Könyvbemutató: A statisztikaoktatás tudományos műhelyei
(Győri Szalon, a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár internetes kulturális lapja, Joó József, 2007. február 10.)
Cicero a statisztika hasznáról többek között azt mondta, hogy az ifjakat neveli, az öregeket felvidítja, a mezőn gazdálkodik. Dr. Ferenczi Zoltán február 6-án a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban pedig azt, szeretni, becsülni kell a statisztikát, s ezt a tudományt (a szakma etikai kódexe készül) mostanában sokan lejáratják.
A nyugalmazott egyetemi docens A statisztikaoktatás tudományos műhelyei Győrben 1800 – 2005 című kötetének bemutatóján többek között ezek is elhangzottak. Dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, túl azon, hogy szívet melengető dolog egy kolléga művének bemutatóján részt venni, fontos a győriséget hangsúlyozni, erősíteni. A rendezvényen ott volt dr. Ottófi Rudolf alpolgármester is.
Aligha járnak rossz úton az egyetem oktatói, amikor tanulmányaikkal, könyveikkel a rektor által sokszor és sok rendezvényen hangoztatott győriséget erősítik, kutatnak, emléket állítanak az elődöknek, azoknak, akik – a rendhagyó könyvbemutatóhoz kanyarodva - jeles művelői voltak a statisztika tudományának. A KSH Könyvtár és Levéltár a Történeti statisztikai tanulmányok sorozat 9. köteteként adta ki a munkát. A Szemelvények Győr szellemi életéből alcímű tanulmánykötet – a szerző korabeli dokumentumok segítségével ismerteti ezt a szegletet, a statisztika tanszékeket vezető tudós tanárok irodalmi munkásságát a település történelmi hátterébe illesztve mutatja be - méltatója dr. Szekeres Tamás mellett dr. Nemes Erzsébet főigazgató (KSH Könyvtár és Levéltár) és dr. Horváth József, a megyei könyvtár igazgatója volt, aki a beszélgetést vezette.
A távoli és közeli múltba visz a kötet, értékeket keres, Győrhöz kötődő személyiségeket mutat be. Természetesen nem szólhatunk minden részletről – pedig a részletek lényegesek -, de arról azért hangsúlyosan, hogy mennyire fontosak ezek az értékek, mennyire fontos ez a kötet, amelynek ötletadója Winkler Csaba, a kommunikációs titkárság vezetője volt, aki „rászedte” a feladatra a szerzőt. Szép szándékok találkoznak a műben, hallhattuk, ezen a területen mennyit fordult a világ a 19. századtól a huszonegyedikig, mennyien segítették (segítik) a kultúrát, a tudományt, a közéletet, milyen tiszteletre méltóan folytatják a jó hagyományokat. Ferenczi Zoltán aligha tehetett több szolgálatot a szakmának (és a helytörténetnek), mint hogy a kötetet megírta.
Sok mindenről értesülhettek az emeleti klubot megtöltők. Néhány információ: Győrben a statisztika oktatása 1802-ben kezdődött, amikor az akadémia Pécsről visszaköltözött a városba – a könyveket fedeles hajó hozta Mohácsról, a tizennégy tanár kocsin érkezett -, a képzés megszervezője Molnár János, majd Beke Farkas és Kmety András lett az akkor latin nyelven oktatott tárgy tanára. Deák Ferenc (1819-21 között volt az akadémia hallgatója) statisztikából végig eminens. A reformkorban új és régóta várt lehetőségeket adott a magyar nyelven történő oktatás. Ebben a küzdelemben Ramóczy Valérián és a későbbi akadémikus, Konek Sándor tevékenysége (Győrött adta ki A statisztika elmélete című könyvét) vált meghatározóvá. Tanítványuk volt Kautz Gyula, aki később tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, s főkormányzóként több éven keresztül irányította a Magyar Nemzeti Bankot. A Győri Királyi Jogakadémia történetének 1868-ban kezdődő harmadik időszakában Mariska Vilmos, Pisztóry Mór (pezsgést hozott Győr szellemi életébe, ismeretterjesztő előadásokat tartott nőknek, társaságot alapított, leírta a gabonakereskedelmet, foglalkozott a munkáslakás-építés kérdésével, 1874-ben jelent meg Győrben A lakviszonyok befolyása a társadalomra című műve), Zorn Vilmos és Horinka Imre tevékenysége fémjelezte a statisztika tárgy oktatását. Ebben az időszakban tanult az akadémián Ráth Zoltán (közgazdasági író, statisztikus). A jogakadémia statisztika tanárainak pályája a (buda)pesti, a bécsi, a pozsonyi és a kolozsvári tudományegyetemeken teljesedett ki. Azért jusson eszünkbe a hazai statisztika úttörője, Schwartner Márton (1759-1823) - Göttingában Schlözer tanítványa volt, 1785-től államtant és statisztikát oktatott a soproni líceumban -, aki szerint a statisztika „az állam legújabb, most folyó története, avagy az állam fő jellemzőinek rendszeres elbeszélése.”
Az akadémia megszűnését követően 1990-ben kezdődött a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményében a közgazdász-, majd 1995-ben a jogászképzés. Az akkori közgazdasági fakultás megszervezője, első igazgatója a statisztikus Kupcsik József professzor. Az önálló statisztika tanszék 1998-ban jött létre Ferenczi Zoltán vezetésével; 2006-tól a regionális-tudományi és közpolitika tanszék részeként működik.
Végezetül újra csak dr. Szekeres Tamást idézhetnénk. Az egyetem rektora arról is beszélt, bizonyára sokan lesznek, akik kedvéért az ilyen rendezvényre összejövünk, büszkén valljuk magunkat győrinek, s egyre inkább fontos lesz a közös ügy, a város megtartó erejének erősítése.