A győri Széchenyi István Egyetemen végzetteknek jók az elhelyezkedési esélyeik a munkaerőpiacon

(www.nol.hu, 2007. április 23.)

Nőtt a műszaki, informatikai és természettudományos egyetemi szakokra jelentkezők száma. Összesen 108 ezren adták be felvételi lapjukat Magyarországon, közülük csaknem 15 ezren műszaki pályát szeretnének választani, informatikát 7800-an jelöltek meg. A győri Széchenyi István Egyetemen is ez a tendencia tapasztalható. 

A levelező és távoktató felnőttképzés kivételével lényegében nem csökkent a győri Széchenyi egyetemre jelentkezők száma, noha a korábbi évekhez képest az idén érzékelhetően kevesebben akarnak egyetemisták lenni. Tavaly 132 ezer 527-en pályáztak a felsőoktatás valamelyik területére, az idén 108 ezren. A visszaesést a tandíj bevezetésével aligha lehet magyarázni. Az okok között vélhetően jelentős szerepet játszik az a tapasztalat, hogy a diploma nem garancia a szakmán belüli elhelyezkedésre. Sok száz diplomás művelődésszervezőnek például esélye sincs, hogy belátható időn belül saját szakterületén keresse a kenyerét.

Azok az egyetemek értékelődtek fel, amelyek a társadalom által igényelt tudást adtak a végzőseiknek. A győri Széchenyi egyetem azért van speciálisan jó helyzetben, mert - szerves fejlődés eredményeképpen - a térség valós gazdasági igénye hozta létre, világcégek, valamint hazai vállalkozások lobbiztak érte, következésképpen számítanak az intézmény által kibocsátott fiatalokra.

Szekeres Tamás rektor szerint végzett hallgatóik nem küzdenek elhelyezkedési gondokkal. Bizonyos műszaki szakmákban a régió vállalatai számára sem tudnak elég szakembert képezni. A rektor azt tapasztalja: az érettségiző fiatalok egyre inkább a munkaerőpiac igényeihez szeretnének alkalmazkodni. Ennek is köszönhető, hogy soha ennyi gépészmérnökjelölt nem jelentkezett még az egyetemre, mint az idén. (Csak az államilag finanszírozott nappali képzésre 673-an adták be a jelentkezési lapjukat, közülük 212-en első helyen jelölték meg Győrt.) Hasonlóan nagy az érdeklődés a mechatronikai mérnök szak iránt is.

Iró Béla főtitkár a rendelkezésére álló eddigi statisztikai adatok, gyorsjelentések alapján arra hívja fel a figyelmet: különösen sokan jelölték meg első helyen az intézményt: 631 mérnök-informatikus közül 196-an, a 657 közlekedési mérnöki szakra pályázóból 187-en, s 169-en a 614 gazdálkodási és menedzsment szak iránt érdeklődők közül. Ezek a számok egyébként csak az államilag finanszírozott nappalisokra vonatkoznak, többen a költségtérítéses formát választották.

Jogászokból országosan túlképzés van, ám a Győrött végzettek - ha nem is azonnal - el tudtak helyezkedni a térségben. Igaz, az ügyészségre, a bíróságra nehéz bejutni, telített az ügyvédi szakma is, de gazdasági, pénzügyi s egyéb területen az országosnál jobb a helyzet. Győrött az idén 388 fiatal jelentkezett jogásznak az állami finanszírozás keretében, 105-en első helyen. Valószínűleg az első helyre pályázók közül sem tudnak mindenkit felvenni. Ez a szám azért is érdekes, mert 2007-ben országosan jóval kevesebben választották a jogász szakot, mint egy évvel korábban.

A győri egyetem új lehetőségei közül keresett a közszolgálati, valamint a nemzetközi igazgatási szak, s egyre nagyobb az érdeklődés az egészségügyi szervező pálya iránt is. Az egyetem gyöngyszemeként számon tartott zeneművészeti intézet kínálata is jó fogadtatásra talált, a kis létszámú szakokra 38-an első helyen jelentkeztek.

A rektor képzésük sajátosságának tartja, hogy hallgatóik és oktatóik napi kapcsolatban állnak a térség gazdasági szereplőivel. Szekeres Tamás példaként említi, hogy a térség fejlődése szempontjából különösen fontos szerep jut a fiatalok képzésében a Győrben megtelepedett Audinak: a német autógyártó multinacionális cégnek például külön intézete van az egyetemen. Elméletben és gyakorlatban is a legkorszerűbb, legfrissebb ismereteket tudják átadni az egyetemistáknak.