Lehetne híd Sziget és Révfalu között
(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, Sudár Ágnes, 2007. február 13.)
Nem volt olyan választás, ahol ne ígérte volna meg a politika a hidat, ráadásul tíz éve készült is terv erre; most leporolták a papírokat. Győrnek, s ma már a Széchenyi-egyetemnek is elemi érdeke, hogy megépüljön – és ne újabb tíz év múlva.
Ezt a jubileumot senki nem szerette volna megünnepelni, mégis kerek évfordulót ülhet Győr: éppen tíz éve készültek a látványtervek a Révfalut Szigettel összekötő hídról. A győrieknek nem kell mondani, miért van szükség a Mosoni-Dunán egy olyan hídra, amelyen nem csak gyalogosok közlekedhetnek. Nyilván nem kellett s nem kell magyarázni a városvezetésnek sem, hisz a politikai választások egyik slágerszlogenje mindig is ez a híd volt. Csak a pénz hiányzott – mostanáig.
Az egyetem már elkezdte
A pályázati lehetőség persze eddig is nyitott volt, jelenleg annyiban más a helyzet, hogy a Széchenyi István Egyetem (SZE) soha nem látott fejlesztések előtt áll – a pólusprogramban ugyanis kiemelt szerepet kapott –, így neki is elemi érdeke, hogy minél gyorsabb és egyszerűbb kapcsolatot teremtsen a városrészek között. Az biztos, hogy az első lépést megtette az egyetemi vezetés, amikor minap a rektor egy asztalhoz ült építészekkel, közlekedési és vízügyi szakemberekkel. Előkerültek a tízéves tervek is, amelyeket azóta a városházán is bemutattak. Vitán felüli, hogy pénzt lényegesen nagyobb eséllyel tudnak nyerni közösen, ha ez így lenne, akár egy-két éven belül végre megépülhetne a híd.
Híd vagy alagút
Két verzió létezik – mondta Rosta S. Csaba építész, akinek csapata álmodta meg tíz éve is a hidat. Az első szerint a kis Erzsébet hidat feljebb vinnék a Rábca folyó torkolatához, a helyén pedig megépülhetne a kétszer egy sávos híd. A hídon autók és buszok közlekedhetnének, kamionok azonban nem. A gyalogosok számára különsávot alakítanának ki.
Számítások szerint ezt a tervet mai áron másfél, kétmilliárd forintból meg lehet csinálni. Összehasonlításképpen a Nádor aluljáró mintegy 4 milliárd forintból készült. Az úgynevezett B terv szerint a kis Erzsébet híd marad a helyén, s kibővítenék úgy, hogy azon gyalogosok és motorkerékpárosok is közlekedni tudjanak. Ez a megoldás a híd alján átvezetett közművek miatt egyszerűbb lenne, a gépjárműforgalmat viszont így a Mosoni-Duna alatt, alagúton vezetnék át a két városrész között. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: ez lényegesen bonyolultabbnak tűnik, bár az építészek egy része ezt olcsóbb megoldásnak tartja.
A nagy kérdés most még nem az, hogy melyikről mit gondolnak az érintettek, hanem hogy mennyi esélyt látnak a megvalósításra.
Ez lesz az éves terv?
Révi Zsolt városi főépítész azzal kezdte: „erősen döntésközeli helyzetben" vannak a tekintetben, hogy Győr egy korábban kötött megállapodás értelmében az egyetemtől ennek a tervnek a kidolgozását kéri erre az évre. A megállapodás lényege ugyanis az, hogy a város bizonyos összeget minden évben fizet a SZE-nek, az egyetem pedig ezért a pénzért egy-egy projekt előkészítését elvégzi. Idén tehát nagy valószínűséggel a híd lesz a „projekt", s ez lényeges lépést jelent előre. Révi Zsolt azonban azt is hangsúlyozta, egyelőre nem látnak tisztán, csak számok röpködnek egy- és ötmilliárd forint között, s korántsem mindegy, hogy melyik összeg a valós. Azt is meg kell vizsgálni – tette hozzá –, hogy a híd honnan hová vezetne, mert mint mondta, nem lehet csak úgy a folyó közepére hidat rakni. Ha a város pontos anyagot kap (márpedig miért ne kapna), akkor dönt a folytatásról: vagy maga előteremti a pénzt, vagy az egyetemmel társul, vagy uniós pénzekre pályázik, merthogy közlekedésfejlesztésre vannak pályázatok. S persze el kell azt is döntenie, hogy melyik változatot építsék meg: az A-t vagy a B-t.
Négy-öt év reális
Rosta S. Csaba építész azt válaszolta, mivel megvan a közös akarat a híd felépítésére, így akár négy-öt éven belül lehet közlekedni a két városrész között. Pontos tervek kellenek azonban – hangsúlyozta ő is, megerősítve Révi Zsolt szavait, miszerint tíz év alatt még odáig sem sikerült eljutni, hogy végre lássák, mennyi pénz kell egy ilyen hídra. Azt is kiemelte, hogy ez városi híd, ezért Győrnek és az egyetemnek is úgy kell nekiindulni a megvalósításnak, hogy nem állami feladatként kezelik. A tervek pontos kidolgozását – ha felkérést kap – az egyetemi társtervezőkkel együtt vállalja, a megvalósításhoz szükséges pályázás a másik két érintett feladata.
Zöldövezet a közelben
Koren Csaba, a Széchenyi-egyetem rektorhelyettese megerősítette, az intézménynek elemi érdeke, hogy összeköttetést teremtsenek Révfalu és Sziget között. Az egyetemi tanár szándékosan használta az összeköttetés szót, mert mint mondta, nagyon meg kell gondolni, hogyan lehet úgy hidat építeni, hogy az azon átmenő forgalom ne zavarja meg jelentősen a városrészek életét. Itt elsősorban az 1-es és a 14-es főút átmenő forgalmára kell gondolni: ennek tükrében kell figyelni arra is, hogy a tervezett híd szomszédsága zöldövezet, s a győriek – amint jó idő van – arra sétálnak, fürödnek, kerékpároznak.