energiaforrások népszerűsítése.

(Forrás: www.magyarhirlap.hu)
 
Egyedi erőforrások által hajtott gépek versenyeztek szerdán Győrben. A II. Széchenyi-futamon kilenc csapat állt rajthoz. Akadt, aki napelemmel hajtott autóval indult. A megméretést a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága szervezte. 
 
"A versenyt a profi kategóriában az Intermotor Team nyerte" – mondta lapunknak Petis László, a II. Széchenyi-futam főszervezője. A második helyezett a Budapesti Műszaki Egyetem elektromos, míg a harmadik Czobor Imre villamos és lábhajtással kombinált járgánya lett.

Az amatőr kategória győztese a nagykanizsai Cserháti Sándor Szakközépiskola lett.

A versenyre két kategóriában lehetett nevezni. A "profik" olyan járműveket tervező és kivitelező csapatok voltak, amelyeknek tagjai mindennapi használatra is alkalmas alternatív meghajtású járművet készítenek, tervük pedig piacképessé is tehető. A kiírás szerint a nekik legkedvesebb két felsőoktatási hallgatót be kellett vonni a munkába.

Az amatőrök járműveinek elkészítésénél fő szempont a hulladékok vagy újrahasznosított anyagok minél nagyobb mértékű felhasználása volt. Mindkét kategóriában alapvető feltételként szabták az építési és üzemeltetési költségek jelentős csökkentését.

A járművek alternatív energiaforrást: emberi erőt, elektromos áramot, gőzt, sűrített levegőt vagy egyéb anyagot használhattak fel. Fontos feltétel volt az is, hogy a kocsi kezelője a gépen üljön, továbbá, hogy a szerkezet ne veszélyeztesse sem őt, sem a környezetét, továbbá tudjon egyenesen és ívben haladni, valamint fékezhető legyen.

Az első három helyezett száz-százezer forintos pénzjutalmat kapott. A tavalyi versenyen a Budapesti Műszaki Egyetem csoportja nyert elektromos meghajtású járművével.

A győri Széchenyi István Egyetemen végzetteknek jók az elhelyezkedési esélyeik a munkaerőpiacon

(www.nol.hu, 2007. április 23.)

Nőtt a műszaki, informatikai és természettudományos egyetemi szakokra jelentkezők száma. Összesen 108 ezren adták be felvételi lapjukat Magyarországon, közülük csaknem 15 ezren műszaki pályát szeretnének választani, informatikát 7800-an jelöltek meg. A győri Széchenyi István Egyetemen is ez a tendencia tapasztalható. 

A levelező és távoktató felnőttképzés kivételével lényegében nem csökkent a győri Széchenyi egyetemre jelentkezők száma, noha a korábbi évekhez képest az idén érzékelhetően kevesebben akarnak egyetemisták lenni. Tavaly 132 ezer 527-en pályáztak a felsőoktatás valamelyik területére, az idén 108 ezren. A visszaesést a tandíj bevezetésével aligha lehet magyarázni. Az okok között vélhetően jelentős szerepet játszik az a tapasztalat, hogy a diploma nem garancia a szakmán belüli elhelyezkedésre. Sok száz diplomás művelődésszervezőnek például esélye sincs, hogy belátható időn belül saját szakterületén keresse a kenyerét.

Azok az egyetemek értékelődtek fel, amelyek a társadalom által igényelt tudást adtak a végzőseiknek. A győri Széchenyi egyetem azért van speciálisan jó helyzetben, mert - szerves fejlődés eredményeképpen - a térség valós gazdasági igénye hozta létre, világcégek, valamint hazai vállalkozások lobbiztak érte, következésképpen számítanak az intézmény által kibocsátott fiatalokra.

Szekeres Tamás rektor szerint végzett hallgatóik nem küzdenek elhelyezkedési gondokkal. Bizonyos műszaki szakmákban a régió vállalatai számára sem tudnak elég szakembert képezni. A rektor azt tapasztalja: az érettségiző fiatalok egyre inkább a munkaerőpiac igényeihez szeretnének alkalmazkodni. Ennek is köszönhető, hogy soha ennyi gépészmérnökjelölt nem jelentkezett még az egyetemre, mint az idén. (Csak az államilag finanszírozott nappali képzésre 673-an adták be a jelentkezési lapjukat, közülük 212-en első helyen jelölték meg Győrt.) Hasonlóan nagy az érdeklődés a mechatronikai mérnök szak iránt is.

Iró Béla főtitkár a rendelkezésére álló eddigi statisztikai adatok, gyorsjelentések alapján arra hívja fel a figyelmet: különösen sokan jelölték meg első helyen az intézményt: 631 mérnök-informatikus közül 196-an, a 657 közlekedési mérnöki szakra pályázóból 187-en, s 169-en a 614 gazdálkodási és menedzsment szak iránt érdeklődők közül. Ezek a számok egyébként csak az államilag finanszírozott nappalisokra vonatkoznak, többen a költségtérítéses formát választották.

Jogászokból országosan túlképzés van, ám a Győrött végzettek - ha nem is azonnal - el tudtak helyezkedni a térségben. Igaz, az ügyészségre, a bíróságra nehéz bejutni, telített az ügyvédi szakma is, de gazdasági, pénzügyi s egyéb területen az országosnál jobb a helyzet. Győrött az idén 388 fiatal jelentkezett jogásznak az állami finanszírozás keretében, 105-en első helyen. Valószínűleg az első helyre pályázók közül sem tudnak mindenkit felvenni. Ez a szám azért is érdekes, mert 2007-ben országosan jóval kevesebben választották a jogász szakot, mint egy évvel korábban.

A győri egyetem új lehetőségei közül keresett a közszolgálati, valamint a nemzetközi igazgatási szak, s egyre nagyobb az érdeklődés az egészségügyi szervező pálya iránt is. Az egyetem gyöngyszemeként számon tartott zeneművészeti intézet kínálata is jó fogadtatásra talált, a kis létszámú szakokra 38-an első helyen jelentkeztek.

A rektor képzésük sajátosságának tartja, hogy hallgatóik és oktatóik napi kapcsolatban állnak a térség gazdasági szereplőivel. Szekeres Tamás példaként említi, hogy a térség fejlődése szempontjából különösen fontos szerep jut a fiatalok képzésében a Győrben megtelepedett Audinak: a német autógyártó multinacionális cégnek például külön intézete van az egyetemen. Elméletben és gyakorlatban is a legkorszerűbb, legfrissebb ismereteket tudják átadni az egyetemistáknak.

és szakmunkástanulóknak 

(Forrás: www.gyor.hu)

A Horváth Ede Díjat a 2007-es évben a Széchenyi István Egyetem két nappali tagozatos hallgatója és a Lukács Sándor Szakközépiskola 2 tanulója részére adományozza a kuratórium. Az egyetemisták 100 ezer Ft, a szakmunkástanulók 50 ezer Ft egyszeri ösztöndíjat, s hozzá díszoklevelet kapnak.

(Forrás: www.kisalfold.hu, Tóth Gyula, 2007-04-12) 

Új rekord: túlszárnyalták a világbajnok eredményét.
Megdőlt az egyéni és egyetemi csúcs szerdán, a Széchenyi István Egyetemen ötödik alkalommal rendezett tésztahídépítő versenyen. A győztes hídépítő páros két nap alatt penne csőtésztából épített szerkezete 326,1 kilogramm terhelést bírt el.

(Forrás: www.revitatv.hu, 2007.04.12. 16:40)

Hidakat építettek és törtek a győri Széchenyi István Egyetemen. Azért nem kell megijedni, nem igaziakról, hanem tésztából készült építményekről van szó. Most tartották ugyanis immár az ötödik tésztahídépítő versenyt.
 
A hídépítésnek szigorú szabályai vannak. Csak a kereskedelemben megvehető száraz tésztát lehet felhasználni, és a felület maximum húsz százalékát érheti ragasztó. A felépült híd össztömegét is meghatározták, legfeljebb egy kilós lehet az építmény. A versenyre négy páros készített az előírásoknak megfelelő hidat. Miután ezeket bemutatták, terhelhetőségi próbát hajtottak rajtuk végre. Bár a hidakat akár tíz napig is építették a versenyzők, csak egy pár másodperc kellett lerombolásukhoz. A nyertes Pozsonyi Norbert - Tótiván Alíz páros tésztaépítménye több mint 326 kilogrammos terhelést bírt el. Ezzel az eredménnyel május végén ők képviselhetik a győrieket az országos versenyen.

326 kilogrammot bírt el az alkotás
(Forrás: RTL Klub Híradó - Zombai-Kovács Ákos, Független Hírügynökség, 2007-04-12)

326 kilogrammot bírt el a legerősebb alkotás. A győri Széchenyi István Egyetem tésztahíd-építő versenyén résztvevők kizárólag kereskedelmi forgalomban lévő száraztésztából építkezhettek. A tésztahíd-építők átlagosan 10 ezer forintot költöttek alapanyagra. Volt, aki tíz napot dolgozott a hídján.

Az építésnél kikötés volt, hogy a szerkezetek nem nyomhattak többet egy kilogrammnál.

A győztes páros már rutinos tésztahíd-építő, a hídszerkezetet háromszor kezdték újra, de így is két nap alatt végeztek. Spagetti és makaróni helyett ők újításként penne tésztából építkeztek.

A verseny győztesei építőmérnök hallgatók, akik május végén az országos bajnokságon is bizonyíthatnak. Szeretnének eljutni a kanadai világbajnokságra is, ahol ezzel az eredménnyel ott is dobogón végezhetnek.

A legjobb tésztahíd-építők azt mondják, ha főzésről van szó, magyar tésztát használnak, mert az finomabb. De ha építeni kell, akkor mindenképpen az olasz alapanyagra esküsznek.

(Forrás: www.gyor.hu)
 
Az ünnepségen Borkai Zsolt polgármester köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elmondta, Győr számára kiemelt jelentősséggel bír az egyetem, az ott folyó oktatás, a tudásipar fejlesztése, támogatása. Gazdaságunk szempontjából nélkülözhetetlen, hogy minél több jól képzett szakember kerüljön ki a felsőoktatásból. Hozzátette, Győr elsősorban az autóipari, így a műszaki fejlesztésekben érdekelt, de természetesen a gazdaság többi ágában is jó szakemberekre van szükség, mindemellett pedig fontos, hogy a város megtartsa ezeket a képzésből kikerülő fiatal szakembereket.

(Forrás: Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, Somodi Géza, 2007. március 28.)

Országosan is példa nélküli együttműködés kezdődött Győrött, amely a város gazdaságának fejlődését célozza.

Két megállapodás aláírására került sor, s mindkettő jelentősnek ígérkezik Győr és térségének gazdasági életében. Egyrészt az Ipartestületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége, a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségének Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete megalapította a Munkaadók Szövetségét. Ezt követően e szervezet együttműködési megállapodást kötött Győr önkormányzatával és a Széchenyi István Egyetemmel.

(Forrás: www.gyor.hu)

Az Ipartestületek-, a Munkaadók és Gyáriparosok-, a Vállalkozók Országos Szövetségének Győr-Moson-Sopron Megyei szervezetei a dinamikusan fejlődő térségi munkaerőpiacon való további sikeres együttműködés érdekében erősítik és folyamatosabbá teszik kapcsolatukat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Széchenyi István Egyetemmel.

(Forrás: www.edupress.hu, 2007-03-27 16:56:00)

A munkaadói szövetségek, az önkormányzat és az egyetem megállapodást írt alá Győrben március 27-én. Az Ipartestületek-, a Munkaadók és Gyáriparosok-, a Vállalkozók Országos Szövetségének Győr-Moson-Sopron Megyei szervezetei a dinamikusan fejlődő térségi munkaerőpiacon való további sikeres együttműködés érdekében erősítik és folyamatosabbá teszik kapcsolatukat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Széchenyi István Egyetemmel.
A munkaadói szövetségek, az önkormányzat és az egyetem vezetői szellemi és anyagi erőik koncentrálását, Vállalkozói Központ létesítését, a város gazdaságát érintő közgyűlési döntések közös előkészítését, a gazdaság és az oktatás kapcsolatának erősítését szorgalmazzák megállapodásukkal.

(HVG online, 2007. március 19. 19:03)

Alkotmánybíróvá választotta Lenkovics Barnabást és Lévay Miklóst az Országgyűlés hétfőn. A titkos szavazáson Lenkovics Barnabás 314 igen és 25 nem szavazatot, Lévay Miklós 321 igen és 12 nem szavazatot kapott. Az alkotmánybírók megválasztásához a képviselők kétharmadának, 258 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

(www.gyorihet.hu, Süle Tímea,2007.03.08.)

A Széchenyi István Egyetem keretein belül működõ Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) elsõdleges céljai 2006-ban, működésének elsõ évében sikeresen megvalósultak. A projekt oktatók, hallgatók és a konzorciumi partnerek bevonásával olyan jelentõs kutatási infrastruktúrát, eszközállományt és szellemi kapacitást koncentrált, amely megfelelõ alapot teremt a következõ évek járműipari kutatásainak, fejlesztéseinek.

(www.kisalfold.hu, 2007-03-08)

Kreativitás, nyelvtudás és kommunikáció – így összegezte előadását Habsburg György nagykövet, aki a hetedik Országos Diplomataképző Konferencia és Országos Külügyes Találkozó vendégeként szerdán a győri Széchenyi István Egyetemen járt. A négynapos rendezvényen az ország közel száz hallgatója vesz részt.

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, Jutasi Ferenc, 2007. március 6.)

Nyolcvannál több „tűzgépe" van dr. Papp Zoltánnak, a győri Széchenyi-egyetem docensének. Ebből ötven – működőképes állapotban – látható a dunaszegi családi ház udvarán épített valóságos kis ipari múzeumban. A már messze földön ismert gyűjteménnyel „látványosabb" tervek is vannak.

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, Tóth Gyula, 2007. március 6.)

A megújuló – bio- és geotermikus – energiaforrások kutatása és fejlesztése terén kíván együttműködni a győri Széchenyi-egyetem, a szlovák, valamint az izraeli műszaki egyetem. Hétfőn Győrben kezdődött projektindításon szóba került az uniós támogatások lehívásának lehetősége.

(www.gyorihet.hu) 

Több mint tíz évvel ezelõtt sokan kételkedtek abban, hogy egy hagyományosan műszaki jellegű felsõoktatási intézmény képes lesz-e integrálni, sajátosságainak megfelelõen kezelni egy művészeti oktatási egységet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ez az integráció kedvezõ folyamatokat indított el a zeneművészeti képzésben és az egyetem más területein is.

(www.gyorihet.hu)

Az egészségügy és a szociális ellátás európai oktatási projektjének vezetõ munkatársai jártak az elmúlt héten Gyõrben. Az uniós Leonardo da Vinci program részeként megrendezett egyetemi workshop célja a hálózatépítés, a szakmaközi egyeztetés, a tagállamok szakmai tapasztalatainak közkinccsé tétele volt.

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, Sudár Ágnes, 2007. február 13.)

Nem volt olyan választás, ahol ne ígérte volna meg a politika a hidat, ráadásul tíz éve készült is terv erre; most leporolták a papírokat. Győrnek, s ma már a Széchenyi-egyetemnek is elemi érdeke, hogy megépüljön – és ne újabb tíz év múlva.

Ezt a jubileumot senki nem szerette volna megünnepelni, mégis kerek évfordulót ülhet Győr: éppen tíz éve készültek a látványtervek a Révfalut Szigettel összekötő hídról. A győrieknek nem kell mondani, miért van szükség a Mosoni-Dunán egy olyan hídra, amelyen nem csak gyalogosok közlekedhetnek. Nyilván nem kellett s nem kell magyarázni a városvezetésnek sem, hisz a politikai választások egyik slágerszlogenje mindig is ez a híd volt. Csak a pénz hiányzott – mostanáig.

(Győri Szalon, a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár internetes kulturális lapja, Joó József, 2007. február 10.)

Cicero a statisztika hasznáról többek között azt mondta, hogy az ifjakat neveli, az öregeket felvidítja, a mezőn gazdálkodik. Dr. Ferenczi Zoltán február 6-án a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban pedig azt, szeretni, becsülni kell a statisztikát, s ezt a tudományt (a szakma etikai kódexe készül) mostanában sokan lejáratják.