(Forrás: Győri Nap, 2008. április 11. 16:27)

A Révfalu és Sziget városrészeket összekötő, a jelenlegi ütemezés szerint 2010-ig megépülő új híd ügyében tartottak szakmai egyeztetést a győri városházán pénteken délelőtt.

Az eddigi előkészítő munkát ismertető fórumon tervezők, városi és egyetemi vezetők egyaránt képviseltették magukat. Az együttlét jelentős részét a többé-kevésbé késznek mondható tervek bemutatása tette ki – szó esett az érintett közlekedési struktúra átalakításának sarokpontjaitól kezdve a tereprendezés, közműelvezetés problémáin át egészen a konkrét építmény megannyi technikai paraméteréig számos fontos részletről. Mivel a szakmai egyeztetésnek nem a záró alkalma, csupán egyik fontos állomása volt a hétvégi értekezlet, az ott elhangzott információk sem tekinthetők véglegesnek. Annyi bizonyosan érzékelhető, hogy a projekt résztvevőinek szándéka és a rendelkezésre álló források fényében rövidesen megindulhat a gépjárműforgalom a két városrész között. Hogy pontosan mikor, arról nincs teljes egyetértés – egyesek szerint a beruházás jelentőségéhez képest kissé szoros az ütemezés, mások úgy gondolják, minden feltétel adott, hogy két éven belül átadhassák az új hidat.

Tény, hogy maradtak még nyitott kérdések, bizonyos utcák egyirányúvá tétele éppúgy nem eldöntött, mint néhány helyen az utat keresztező gyalogosforgalom kezelése. Különleges színfoltja a vállalkozásnak, hogy a hídépítéssel és a hozzá kapcsolódó úthálózati korszerűsítéssel egyazon időben kerül sor a Széchenyi-egyetem milliárdos nagyságrendű fejlesztésére is, amely miatt számos esetben elengedhetetlen a város és a felsőoktatási intézmény, illetve a két beruházásban érintett tervezők és kivitelezők szoros együttműködése.

Ugyanúgy tény, hogy akárhogyan alakul az ütemezés, bármilyen végleges változat mellett döntsenek is az erre felhatalmazottak, Győr észak-nyugati részén rendkívül látványos építkezés indul meg a közeljövőben. S bár, ahogy néhány érintett fogalmazott, egy ideig csak pallón lehet majd megközelíteni az egyetemet és környékét, s a Szigetben, vagy annak vonzáskörzetében élőknek is lesznek kellemetlenségei a közlekedés terén, a végeredmény nyilván mindenkit – győrieket és a városunkba látogatókat egyaránt – kárpótolni fog, s az új híd valóban összeköt eddig még jórészt különálló városrészeket, funkciókat, lehetőségeket. Végső soron bennünket, embereket...

Az új híd témájában a közeljövőben lakossági fórumot szervez a városvezetés. Hogy addig is képbe kerüljenek olvasóink, mellékelten közöljük a Bodrossy Attila építész által készített látványtervek egyikét, amely a híd metszeti képét mutatja, egy lehetséges világítási koncepcióval.

(Forrás: Diplomata Magazin, 2008/1.)

A Magyar Tudományos Akadémiai doktora, a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karának dékánja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén is tanít. A Máltai és több más lovagrend tagja, a Savoyai királyi ház magyarországi delegátusa. Hobbija a könyvgyűjtés és a vadászat.
Mindezt Dr. Kóczy T. László professzorról tudtam meg a beszélgetés előtt.

- Professzor úr szereti a matematikát?
- Igen, már gyermekkoromban is szakmai érdeklődésem középpontjában volt, hiszen a ma is világhíres Fazekas Gimnáziumba jártam, matematika tagozatra.

- Hogyan jutott el az egyetemi padokból a professzori székig?
- Egyszerűen, hiszen szívesen csinálom, amivel foglalkozom. Szeretek kutatni, oktatni. Magyarországon bonyolult tudományos minősítési rendszer van, és az én szakmai életem alatt még bonyolultabb fokozatokon keresztül kellett eljutni a professzori titulusig, hiszen közben megváltoztak a minősítések. Mindezeken végigmentem. Az összes megszerezhető tudományos címet és fokozatot megszereztem. Azt hiszem, nincs a világon még egy olyan ország, ahol ennyiféle doktorátussal dicsekedhet valaki. Az az igazság, hogy először Japánban neveztek ki professzornak, majd csak ezt követte a magyarországi professzori cím.

- Nagy kihívás volt a győri egyetem?
- A győri intézmény különleges, hiszen Magyarország legfiatalabb egyeteme. Valaha Közlekedési és Távközlési Főiskola volt, később felvette Széchenyi István nevét, és az egyetemek-főiskolák integrációja során sok minden egyéb is csatlakozott hozzá. 2002. január 1-jén teljes jogú egyetemi rangot kapott. Ma már jogász és közgazdász képzés is folyik a falai között. Van zeneművészeti, valamint egészségügyi és szociális intézete is. Csak a bölcsészkar van gyengébben reprezentálva, bár van egy nemzetközi kommunikációs szak, de ez a közgazdasági karon belül foglal helyet. Az egyetemalapítás előtt Keresztes Péter, a főiskola utolsó igazgatója meghívott, hogy az újonnan alakuló intézményben dékánként vegyem át a Műszaki Tudományi Kar vezetését. Ez fél év múlva bekövetkezett, és most már másodszor megválasztva, igyekszem a kart a kollégáim segítségével minél jobb eredmények felé terelgetni. Elértük, hogy a hallgatói érdeklődés és a felvételi jelentkezési számok szempontjából az ország százötven-kétszáz kara között a nyolcadik helyen állunk. Szinte csak a budapestiek előznek meg.

- A bokros teendők elvégzéséhez naponta hány órára lenne szüksége?
- Valószínű jóval több, mint huszonnégyre. Hiszen a Széchenyi egyetembeli megbízatásom is teljes embert kíván, De közben a Műegyetemen is szeretném megtartani a tevékenységeimet. Van néhány doktorandusom, akiket szívesen vezetek. Nincs könnyű helyzetem, mert közben számos nemzetközi tudományos szervezetnek vagyok tagja, sőt betöltök különböző vezetői funkciókat is. Tagja vagyok néhány tudományos folyóirat szerkesztő bizottságának. Mindezt nem panaszként mondom.

- Azt mondják, hogy Magyarországon nem minőségi, hanem mennyiségi képzés folyik, felhígultak az egyetemek. Ön szerint mennyire igaz ez?
- Nehéz erre válaszolni. Igaz is, meg nem is. A gond nem igazán az egyetemek felhígulásában, hanem az általános szemléletben van. Válságban van az értékrend. A fiatalság nem motivált abban, hogy elsősorban jó szakember legyen. Sokkal jobban érdekli őket, hogy megfelelő papírokkal, minél kisebb energia befektetésével szerezzék meg a diplomát. Míg egy nálunk tanuló, tandíjat fizető külföldi hallgató felháborodik, ha nem kapja meg a megfelelő magas szinvonalú előadásokat, addig a magyar diákok Győrben is gyakran jó hangulatban, esténként a sörözőket választják. Így nehéz felkészülni a zárthelyikre és és a vizsgákra.

- Van különbség a pesti és a vidéki diákok között?
- Ha a hallgatói átlagot tekintem, a pesti diákok felkészültsége, tudásszintje lényegesen jobb. Bár a különbség azért egyre csökken.

- A tanítás, a kutatás mellett szabadidejében mivel foglalkozik?
- Rengeteg tennivalóm és rengeteg érdeklődési területem van. Az egyik ilyen – ha már a Diplomata Magazin kérdez, elmondom, hiszen periférikusan érinti s diplomácia világát – úgy alakult, hogy kapcsolatba kerültem lovagrendekkel, illetve több olyan uralkodóházzal, amely ma már nincs trónon, de a nemzetközi életben mégiscsak komoly szerepet játszik. Ezek között van az olasz királyi család, a Savoyai Ház, amelynek Magyarországon jelenleg delegátusa vagyok. Ezenkívül könyveket gyűjtök, birtokomban van Magyarország legnagyobb genealógiai és heraldikai magánkönyvtára. Publigálgatok, tanulmányokat írok. Érdekel a vadászat, ami nagyon leköt. Élményt jelent számomra, hogy tiszta levegőn a szellő susogást hallgatva kapcsolódhatok ki.

- Melyik a leghíresebb trófeája?
- Híres trófeáim nincsenek. De van egy érmes szarvasagancsom. Kellemes élményként tartom számon, hogy egy szakmai konferencia után módom volt Afrikában vadászni és egy erős tehénantilop-bikát sikerült elejtenem.

- A közeljövőben mit tervez?
- Szeretném a munkát, a kutatásaimat folytatni, örülni, amikor tanítványaim sikereket érnek el, de nem utolsó sorban, többet együtt lenni a családommal.

Az új 600 forinttal olcsóbb

(Forrás: RTL Híradó - Adorján Andrea, Független Hírügynökség, 2008-04-14, 16:42)

Megszűnik a fekete borítású, a hallgatók körében jól ismert leckekönyv. Helyét az elektronikus változat veszi át, amivel a hallgatók és az oktatók is időt nyernek. Nem lesz annyi adminisztrációs munka és a tanulmányi osztályokon tapasztalható sorok is megszűnnek. Országosan elsőként Győrben vezetik be az e-leckekönyvet, de már Szegeden is tesztelik a rendszert.

Vegyes érzelmekkel búcsúznak a jól ismert, fekete leckekönyvektől a Széchenyi István Egyetem hallgatói.
„Igazából negatív, mert így volt egy bizonyíték a kezünkben és így, hogy csak az interneten lesz fent az eredmény, ez nem annyira kézzel fogható” – mondta Hegyi Zsófi.

„Nem kell elmenni sorba állni a tanulmányi osztályra, elkérni a leckekönyvet, tehát egyszerűbb lesz ennek a dolognak az intézése” – mondta Nagy Ferenc.

Az elektronikus indexet már elkészítették, de készül papír alapú leckekönyv is. Ezt a hallgatók csak az egyetem elvégzése után kapják kézhez, nekik nincs dolguk vele. Így tizedére csökkenhet a tanulmányi osztály forgalma, vizsgaidőszakban ugyanis naponta több ezer diák is megfordul itt. Ebben a félévben azonban már az új rendszer működik.

„Rengeteg időt spórolunk meg mindhárom helyen. Tehát a hallgatók, oktatók és a tanulmányi osztályon is” – mondta Író Béla, a Széchenyi István Egyetem főtitkára.

Az egyetemek január elsejétől választhatják az elektronikus indexet, ugyanis akkor lépett életbe az a törvénymódosítás, amely a hagyományos nyomtatvány helyett már hivatalos dokumentumként fogadja el az úgynevezett e-leckekönyvet is.

Sok pénzt takarít meg az egyetem az új leckekönyv bevezetésével, míg a régi 700 forintba került, az új 100 forint lesz.

(Forrás: Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. április 14.)

Az elsők között vezeti be a győri Széchenyi István Egyetem az elektronikus leckekönyvet, amely drasztikusan csökkenti az adminisztrációt – a hallgatók és a tanárok számára is.

Búcsú a fekete borításútól
Hamarosan elbúcsúzhatnak a hallgatók az ismerős fekete borítású leckekönyvtől, heteken belül bevezetik ugyanis annak elektronikus változatát. Felmenő rendszerben kapnak új típusú indexet beiratkozáskor, amelyet azután nem is kell többé kézbe venniük, egészen a tanulmányok befejezéséig.
A lehetőség január elsejétől adott, akkor lépett ugyanis életbe az a törvénymódosítás, amely a hagyományos központi nyomtatvány helyett immár hivatalos dokumentumként fogadja el az e-leckekönyvet is. A győri egyetem az elsők között van a bevezetésében, mert bár sok intézmény érdeklődik, a legtöbben csak szeptembertől állnak át az új rendszerre. Győrben azok a hallgatók lesznek az utolsók, akik még kézhez kapják leckekönyvüket, akik a tavaszi záróvizsgára bejelentkeznek. A jegybeírás számukra még a hagyományos módon történik, a többieknek azonban már nem osztják ki a leckekönyveket. Nekik a tanulmányi osztály munkatársai fogják beragasztani a megszerzett érdemjegyeket és egyéb bejegyzéseket, hogy minden megszerzett érdemjegy rögzítve legyen. A tanulmányi és vizsgaszabályzatot már módosította az egyetem, s a szenátusa egyhangúan fogadta el az elektronikus dokumentum bevezetését.

Kisebb forgalom
Író Béla, az egyetem főtitkára szerint az újdonság bevezetésével drasztikusan, ötödére vagy akár a tizedére is csökkenhet a tanulmányi osztály forgalma.
– „Csúcsidőben", például beiratkozáskor vagy a vizsgaidőszak végén, több ezren megfordulnak itt egy nap. Volt, hogy a lépcsőn kígyózva az előző emeletig ért a sor, amikor a hallgatók egyszerre rohanták meg az irodát, s egy félperces műveletért kellett negyedórákat sorban állni. Nem kell többé a hallgatóknak és az oktatóknak nehézkesen időpontot egyeztetni az írásbeli vizsgák utáni jegybeíráshoz, a féléves aláírás bejegyzéséhez – sorolja az egyetem csaknem 12 ezer hallgatóját érintő előnyöket Író Béla. Mindössze egy aprócska hátránya van az új rendszernek: a szóbeli vizsgákon, ahol eddig a tanár egyszerűen beírta a jegyet az elé tett indexbe, mostantól előre nyomtatott bizonylatot kell kitölteni és átadni az elért eredményről.

Kérelmek is elektronikusan
Az e-leckekönyv bevezetéséhez nem volt szükség különösebb fejlesztésre, hiszen annak kiállítása és vezetése a 2000-ben bevezetett Neptun internetes informatikai rendszeren keresztül történik. Számos tennivaló, például a szakirányválasztás már most intézhető ezen keresztül, de hamarosan egy új iktatási és iratkezelő rendszer, a Poszeidon is belép a képbe. Ennek segítségével nemsokára a különböző kérelmeket is elektronikusan adhatják le a hallgatók.

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 29.)

Megalakult a Széchenyi István Egyetem Baráti Köre. A negyvenéves felsőoktatási intézmény negyven egykori hallgatója lett a társaság alapító tagja. Az ünnepi aktust csütörtökön este rendezték Győrött, az egyetem hangversenytermében.

Az eseményen először Kovács Zsolt, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke és Tamándl László, a Karrier Iroda vezetője adott tájékoztatást a baráti kör szervezésének folyamatáról. Elmondták, fő célkitűzésük, hogy az egyetem egykori, jelenlegi és leendő hallgatói között élő, tartalmas kapcsolat alakuljon ki. Ezt segíti egyebek között az öregdiák-adatbázis, melyben 24.420 név található. A baráti kör azokat az öregdiákokat várja, akik készek is tenni egykori intézményükért.

Dr. Szekeres Tamás rektor arról beszélt a meghívottaknak, hogy szerinte miért lehet szeretni ezt az intézményt. Hogy miért fontos ez? Mert miközben ma a hallgatói létszám a normatív támogatási rendszer miatt egészségtelenül magas, a demográfiai mutatók azt jelzik, a közeljövőben nagy verseny várható az egyetemek között a hallgatókért. Tizenöt év múlva ugyanis csak feleannyi érettségiző lesz, mint öt éve volt. A rektor megjegyezte, a győri egyetem mintegy 7 milliárdos költségvetésének 40 százalékát saját maguk teremtik elő. Ez önállóságot ad, melynek köszönhető, hogy a követendő célokat jelentős részben maguk határozhatják meg. Ezután pedig sorolta azokat a fejlesztéseket, terveket és eredményeket, amelyek szerethetővé, vonzóvá teszik az egyetemet. Arra buzdította az öregdiákokat, vállaljanak részt az intézmény népszerűsítésében, jövőjének alakításában.

Ekkor következett az ünnepi aktus: a volt hallgatók aláírták az alapító nyilatkozatot. Párosával szólította őket Kuti József nyugalmazott főiskolai docens, aki később meleg, valóban baráti szavakkal tett javaslatot az immár létező baráti kör tagjainak, hogy milyen módon kezdjék a közös tevékenységet, s milyen irányokba induljanak. Ennek megbeszélésére kínált jó alkalmat az ünnepséget záró állófogadás.

(www.kisalfold.hu, 2008.03.25.)

Negyven éve, 1968-ban alapították a győri Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményét, s 2008. március 27-én, csütörtökön 17 órakor 40 egykori széchenyis hallgató ünnepélyes külsőségek közepette létre hozza az egyetem Baráti Körét. A helyszín az egyetem Hangversenyterme (egykori zsinagóga, 9025 Győr, Kossuth u. 5.).

A kör az alma mater iránti elkötelezettség erősítését tűzi zászlajára, s a kapcsolatokat szervező, ápoló tevékenységéhez várja az intézményben négy évtized alatt diplomát szerzetteket. Dr. Szekeres Tamás rektor köszöntője után Kovács Zsolt, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke, Cserpes Imre, a Műszaki Tudományi Kar HÖK elnöke és Tamándl László, a Karrier Iroda vezetője adnak tájékoztatást a Baráti Kör szervezésének folyamatáról, a célkitűzésekről.

Az eseményen a 40 alapító ünnepélyes külsőségek között aláírja a kört megalakító dokumentumot, majd Kuti József nyugalmazott főiskolai docens bejelenti: várják az intézmény egykori hallgatóit, hogy gazdagítsák és színesítsék a Baráti Kör tevékenységét, az egyetem életét.

(Kisalföld, 2008. március 18.)

Győr - Hetvenéves múlt, de még mindig tanít, kutat, fotózik dr. Alexay Zoltán, akit többek között a Szigetköz fotósaként ismerhet a nagyközönség.

Hétvégén a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki a természetvédelem területén végzett közel fél évszázados munkásságáért, publikációiért, oktatói tevékenységéért.

Öt könyv – ebből négy a Szigetközről –, 47 évnyi tanítás és sok ezer beszédes természetfotó – vonunk gyorsan mérleget Alexay tanár úrral, ahogy (volt) diákok ezrei ismerik. „Semmit sem az elismerésért csináltam, hanem mert örömöm telt benne, és mert úgy éreztem, meg kell tennem" – mondja a nyugalmazott főiskolai docens, hozzátéve, hogy a friss elismerésről sem nagyon szólt senkinek. Pedig sokan vannak, akik örülnek a sikerének, hiszen szakemberek százai végeztek a „keze alatt" a Széchenyi-egyetemen. Igaz, a tanítást nemrég majdnem abbahagyta, de végül egy barátja érvei meggyőzték. „Azt mondta, amíg van mondanivalóm, és amíg arra a hallgatók kíváncsiak, addig csinálni kell" – meséli Alexay doktor, s igaza lehet. Mert bár elismeri, hogy tudása talán nem a legkorszerűbb, van, amit egy „modern" szakember nem tud nyújtani: negyven év tapasztalatát, amit megtanulni nem, csak megélni lehet...

Nemcsak a tanításról mesél azonban csillogó szemekkel, hanem a fotózásról is: természetfotóit 59 egyéni kiállításon láthattuk. Eddig – ha ugyanis hívják, ma is szívesen megy bárhová kiállítani. Van mit, hiszen a tárházában lévő sok ezer kép ellenére fényképezőgépe most is gyakran elkattan. „Tavaly háromezer kilométert autóztam a fényképezés kedvéért!" – érzékelteti a szinte hivatássá nemesedett hobbi komolyságát Alexay Zoltán. Igaz, ma már nem (csak) egy-egy jó kép motiválja. „Olyan ez, mint a vadászat: egy jó vadásznak nem maga a lövés a lényeg, hanem az, ami előtte történik. Nekem is az élmény a fontos, ami megmarad. Sok mindent láttam már, s ma már nem őrülök meg, ha egyetlen kockát sem exponálok egész nap, vagy ha elszalasztok egy megismételhetetlen pillanatot" – meséli. A kilométeróra pedig hamarosan pörög tovább, hiszen van még jó néhány olyan mozzanata a természetnek, amelyet szívesen lencsevégre kapna, s odatehetne a fűben lapuló szarvasgida vagy az önfeledten játszadozó kisrókák képe mellé.

Sikerélmény tehát mindig akad, s nemcsak „hobbiszinten", hiszen Alexay tanár úr szakértelmére ma is számítanak.
Legutóbb tavaly, a Duna-projekten dolgozott számos magyar és szlovák kollégával közösen; a térség ökológiai célú, árvízvédelmi és turisztikai rehabilitációs terveit dolgozták ki.

„Igazi csapatmunka volt, számos szakterület képviselőjével. Végre konkrétumok születtek, nagy munka volt, de tanulságos!" – meséli, azzal a szenvedéllyel a hangjában, amely nagy valószínűséggel „okolható" irigylésre méltón fiatalos kiállásáért. S hogy mit is kívánhatnánk a gratuláció mellé? Még sok száz képet, s megannyi élményt a Szigetköz fotósának.

(Kisalföld, 2008. március 18.)

A győri Széchenyi István Egyetem szenátusa tegnapi ülésén dr. Szekeres Tamás rektor július 31-én lejáró megbízatását újabb öt évre meghosszabbította. A rektorválasztáson egyetlen jelöltként induló Szekeresre minden jelen levő szenátusi tag igennel szavazott.

Papírforma eredményt hozott a győri Széchenyi-egyetem rektorválasztása. A szavazásra jogosult tagok közül mindenki, szám szerint 15-en a Szekeres-kurzus folytatása mellett döntött. Rektorjelölt vetélytárs sem akadt, sem Győrből, sem az ország más részéből. Az egyetlen tartózkodó szavazott sportszerűen maga a rektor adta le, aki ugyancsak szenátusi tag. A beszédes eredmény mögött az egyetemi körökben régóta ismert tény húzódik meg, hogy a győri Széchenyi-egyetem gazdasági helyzete stabil, a biztonság a mindennapok része. Más egyetemeken a sirám elnyomja az oktatás hangját, Győrben viszont a biztonság az úr. Érthető, ha ezen nem akart változtatni senki.

Pedig Szekeres a szavazás előtt nem ígért fűt-fát, vagy ahogy az egyik szenátusi tag fogalmazott, nem délibábos jövőt vázolt fel, s arról beszélt, hogy az intézmény hajóját egyre viharosabb tengeren kell egyenesben tartani. Folyamatos kihívásoknak kell megfelelni, s egyetlen mérvadó mércének a nemzetközi szintet tartja. Ennek jegyében külföldi hallgatókat akar a győri egyetem, s ehhez nemzetközi oktatási központ kell. A közlekedésépítő szak német és osztrák egyetemistákkal számol, a zeneművészeti pedig szlovákokkal, s ezalatt nem a magyar nemzetiségű szlovákokat érti.
A szenátusi ülés után sajtótájékoztatón a frissen megválasztott a rektor a Kisalföld kérdésére elmondta: továbbra sem tett le lassan lejáró első, három éves  rektori ciklusának célkitűzéséről, hogy Győrben felépülhessen a Regionális Információs Központ, amely sokkal több lenne, mint könyvtár. A hétmilliárd forintba kerülő projekt közbeszerzési eljárást az év második felében kiírják, költségeit uniós pályázati pénzekből teremti elő az egyetem. A rektor szerint a pályázat elbírálása folyamatban van, s maga az építkezés akkora jelentőségű lesz, mint amikor az egykori főiskolát megépítették.

Az már korábban is ismert volt, hogy az egyik lehetséges pályázó, dr. Rechnitzer János professzor nem adott be pályázatot, mivel Szekeres Tamás általános rektorhelyettesi kinevezést ígért neki arra az esetre, ha újjáválasztják. Mivel az megtörtént, a Kisalföld arról kérdezte a régi-új rektort, hogy ezzel szaporodik-e a rektorhelyettesek száma, eddig ugyanis általános rektorhelyettesi poszt nem volt a Széchenyi-egyetemen. A válasz úgy hangzott, továbbra is takarékos menedzsmentben gondolkodik, a kérdésre pedig akkor tud választ adni, ha ezt átgondolja, megbízatása még túl friss ehhez.

– Köszönöm a bizalmukat, remélem, nem lesz okuk megbánni a döntést – ezzel a mondattal utalt a rektor arra, , hogy ezt a kérdést öt év múlva tehetik fel maguknak a szenátus tagjai.

(www.gyorinap.hu, 2008. 03. 17.)

Tizennégy gépészképzést folytató hazai felsőoktatási intézmény mintegy száz, intézményenként 5-8 hallgatója vesz részt a Gépészmérnök Hallgatók II. Országos Konferenciáján Győrött. A háromnapos találkozót, versenyt 2008. március 30-tól április 2-ig
rendezik.

A szakmai fórumot március 31-én, hétfőn 9 órakor dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora nyitja meg. A helyszín az egyetem VIP terme („E” épület, I. emelet).

A résztvevő intézmények: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szent István Egyetem, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapesti Műszaki Főiskola, Dunaújvárosi Főiskola, Kecskeméti Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Szolnoki Főiskola, Tessedik Sámuel Főiskola és a rendező Széchenyi István Egyetem.
A Széchenyi István Egyetem gépészmérnök hallgatóiban 2006 végén fogalmazódott meg a gondolat a rendezvény, a tapasztalatcsere fontosságáról, annak megszervezéséről.

- Győr a hazai gépészmérnöki képzés egyik meghatározó központja, az egyetem Műszaki Tudományi Kara az oktatott szakok és a hallgatók száma alapján a legnagyobb kar. Modell értékű a gazdaság–felsőoktatás együttműködésének szervezése, ennek eredményessége. Arra törekszünk, hogy a szakma iránt elhivatott gépészmérnök-jelöltek a győri képzési fórumon is elmondhassák véleményüket, építhessék kapcsolataikat – mondta el Pup Dániel, a győri gépészmérnöki szak intézeti vezetője. A rendezvény a győri egyetem Practing Alapítvány támogatásával, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Gépészmérnöki Szakbizottsága szervezésében valósul meg. A konferencián, amely egyben most is szakmai verseny, a hallgatók az ipari gyakorlatból vett gyártási, gyártástechnológiai és tervezési témákkal, feladatokkal találkoznak. A feladatokat csoportmunkában oldják meg, s minden témán 2-2 csapat dolgozik. A csapatokat vegyesen, több intézményből válogatva alakítják meg a szervezők, ezzel is életszerű helyzetet teremtenek a probléma megoldáshoz.

A találkozó szakmai programját a Borsodi Műhely Kft., a Jankovits Hidraulika Kft., a HNS Műszaki Fejlesztő Kft., a Visiocorp Hungary Bt., a General Motors-Powertrain Magyarország Kft., az igm Robotrendszerek Kft. és a LUK Savaria Kft. közreműködésével alakítják ki a szervezők. A cégek a megoldandó feladatokat javasolják, s vezető munkatársaik a találkozón módszertani tanácsokat is adnak a mérnöki munka napi gyakorlatához. A zsűri a prezentációkat szakmai és megvalósíthatósági szempontból értékeli és díjazza. A bírálók a cégek vezetői és az egyetem szaktanszékeinek oktatói lesznek. A zsűri elnöke ezúttal is dr. Bukoveczky György professzor, a győri egyetem Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszékének vezetője.

A rendezvény keretében a tizennégy egyetem, főiskola gépészmérnök-jelöltjei a Győri Ipari Park több cégénél szakmai programokon vesznek részt.

(www.gyorinap.hu, 2008. 03. 17.)

A győri Széchenyi István Egyetem Szenátusa 2008. március 17-én, hétfőn tartandó ülésén dönt a rektor személyéről. Az egyetem első számú vezetői tisztségére dr. Szekeres Tamás jelenlegi rektor adott be pályázatot. A rektori pályázat jogszabályi hátteréről, folyamatáról, a szavazás eredményéről hétfőn 15 órakor a Szenátus ülésterme melletti különteremben dr. Író Béla főtitkár ad tájékoztatást. A rektorválasztáson az Oktatási és Kulturális Minisztériumot dr. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár képviseli.

(www.kisalfold.hu, 2008.03.17.)

Nemzeti ünnepünk alkalmából Szabó Sándorné, a Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszékének főiskolai adjunktusa Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat kitüntetést kapott életútja elismeréseként.

Kiváló regionális tevékenységéért Pro Caritate díj elismerést vehetett át dr. Virágos Iván, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának igazgatója. Mindkettőjüknek Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter adta át az elismerést. Az egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes Sokorópátka körzeti ápolónőjét, Mecséri Lajosnét „Egészségügyi miniszteri dicséret" kitüntetésben részesítette.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor ezredessé léptette elő Bánhalmi Zsolt alezredest, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóját. A tárca vezetője Bátorságért érdemjelet adományozott a téti lövöldözésben életveszélyesen megsérült Hancz Péter törzszászlós és Patyi Szabolcs törzsőrmester körzeti megbízottaknak, Horváth Tibor törzsőrmesternek, a győri kapitányság nyomozójának, Kis Szabolcs főhadnagy, bűnügyi technikusnak és Pécsi Gyulának, a téti mentőállomás mentőápolójának. A tárca vezetője főtanácsosi címet adományozott Csokán Csaba alezredesnek, Mosonmagyaróvár rendőrkapitányának.

Az országos rendőrfőkapitány Petőfi-díjat adományozott Tóth Gabriella százados, bűnmegelőzési főelőadónak, dicséretben és jutalomban részesítette Szabóné Polgárdi Ilona századost, a pannonhalmi rendőrőrs főnyomozóját, Vörös István főtörzszászlós, kapuvári körzeti megbízottat. A főkapitány soron kívül alezredessé léptette elő Szakál Sándor őrnagyot, kapuvári határrendészeti osztályvezetőt, századossá Jáky Zsolt István főhadnagy, osztályvezető-helyettest, Kund Dávid Áron főhadnagyot, kapuvári főügyeletest.

A honvédelmi miniszter, Szekeres Imre a Szolgálati érdemjel ezüst fokozatát adományozta Schreindler Ágnes századosnak, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság titkársági alosztályvezetőjének.

Az oktatási és kulturális miniszter, Hiller István a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Baross Gábort, a győri filharmonikusok igazgatóját.

(www.edupress.hu, 2008-03-14)

A győri Széchenyi István Egyetem Szenátusa március 17-én, hétfőn tartandó ülésén dönt a rektor személyéről. Az egyetem első számú vezetői tisztségére dr. Szekeres Tamás jelenlegi rektor adott be pályázatot. A rektori pályázat jogszabályi hátteréről, folyamatáról, a szavazás eredményéről hétfőn 15 órakor a Szenátus ülésterme melletti különteremben dr. Író Béla főtitkár ad tájékoztatást.

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 12.)

Kikerül a felsőoktatási törvényből a képzési hozzájárulásról szóló rész, így az egyetemeken és a főiskolákon szeptembertől nem kell tandíjat fizetni – jelentette be kedden Hiller István az Országházban. A rektorok szintén Budapesten tanácskoztak: a tandíjról már lemondtak, de egy igazságosabb ösztönző rendszerről nem. A két megyei egyetem is képviseltette magát.

Az oktatási és kulturális miniszter kedden tehát a parlamentben bejelentette, szeptembertől nem kell tandíjat fizetni a felsőoktatási intézményekben; azok a mesterképzésben részt vevő hallgatók pedig, akik eddig fizették a képzési hozzájárulást, a törvény hatályba lépését követő harminc napon belül vissza fogják kapni az összeget, és a jövőben a mesterképzésben sem kell a hozzájárulást fizetni.
Eközben az állami egyetemek rektorai Budapesten vitatták meg a helyzetet, ezen a tanácskozáson részt vett dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem, és dr. Faragó Sándor, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem rektora is. Nagyjából sejteni lehetett, hogy milyen véleményt fogalmaznak meg, ugyanis Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke két napja már világossá tette állásfoglalását:
„A népszavazást követően nem változik a hallgatók fizetési kötelezettsége, a felsőoktatásban részt vevők fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetősen magas összeget ad ki tanulmányainak fedezésére. Nem hiszem, hogy az egy igazságos rendszer lenne, hogy valaki fizet ötszázezer vagy egymillió forintot félévente a képzésre, míg mások egyáltalán nem vállalnak a terhekből semmit."

Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy a rektorok megerősítették: benyújtanak az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz egy olyan javaslatcsomagot, amellyel azt szeretnék elérni, hogy évente ítéljék meg a hallgatók tanulmányi teljesítményét – így pedig lehetséges lenne az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott kategória között. Azt azért tudni kell, hogy a költségtérítéses hallgatók jelenleg is csak a képzési költségeik felét fizetik, a másik felét ennek is az állam állja.

Dr. Szekeres Tamás támogatta a közös rektori elképzelést, s mint mondta, a tandíjjal Győrben eleve sem számoltak erre az évre, a népszavazás után pedig egyértelmű volt: a későbbiekben is le kell mondani róla. A rektor ugyanakkor elismerte, hogy néhány egyetem számára – a győri e tekintetben kivétel – a túlélést vagy a jelentős fejlesztés valószínűleg egyetlen lehetőségét jelentette volna a képzési hozzájárulás, így ezért most többen jogosan bánkódnak.

S bár az új ösztönzőrendszer nem hoz pluszbevételt, de a bevezetését támogatja, mert igazságosabb. Arról, hogy erre mikortól nyílna lehetőség (például Győrben), egyelőre nem tudott nyilatkozni, egyes hírek szerint legkorábban 2010-ben vezethetnék be – persze, csak ha a minisztérium is rábólint a rektorok elképzelésére.

„A jobb színvonal volt a tét..."
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora azt hangsúlyozta: „ A jelenlegi helyzetben az egyetemeknek – úgy vélem – a tandíj kérdésével nem kell foglalkozniuk. A tervezett tandíj kiesése nem érinti költségvetésünket – többletforrás lett volna –, ugyanakkor a hallgatóknak lehetőség, hogy a pénzükért még színvonalasabb oktatást várjanak el az intézményektől. Pluszpénzek bevonására a különböző pályázatok adnak lehetőséget és a piaci szereplők bevonása egyetemünk munkájába. Mindkettőre volt, van és a jövőben is lesz lehetőségünk. A rektor nem kommentálta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének nyilatkozatát – miszerint azt várja a kormánytól és az Oktatási Minisztériumtól, hogy semmi mást ne vezessen be a tandíj helyett –, csupán annyit jegyzett meg, a két félnek lesz lehetősége álláspontjának kifejtésére, megismertetésére.

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 10.)

Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora: – Nem lepett meg a népszavazás eredménye. A tandíj azonban más kategória, mint a vizit- vagy a kórházi napidíj, hiszen a tandíjakból tervezett összeg nem szerepel a költségvetésünkben, míg a napidíj és a vizitdíj kiesése gondot okozhat a kórházakban, de különösen a háziorvosoknál. Az arányok érzékeltetése miatt  érdemes megemlíteni, hogy egyetemünk 14 milliárd forinttal gazdálkodik, a tandíjakból szeptember és december 31. között mintegy 80 millió forinttal számolhattunk volna. Ennek az összegnek a kiesése tehát nem rendíti meg az egyetem munkáját, gazdálkodását. Nekünk tudomásul kell azt is venni, hogy a hallgatóink és a leendő egyetemi polgárok a szüleikkel együtt nemet mondtak a tandíjra.

Dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem rektora: – Az idei, 2008-as költségvetésünkben még nem számoltunk a tandíjjal, s mivel szeptembertől felmenő rendszerben vezettük volna be, az első két évben ennek összege nem lett volna jelentős. Azért is nem számoltunk a tandíjjal az idei költségvetésben, mivel éreztük ennek politikai bizonytalanságát. Az egyetem fejlődése azonban számunkra továbbra is kiemelt feladat, s arra törekszünk, hogy a tandíjból kieső összeget a gazdasággal való intenzív együttműködéssel pótoljuk.

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 6.)

Győr - Már csak néhány hét, és átadják a hallgatóknak a befejezés előtt álló építészeti műteremházat a győri egyetemen. A legújabb informatikai fejlesztések előnyeit már most élvezhetik.

Az épület, amelyen a végső simításokat – burkolást, festést, szerelvényezést – végzik, négyszáz építészmérnök-hallgatót szolgál majd ki, s a tervek szerint a szakma és a leendő szakemberek találkozási pontja lesz a városban. Három szinten, több mint ezer négyzetméteren a legmodernebb felszerelés várja majd a hallgatókat. A 340 millió forintból épült központ költségeinek nagy részét a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként hirdetett HEFOP-pályázatból fedezte az egyetem.

Ezzel egy időben jelentős informatikai fejlesztés is zajlik az egyetemen, erre – szintén a fenti forrásból – 260 millió jut. Ebből olyan nagy sebességű gerinchálózatot építettek ki, amellyel a legtöbb nagyvállalat sem büszkélkedhet. Új eszközöket is beszereztek, amire többek között a készülő műteremházban (is) használt speciális, komoly technikai igényű programok miatt volt szükség. Fejlődött a WiFi-kapcsolat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a campus területén bárhol kényelmesen használható lesz a vezeték nélküli internet, a szükséges digitális tananyagok pedig bárhonnan pillanatok alatt elérhetők, letölthetők. Utóbbi azért is nagyon fontos, mert egyre bővül az e-learning (internetalapú távoktatás) köre, azaz megnő az újszerű tanítási módszerek szerepe. S mivel a fontos adatokhoz időnként sajnos nemcsak az arra jogosultak szeretnének hozzáférni, a biztonság növelésére új tűzfalmodult helyeztek üzembe, amilyennel a Mol, az Audi és más nagyvállalatok is védik információikat. Az adatok tárolásáról az úgynevezett „szerverfarm" bővítése gondoskodik.

(http://www.gyorinap.hu, 2008. március 06.)

Vasárnap népszavazáson mondhatunk véleményt három kérdésről. Az egészségügy mellett viszonylag kevés szó esett eddig a harmadikról, a „tandíjról”. A Széchenyi Egyetem főtitkárát, Író Bélát és a Hallgatói Önkormányzat elnökét, Kovács Zsoltot arra kértük, segítsenek nekünk megérteni, hogy valójában miről is kell döntenünk.

Havi 10-30 ezer forintról kell döntenünk
A felvételi pontszámok alapján kerülnek be a hallgatók az államilag finanszírozott helyekre, s aki ebből kimarad, az úgynevezett költségtérítéses hallgató lehet. Előbbiek a 3-4 éves alapképzésben évi 105 ezer forintot fizetnek „képzési hozzájárulás” címén (ezt nevezi a népnyelv és a politika tandíjnak), utóbbiak pedig mintegy 300 ezer forintot fizetnek költségtérítés címén. (A mesterképzés két éve alatt ezek az összegek a két kategóriában 150, illetve 360-400 ezer forintra nőnek ugyancsak évente, attól függően, milyen szakra jár valaki, de mi az egyszerűség kedvéért csak az alapképzés példáján megyünk végig.)

Az első megállapításunk tehát az, hogy az alapképzésben havi 10 ezer forinttal, a mesterképzésben havi 15 ezer forinttal többet fizessen-e az államilag finanszírozott hallgató.

Erről beszélünk, amikor a népszavazási kérdést feltesszük magunknak. Gyakorlatilag ennek az eltörlését kezdeményezte a Fidesz, mert az ő logikájuk az, hogy Magyarországon a hallgatóknak legyen teljesen ingyenes a felsőoktatás, azaz minden költséget a közös költségvetésből álljunk. Ezzel szemben áll a kormánypártok véleménye, amelyek úgy gondolják, hogy ne csak a közösből finanszírozzuk az egyetemi, főiskolai tanulmányokat, hanem a fenti összeggel a hallgatók is járuljanak hozzá képzésük költségeihez. Nekünk tehát e két politikai felfogás között kell döntenünk március 9-én.

Teljesítményre ösztönző, szociálisan érzékeny rendszer.
Megnéztük, hogy a hallgatók oldaláról a mostani rendszerben a fenti kiadások hogyan differenciálódnak, illetve milyen egy egyetemi hallgató költségvetésének bevételi oldala. Kovács Zsolt segített a szerteágazó rendszer feltérképezésében.

Előbb a képzési hozzájárulás rendszerének eltéréseit nézzük! Az államilag finanszírozott helyen tanuló hallgatók mindegyike elvileg az évi 105 (10 hónapos tanév alatt tehát havi 10 ezer) forintot fogja fizetni 2008. szeptemberétől, és csak azok, akiket 2007-ben vettek fel. A rendszer ugyanakkor ösztönöz a jó tanulásra, hiszen az államilag finanszírozott helyeken tanuló diákok legjobbjai, azaz a felső 15 %-uk teljes egészében mentesül a fizetés alól. A teljesítménylista alsó 15 %-ába esők viszont elveszítik az állami helyet, és átkerülnek a költségtérítéses státuszba, azaz, az addigi 105 ezer forintos évi díj helyett 300 ezret fizetnek. Ez kétségtelenül erős ösztönző erő lehet.

Ahhoz, hogy nagyjából felmérhessük, mit jelent ez a havi kiadás egy hallgató életében, számba vettük a bevételeket, azaz a különböző ösztöndíjakat is.

Nézzük előbb az államilag finanszírozott hallgatók helyzetét! Az állam ma minden egyes hallgatóra évente 119 ezer forint normatívát fizet az egyetemeknek. Ha valaki a szakján belül átlag feletti teljesítményt, tanulmányi eredményt nyújt, az havi 40 ezer forintig terjedő ösztöndíjat kaphat a Széchenyin. Ha szociális helyzete indokolja, ehhez még 23 ezer forintig terjedő rendszeres havi szociális támogatást is kaphat. Mindez nettóban, tehát ez már magasabb, mint a minimálbér összege. Még rosszabb szociális helyzetben lévők ezen felül félévenként egyszeri rendkívüli szociális támogatásban is részesülhetnek, aminek maximális összege 25-30 ezer forint.

A legkiválóbbak pályázhatnak köztársasági ösztöndíjra is, a Széchenyin ezek száma 40-50 fő között mozog, ők havi plusz 34 ezer forintot kapnak.

Ugyancsak a Széchenyi-egyetem hallgatói pályázhatnak kiemelkedő tudományos, kulturális és sport teljesítményeikkel egyetemi ösztöndíjra, aminek havi összege elérheti a 15-18 ezer forintot.

Legjobb esetben tehát egy tehetséges, ám rossz körülmények között élő hallgató mentesülhet a képzési hozzájárulás fizetése alól, ugyanakkor (a kiemelt ösztöndíjakat nem számítva) akár havi 65 ezer forintot is kaphat nettóban. A köztársasági ösztöndíj, illetve az egyetemi ösztöndíj ezen felül még 50 ezerrel gyarapíthatja havi bevételeit.

Nézzük meg, hogyan alakul annak a hallgatónak a havi „büdzséje”, aki saját költségtérítéses helyen tanul. Itt ösztöndíjban eleve nem részesülhet, s már sokkal kevesebb a kedvezmény is. Félévente egyszer kérvényezheti a költségtérítés összegének 15-50 %-os csökkentését tanulmányi eredménye és szociális helyzete alapján. Erre a célra ma a Széchenyin minimális összeg, félévenként 1,5 millió forint áll rendelkezésre, s leginkább az EU-n kívüli országokból érkezett magyar diákok indulnak jó eséllyel, de fontos szempont a tanulmányi átlag, az egyetemi közéleti tevékenység illetve egy kisebb súllyal a szociális rászorultság is.

Nem beszéltünk a diákhitel intézményéről, ami jó eszköz a tanulmányok részbeni fedezésére, hiszen alacsony kamattal, későbbi visszafizetéssel segít az átmeneti finanszírozásban.

Mi lenne, ha eltörölnénk, s mi, ha megtartanánk?
Nézzük meg, milyen arányokat képvisel ez az összeg az egyes diákok, illetve az egyetem életében, azaz, mi történne attól függően, hogy a népszavazáson úgy döntenénk, hogy maradjon vagy szűnjön meg?

Statisztikai adatok szerint ma vidéken egy hallgató havi költségei – albérletet is számolva - 60-70 ezer forint között vannak, s ehhez képest kell a minimum 10 ezer forintos képzési hozzájárulással számolni. Arányaiban nem meghatározó, de kétségtelen, hogy lehetnek olyanok, akiknél ez már az utolsó csepp a pohárban, és esetleg már nem merik vállalni.

Azon 1600 szerencsésnek, akik tanulmányi eredményük és szociális helyzetük miatt kollégiumi helyet kapnak a Széchenyin, mindössze havi 6600 forintjukba kerül, de még ebből is lehet díjkedvezményt kapni – indokolt esetben.

Mit jelent az egyetemnek a képzési hozzájárulás? Egyáltalán, milyen célra lehet felhasználni? A kérdésre a főtitkár, Író Béla válaszolt. A 2009-től várhatóan mintegy évi 365 millió forint fele az imént ismertetett ösztöndíjalapot gazdagítja, azaz közvetlenül visszakerül a hallgatókhoz. Igaz, nem biztos, hogy ugyanazokhoz, akik befizették. A másik felét pedig az egyetem kizárólag fejlesztési célokra használhatja, ami szintén a hallgatók jobb elhelyezését, felkészülését segíti. A tandíjnak nevezett havi 10500 illetve 15000 ezer forint tehát teljes egészében az illető felsőoktatási intézményben marad.

Író Béla elmondta, hogy egyetemük tavaly mintegy 700 millió forintot fordított fejlesztésre, részben saját, részben pályázati pénzekből, így a képzési hozzájárulásból a jövőben várt 180 millió forintot ennek tükrében lehet és kell értékelni.

Körülbelül ezek azok az információk, amelyek egy konkrét egyetem példáján összerakhatók azok számára, akik megfontoltan akarnak szavazni arról: legyen-e Magyarországon (ismét) térítésmentes a felsőoktatás a hallgatók számára, vagy a közös finanszírozás mellett vállaljanak részt ők maguk is tanulmányaik finanszírozásából.

(www.gyorinap.hu, 2008. március 5.)

A 21. századhoz méltó sebességgel folyik és néhány hét múlva befejeződik a Széchenyi-egyetem hatszázmilliós fejlesztési programja, amiben egy új építész műhely létesül, és az elektronikus távoktatást is szolgáló informatikai rendszer épül ki.

Dr. Szekeres Tamás rektor alig győzte sorolni azokat az egyetemi fejlesztéseket, amelyek a közelmúlt, a ma és a közeljövő elképzeléseit öntik formába. A zsinagóga felújítása után mára megtalálta helyét a győri kultúrában, átlagban heti két hangversenyén alig találni üres széket. „Végre van csónakházunk is” – utalt a rektor a Bridge klub átvételére, aminek máris megtervezték az átépítését. Pont került a körtöltés mögötti, nemigen használt „sportlétesítmények” eladására is, a bevételből a hallgatók kérésére műfüves pályák létesülnek a campuson belül, illetve új pályázatok önrészeként használják majd a megmaradó pénzt.

Beadták az új tudástér kialakítására pályázatukat, ami regionális információközvetítő szereppel bír majd, illetve ennek révén megújulhatnak majd a laborok is. Szekeres Tamás már beszélt a campus befejezésének tervéről is, ami magával hozza majd a harmincéves épületek felújítását és az egész egyetemi város bekerítését is.

Pár hét múlva birtokba vehetik az építész hallgatók a volt trafóházból kialakított Építész Műtermet, ami nemcsak a tanszéknek ad otthont, két tetőtéri műtermében igazi műhelymunka folyhat, és terveik szerint befogadó helye lesz minden győri építésznek is.

Már beépítésre várnak azok az informatikai eszközök is, amelyek e projekt keretében az új épületben kapnak helyet, s melyek részei a szinte teljes rendszer megújulásának.

Nem sok egyetem büszkélkedhet 10 gigabájt/másodperc sebességű hálózattal, wifi-hozzáférési helyekkel, saját, korszerű tűzfallal. A tízezer hallgató életében egyre meghatározóbb lesz az elektronikus tanulás, azaz az e-learning, ami a távoktatásban már bevált, sőt az első végzettek is átvehették diplomáikat, akik csupán ez alkalommal látogattak el először a győri campusba.

(www.gyorinap.hu 2008. március 04.)

A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és a Zichy Palota különleges babakiállításra invitál minden kedves érdeklődőt a Széchenyi István Egyetem Aulájába. 24 készítő 32 alkotása, mintegy 55 figura kerül kiállításra a mai naptól március 25-ig.

Hivatalos megnyitó 2008. március 4., kedd, 14:30., Széchenyi István Egyetem Aula.
Kiállítást megnyitja: Keglovich Ferencné a Zichy-palota igazgatója, a kiállítás fővédnöke.
Köszöntőt mond: Szabó Sándorné nyugalmazott egyetemi adjunktus.
Közreműködik a Kohut Petra - Gáspár Álmos gitárduó (a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet hallgatói).

(www.gyorinap.hu 2008. február 21.)

A győri Egyetemi Zenei Alapítvány zenekari ösztöndíjait csütörtökön 11 órakor a Széchenyi István Egyetem Hangversenytermében  dr. Szekeres Tamás rektor, a kuratórium elnöke adta át.

Első alkalommal 2001. őszén hirdette meg zenekari ösztöndíj pályázatát az Universitas-Győr Alapítvány. Az ösztöndíj szervezője 2007-től az Egyetemi Zenei Alapítvány. A Győri Egyetemi Zenekar és a Győri Symphonic Band szakmai munkájában folyamatosan és eredményesen közreműködő zenetanár-jelölt hallgatók pályázhattak a most tizenegyedik alkalommal átadandó ösztöndíjra., amely öt hónapra szól, s összege havi 13 ezer Ft. Ezúttal az egyetemi zenekar 5, a fúvószenekar 10 hallgatója lett az alapítvány ösztöndíjasa.

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelkedő tanulmányi eredményt felmutató hallgatói a Köztársasági és a tanulmányi ösztöndíj mellett - az Universitas-Győr Alapítvány szervezésében - tanévenként 20 "Győri Universitas", 3 Klatsmányi Tibor – Varga László, 2 Horváth Ede, 3 Szemerey Loránt és 1 Palotai Zoltán, félévente 15 zenekari, 10 Wáberer’s, 5 Pannon Work ösztöndíjat nyerhetnek el. Az alapítvány ösztöndíjprogramjának anyagi hátterét a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 % és a Győrben diplomát szerzett egykori hallgatók, az egyetem célkitűzéseit támogató cégek felajánlásai teremtik meg.

A tanév második félévének zenekari ösztöndíjasa lett a révkomáromi – Szlovákia – Banyák Tibor (nagybőgő). Banyák Tibor a felvidék legismertebb zenész dinasztiájának tagja. Neves „felmenője” Bihari János, aki Mária Terézia udvari zenészeként szerzett széles körben elismerést. Ösztöndíjas lett Berki Gábor (mélyhegedű) pápai, Buzási Diána (hegedű) rádi, a pécsi Czepf József (fuvola), a sárvári Csikós György (harsona) széchenyis zenetanár szakos hallgató. A gordonos Domonkos Balázs a szlovákiai Nagymegyerről, a fagottos Hanis Petra Szakonyból, az ütőhangszeres Juhász Gábor Győrből, a kürtös Karsai Farkas László Budapestről, a klarinétes Kónya Judit Mezőhegyesről, a hegedűs Lélek Réka Ajkáról, a harsonás Lovai Tamás Tamásiból, a szintén harsonás Pőcz Balázs ugyanebből a városból, a gordonkás Tirnbach Sára Mohácsról, az oboás Völgyi Bálint Szombathelyről jött a Széchenyi István Egyetemre, a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetbe tanulni.

- Minden negyedik zenetanár szakos hallgató kap jó tanulmánya miatt külön, köztársasági, universitas vagy zenekari ösztöndíjat - mondta el ezúttal is dr. Ruppert István intézeti igazgató. Áthallgatással, a párhuzamos képzés keretében az egyetem más szakjai, tantárgyai is kiegészíthetik a zenei képzésben résztvevők felkészültségét. A Varga Tibor Zeneművészeti Intézet hallgatói - a Magyarországon példa nélkül álló - ösztöndíj támogatással és az egykori zsinagóga egyetemi hangversenyteremként való használatával kiváló szakmai háttérrel készülhetnek zenei pályájukra.

A Győri Egyetemi Zenekar - karmester Ménesi Gergely művésztanár, Kalló Zsolt a vonós szekció vezetője - az elmúlt évben is két CD-felvételt készített, s vendégszerepelt Németországban és Svájcban is. A Győr Symphonic Band – vezetője Szabó Ferenc művésztanár – 2002-ben megnyerte a Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivált, több rádiófelvételt készített, s az ország legjobb szimfonikus fúvós zenekarai közt jegyzi őket a szakma. Az intézet és a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatóiból álló Győri Leánykar megalakulása óta húsznál több lemez- és CD felvételt készített. Az elmúlt években a Nemzetközi Kodály Társaság meghívására Angliában és Belgiumban is felléptek. A rendszeres hazai szereplések mellett Franciaországban, Izraelben, Lengyelországban, Szlovákiában és Ausztriában is nagysikerű koncerteket adtak. A Nemzetközi Kodály Társaság meghívására 2005. augusztusában Leicesterben (Anglia) a nyitó hangversenyt a Győri Leánykar adta. 2006. nyarán a Salzburgi Ünnepi Játékokra kapott meghívást a Győri Leánykar, ahol a Michael Haydn évfordulón koncerten és a dómban misén is szerepelt. Az Európában működő egynemű karok között a legrangosabbak között jegyzett együttes karnagya Szabó Miklós Kossuth-Díjas, Liszt-Díjas, Bartók-Pásztori Ditta Díjas professzor.

(www.kisalfold.hu 2008.02.21.)

Győr - A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága szervezésében 2008. március 4-7-ig hetedik alkalommal kerül megrendezésre az Országos Diplomataképző Konferencia és Országos Külügyes Találkozó.

Az Országos Külügyes Találkozó a külügyi bizottságok évente megrendezett fóruma, amely biztosítja az ország külügyeseinek szervezett keretek között történő találkozását.

A konferencia országos jellege miatt azt szeretnék, ha javulna a kapcsolattartás a külügyi bizottságok tagjai között. Ez ugyanis elősegítené mind a helyi, mind az országos szintű programok sikerét, valamint megkönnyítené a bizottságok munkáját. E cél kitűzésével szeretnénk segíteni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának azon törekvését, amely egy jól működő országos hálózatot és munkavégzést kíván megvalósítani.

A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának Külügyi Bizottsága 1999-ben rendezte meg az I. Országos Diplomataképző Konferenciát. Az ODK-t az a törekvés hívta életre, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak tagjai, elsősorban azok, akik a külügyi bizottságokban dolgoznak, vagy az ezek tevékenységi köréhez hasonló munkát végeznek, olyan továbbképzésen vehessenek részt, amely szélesíti tapasztalataikat, és hathatós segítséget nyújt munkájukhoz.

Az Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottság (EHKB) az előzőekhez hasonló szellemben 2008. márciusában is megrendezi az Országos Diplomataképző Konferenciát. A többnapos rendezvény során közel 100 országos és helyi résztvevő érdeklődésére számítunk.
Az Országos Diplomataképző Konferencia nem kizárólag a hallgatói önkormányzatok tagjainak szól. A rendezvénnyel a hallgatói aktivitást is növelni szeretnénk, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy hasznos információhoz jussanak olyan témákban, amelyek aktualitásuk mellett akkor is értékesek, ha a tanulmányaikkal nincsenek közvetlen kapcsolatban.

(www.kisalfold.hu 2008.02.17.)

Vasvári János anno Győrben tanult a Széchenyi főiskolán, most pedig a Csendes-óceán meghódítására készül. Hogy pontosan mikor kerül sor a nagy útra, egyelőre nem tudni, jelenleg a legfőbb cél az alapos felkészülés.

A bátor evezős kapcsolata az óceánnal messzire nyúlik vissza. Tengerésznek készült, a középiskola elvégzése után tengeri fedélzeti tiszti szakra jelentkezett az akkor még Széchenyi István Főiskola közlekedésmérnöki karára. A folyók városában Vasvári János az első esztendő befejeztével rögtön egy évet halasztott, hogy gyakorlatot szerezhessen. Igaz, a szerződés végéig nem tudott maradni, mivel volt egy „kisebb" balesete: beleesett a hajó raktárába körülbelül hét méter magasságból, s összetörte magát.

Az iskola után a Radnóti nevű hajón szolgált, majd egy német járműre került. Később bár eltávolodott a hajózástól, a tenger iránti szeretete megmaradt. A világhálón böngészve véletlenül talált rá az óceánátevezők szűk klubjára, s lassacskán az érdeklődésből olthatatlan vágy lett: elhatározta, hogy ő is nekivág.

Az utat Vasvári János kihívásnak tekinti, mégpedig nagyobbnak, mint megmászni a Mount Everestet. A világ legmagasabb pontját ugyanis eddig többen teljesítették sikeresen, mint ahányan áteveztek volna az óceánon. Kevesebb mint tíz próbálkozás végződött halállal az óceánon, ebből három a modern időkben történt. „Az út sikeressége több tényezőtől is függ. Szerepet játszik benne, hányan eveznek, melyik irányban próbálkoznak. Az Atlanti-óceán esetében nyugatról keletre rövidebb a táv, de lényegesen veszélyesebb is, mivel forgalmas hajózási útvonalon fut" – avatott a részletekbe az evezős.

Vasvári János már a Pálos-Rakonczai páros indulását megelőzően eldöntötte – a Sopronban tanuló fiatalok óceáni kalandjáról a Kisalföld részletesen tudósított –, hogy belevág, ezért visszaérkezésük után rögtön felkereste Gáborékat. Végül, az időközben termékkategóriában Magyar Formatervezési Díjban részesített Tűzhangyát is kibérelte.

A Tűzhangya előnye, hogy hihetetlenül könnyű. Kilenc méter hosszú és 160 kilós, ami megpakolva 450-500 kilóra emelkedik, ez a fahajók önsúlyának felel meg. A hajó éléskamrája könnyedén megpakolható táplálékkiegészítőkkel, konzervekkel, csokoládéval és energiaszeletekkel, a vizet pedig speciális szűrőkkel ellátott mechanikus víztisztító berendezés biztosítja. Pihenésre a hajó kabinjában van lehetőség, a két-három órás evezéseket egy-két órás pihenőidőszak váltja. Összefüggő alvásra a nap legmelegebb időszakában van lehetőség: tíz és délután három óra között csak a szél és az áramlatok sodorják a Tűzhangyát.

„Ha mégis baj történne, be kell zárkózni a kabinba, s várni, hogy megmentsenek. Ami napokba is telhet az óceán közepén" – tette hozzá Vasvári János.

A Szentesen élő evezős tavaly decemberben egyszer már nekivágott a nagy útnak, el is jutott Portugáliától a Kanári-szigetekig – tíz nap alatt 1200 kilométert tett meg –, de a Csendes-óceánt mégsem kockáztatta meg. Elmondása szerint „mind navigációban, mind evezésben" fejlődnie kell meg, így egyelőre az edzések töltik ki minden idejét. Ahogy ő fogalmazott „nem az a célom, hogy ott maradjak az óceánban, hanem hogy sikeresen átkeljek".

(www.kisalfold.hu 2008.02.15.)

Győr - Egyre több program kap helyet a Mosoni-Duna győr-révfalui partszakasza melletti volt BM-csónakházban, amely tavaly decemberben a győri Széchenyi-egyetem kezelésébe került.

A hallgatói-oktatói centrumként „újjászülető" épületben működik már a Modern Amatőr Színjátszó Egyetemi Kör, s a szakkollégiumok, továbbá a Tóth Lajos Professzori Klub tagjai, a szakestek szervezői is hamar felfedezték az épület jó adottságait. A kollégiumi stúdió munkatársai itt szerezhetnek gyakorlatot s a rendezvényszervezők is gyorsan kialakították bázisukat, a földszinten pedig 30 kajakból és kenuból, valamint 20 túrakerékpár közül választhatnak majd a széchenyisek.

Pénteken és szombaton a város középiskolásai is látogathatják – diákigazolvánnyal – az egyetemi centrumot, ahol a kulturális rendezvények sora a Bölcselők Egyetemi Körének programjaival indult, s kiállítások, filmvetítések szerepelnek a centrum tavaszi kínálatában. Megmaradt a kétszintes épület éttermi funkciója is, ahol a hallgatók kora reggeltől késő estig kulturáltan tölthetik el szabadidejüket, várhatják a következő előadást vagy tanórát.

A klub üzemeltetését az Universitas – Győr Nonprofit Kft. és a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület által létrehozott Uniklub Kft. végzi, így biztosított az egyetemi kontroll és a hallgatók érdekeinek érvényesülése. Az új Győri Hallgatói Oktatói Klub üzletvezetője Knauz Péter, aki mérnöki diplomája mellett vendéglátói szakképesítéssel is rendelkezik, s a hallgatói önkormányzatban több évig a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ egyik alapítója és vezetője volt.

A számos program mellett – az egyetem jelentős anyagi támogatásával – átalakítják, modernizálják a belső tereket; az elektromos hálózatot például az árvízvédelmi szempontokat figyelembe véve építik át.

A klub kínálata, programja a www.bridge.szeportal.hu internetcímen olvasható.

(www.kisalfold.hu 2008.02.14.)

Győr - A Magyar Rektori Konferencia Műszaki Szakbizottsága tegnap a Széchenyi-egyetemen Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár részvételével tartotta ülését.

– Többek között arról esett szó, hogy a szakképzési hozzájárulás révén kapott eddigi támogatást szeptembertől nem közvetlenül a műszaki, informatikai szakokat oktató felsőoktatási intézmények kapják, hanem bonyolultnak tűnő pályáztatás útján lehet majd elnyerni – számolt be lapunknak a találkozóról dr. Kóczy T. László dékán. – A támogatás feltétele lenne, hogy a bolognai rendszerben az úgynevezett bachelor (a korábbi főiskolai – a szerk.) fokozaton a felsőoktatás által 6 helyett kiharcolt 7 féléves oktatásból egy teljes félévet – harminc kreditpont értékben – gyakorlati képzőhelyeken töltsenek a hallgatók.

Lapunk kérdésére, hogy a bachelor fokozaton így is sikeres lehet-e az alapozó tárgyak megfelelő elsajátítása, Kóczy T. László elmondta: Győrött az országban első alkalommal, a múlt szombaton osztottak ki diplomákat bachelor szintet teljesített hallgatóknak. Az egyetem nem engedett az alapozó tárgyak elsajátításának színvonalából és ez bizony az induló létszám jelentős megcsappanásához vezetett...

A konferencia másik témája a közös jegyzetek, tankönyvek használatára vonatkozó ajánlás volt. Bár a dékán értékelése szerint ez a világon sehol sem működik így, a Széchenyi-egyetem nyitott az együttműködésre. Éppen most fejezték be 116, minden fontos tárgyra kiterjedő jegyzet kidolgozását, valamennyit felajánlották a konferencia résztvevői számára.

Nagy erőkkel készültek Győrött a felsőoktatási intézmények előtt álló újabb „akadályugrásra", az úgynevezett kapacitásakkreditációra is. Ez azt jelenti, hogy központilag megvizsgálják, elegendő eszköz – szék, labor, előadóterem – áll-e rendelkezésre a felvételi keretszámok megtartására. Kiderült, a Széchenyi-egyetem e tekintetben akár növelhetné is a korábbi keretszámokat.

Dr. Kóczy T. Lászlótól megtudtuk, házigazdaként, tekintettel az elhúzódó ülésre, végül is csupán vetített képes előadásban tudta bemutatni a győri campust a résztvevőknek.

(www.kisalfold.hu  2008.02.13.)

A Magyar Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottsága 2008. február 13-án, szerdán 10 órától, Győrött tartja soron következő konferenciáját. A program helyszíne a Széchenyi István Egyetem Hangversenyterme (egykori zsinagóga, 9025 Győr, Kossuth u. 5.).

A műszaki képzést folytató intézmények vezető képviselői dr. Szekeres Tamás, a győri egyetem rektorának köszöntője után dr. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár aktuális kérdésekről tartandó előadását hallgatják meg, majd vita következik.

A győri mérnökképzésről, a térségi gazdasággal kialakított kapcsolatáról, munkaerőpiaci helyzetéről dr. Kóczy T. László, a Műszaki Tudományi Kar dékánja tájékoztatja az egyetemek vezetőit, majd a vendégeknek a campuson bemutatják a mérnökképzés folyamatosan megújuló széchenyis laboratóriumait.

A szakbizottság győri ülése dr. Kövesi János elnök programértékelésével - várhatóan késő délután - fejeződik be.

(www.kisalfold.hu  2008.02.08.)

A Mosoni-Duna győr-révfalui partszakasza melletti volt BM csónakház épületének kezelője 2007. decemberétől a győri egyetem lett. A Széchenyi István Egyetem a város felsőoktatási intézményeinek hallgatói-oktatói centrumaként hasznosítja az épületet.

- A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola győri indulásától, az 1970-es évek közepétől a mindenkori intézményi vezetés terveiben egy többfunkciós hallgatói centrum kialakítása is szerepelt – kezdi a beszélgetést Kovács Zsolt, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke.

Ennek egyik formája volt a már egy évtizede lebontott „A" klub. Egy új épület létesítésének az esélyei mindig kicsik, ezért a széchenyis Egyetemi Hallgatói Önkormányzat vezetői folyamatosan tájékozódtak a győri lehetőségekről.

Így találták meg az egyetemi campus melletti volt rendőrségi csónakház, a Bridge étterem épületét. A tárgyalásokon az Országos Rendőr-főkapitányság, a Megyei Rendőr Főkapitányság, a Széchenyi István Egyetem, az EHÖK által megfogalmazott hasznosítási programot megvalósíthatónak, támogatandónak találták.

Az eredményes tárgyalások a Hallgatói Önkormányzat vezetőit is motiválták, s már a tanév kezdetétől készültek a kezelői jog átvételére. Nagy segítségünkre volt a gördülékeny átvételben László Mátyás, korábbi üzemeltető folyamatos „atyai" segítsége - mondják. Segítette a kezdést, hogy számos győri cég már évek óta elkötelezetten támogatja a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesületet.

Az egyetem és a Mosoni-Duna partja között található kétszintes épület éttermi funkciója a továbbiakban is az egyik fő profil maradt. A hallgatók az épület színterein kora reggeltől késő estig kulturáltan tölthetik el szabadidejüket, két előadás, tanóra között nyugodt körülmények között várhatják a következő tanulmányi erőpróbát.

Itt működik már a Modern Amatőr Színjátszó Egyetemi Kör, s a szakkollégiumok, a Tóth Lajos Professzori Klub tagjai, a szakestek szervezői is hamar felfedezték az épület jó adottságait. A kollégiumi stúdió munkatársai itt szerezhetnek gyakorlatot s a rendezvényszervezők is gyorsan kialakították bázisukat. A földszinti sporteszköz tárolókból 30 portya kajak és portya kenu, 20 túrakerékpár közül választhatnak majd a széchenyisek.

Pénteken és szombaton a város középiskolásai is látogathatják - diákigazolvánnyal – az egyetemi centrumot. A kulturális rendezvények sora a Bölcselők Egyetemi Körének programjaival indult, s kiállítások, filmvetítések szerepelnek a centrum tavaszi kínálatában.

- A klub üzemeltetését az Universitas-Győr Nonprofit Kft. és a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület által létrehozott UNIKLUB Kft. végzi, amely által az egyetemi kontroll és a hallgatói érdekek érvényesülése biztosított – mondja el Kovács Zsolt. Az új Győri Hallgatói Oktatói Klub üzletvezetője Knauz Péter, aki mérnöki diplomája mellett vendéglátó szakképesítéssel is rendelkezik, s több éven keresztül a Hallgató Önkormányzatban a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ egyik alapítója és vezetője volt. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és az Egyetem is úgy látta, hogy a Klub vezetői megfelelően képviselik érdekeiket, a hallgatóság célkitűzéseit.

- Az új hallgatói közösségi tér programját az egyetem vezetői a kezdetektől kiemelten támogatták, amit a hallgatók nevében köszönettel vettünk – fogalmazza meg Knauz Péter. Az egyetem nagy anyagi támogatásával átalakítják, modernizálják a belső tereket. Az elektromos hálózatot például az árvízvédelmi szempontokat érvényesítve építik át.

A centrum vezetői megkeresték a győri kulturális intézményeik vezetőit is, s együttműködést ajánlottak, kértek és partnerekre találtak. A klub kínálatát, programját a www.bridge.szeportal.hu internetes oldalakon olvashatják az érdeklődők.

- Az óriási lehetőség egyúttal nagy feladatot jelent. Ezért a tervezésbe, az üzemeltetésbe mind több hallgatót vontunk már be és a továbbiakban is számítunk segítségükre. Így érvényesítjük „a hallgató a hallgatóért" elvet – mondja Kovács Zsolt.

A kft. ügyvezetője, Filep Bálint szerint a centrum hallgatóbarát jellege a vendéglátás szolid áraiban, sokrétű hallgatói szolgáltatásaiban és a hallgatói elképzelések támogatásában és megvalósításában is megmutatkozik, s a profitot hallgatói célokra fordítják vissza. Ezzel a hallgatók által üzemeltetett klubbal Győr is tovább erősítette az egyetemi szolgáltatások eddig is színes hátterét.

(www.kisalfold.hu 2008.02.06.)

Széchenyi István Egyetem - Mi történik akkor, ha egy „globális játékos” (értsd: külföldi multinacionális nagyvállalat) megjelenik egy régióban vagy egy, a térségben meggyökerezett vállalatot átvesz? Igaz-e, hogy a „hazátlan” külföldi nagyvállalatok a várossal vagy a régióval szembeni felelősség nélkül hoznak létre telephelyeket vagy zárnak be, ha telephely-alapításra máshol kedvezőbb lehetőségek adódnak?

A multinacionális vállalatok számára is kiemelkedő fontosságú sikertényező a meglévő innovációs hálózat, az átfogóan értelmezett kultúra és a helyi munkaerő a maga hagyományos képességeivel, munkamoráljával és motiválhatóságával.

A CURE (Corporate Culture and Regional Embeddedness — Vállalati kultúra és regionális beágyazódottság) elnevezésű európai uniós projekt hét európai régióban, interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja a vállalati kultúra és a regionális kultúra közötti összefüggéseket. A Széchenyi István Egyetemen 2008. január 31-én, csütörtökön és február 1-jén, pénteken, a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola épületében (egyetemei posta, I. emelet) 9 órától sorra kerülő konferencián a projektben résztvevő holland, svájci, osztrák, brit, német és magyar egyetemi oktatók és kutatók találkoznak.

A Széchenyi István Egyetem részvételét a programban dr. Rechnitzerr János, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja és dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár szervezi. A projektben nemcsak olyan országok régiói kaptak helyet, ahol hosszabb idő alatt megszilárdultak a társadalmi értékek, hanem olyanok is, amelyek az utóbbi közel két évtizedben mélyreható kulturális és politikai változásokon mentek keresztül (Magyarország mellett a volt NDK tartozik a régiók eme csoportjába).

A CURE projektben arra a kérdésre keresnek választ a kutatók, hogy egyrészt milyen vállalati kultúrák eredményeként alakul ki a régió melletti legerőteljesebb elkötelezettség, másrészt milyen vállalati típusok milyen regionális kultúrákból (értékek, mentalitások stb.) profitálnak. A kutatás további feladata a vállalati és a regionális kultúra közötti kölcsönhatások feltérképezése. Evégett összesen 210 esettanulmány és 21 mélyelemzés készül a hét kijelölt régióban.

Nagyszámú jel szerint sok vállalat kiemelkedő mértékű lojalitást mutat ahhoz a helységhez, ahol letelepedett, ahol működik. Ezzel párhuzamosan viszont általános európai jelenség, hogy a vállalatok igen erős kiegyenlítődési és egységesítési nyomásnak vannak kitéve. A dilemma az, hogy miképpen lehet ilyen körülmények között a regionális különbségeket megőrizni és Európa és a régió fejlődését előmozdítani. A válasz Magyarország, ezen belül Győr és térsége számára különösen fontos.

(www.kisalfold.hu  2008.01.31.)

Győr - Az egyetemisták nagy része optimista az álláskeresést illetően, a legtöbben 100 és 200 ezer forint közötti kezdő fizetést várnak, az egyes szakok között azonban nagy különbség van – derül ki a győri Széchenyi-egyetem friss felméréséből.

Az új felsőoktatási törvénynek megfelelően a Széchenyi István Egyetem is elkészítette azt a tanulmányt, amely a frissdiplomások elhelyezkedési esélyeit és a hallgatók véleményét méri fel az intézményről és a munkaerőpiacról: 933 végzőst kérdeztek meg.

Ami az elhelyezkedési esélyeket illeti, a legtöbben optimisták, közel 60 százalékuk véli úgy, hogy fél éven belül talál megfelelő állást. Több mint harmaduknak már az államvizsga időpontjában akkor biztos munkahelye volt, itt azonban nagy a szórás az egyes szakok között. Leginkább a műszaki pályákon elterjedt a diploma előtti állásszerzés, a mérnök-tanárok 70,  az építőmérnökök és műszaki informatikusok több mint 50 százaléka ilyen szerencsés, a legjobban azonban a településmérnökök állnak, akiknek mindegyike biztos munkahellyel vághat neki a munkapiacnak.

Az optimizmus nem jellemző mindenkinél a remélt fizetésekre, mert bár a legtöbben reálisan ítélik meg, mekkora pályakezdő bért kaphatnak, vannak kiugró különbségek. Meglepő például, hogy a zenetanárok után a kezdő jogászoknak a legalacsonyabbak a várakozásaik, 120 ezer forint bruttó fizetés körül mozog, de nem várnak sokkal többet a településmérnökök sem. A másik véglet a végzős közgazdászok tábora, ők 180–200 ezer forintos igénnyel indulnak, de tisztában vannak munkaerő-piaci értékükkel a bruttó havi 225 ezret váró építőmérnökök és a tőlük nem sokkal lemaradt gépész- és villamosmérnökök.

Felmérték azt is, hogy a hallgatók szerint mennyire hasznos az egyetemen kapott tudás. Talán itt a legjelentősebbek az egyes szakok közötti eltérések. A jogászoknak például több mint 60 százaléka vélte úgy, hogy a tanultak nagyon hasznosak vagy elengedhetetlenek a későbbi boldogulásukhoz, a főiskolai építőmérnöki szakon tanulók közül azonban senki, ők a „részben felhasználható" és a „bizonyos szemléletet adott" kategóriába sorolták a tanultakat. Elégedettek a leendő mérnök-tanárok is, ők kizárólag a két legmagasabb minősítést jelölték meg, de a főiskolai építészmérnökök is így jellemezték a tanultak több mint 80 százalékát.

– Ez az terület, ahol nem elég egységes a kép, s le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Számos helyen biztos, hogy tovább kell fejleszteni, például gyakorlatorientáltabbá kell tenni a tananyagot – véli dr. Szalay Gyula, az egyetem jogi karának vezetője.

Nem mindenki akar azonban a szakterületén maradni; a végzősök egyharmada – legnagyobb számban a mérnök-tanárok, közgazdászok és műszaki informatikusok – nem a diplomájának megfelelő területen helyezkedne el. Viszont helyben: a győri hallgatók több mint 85 százaléka maradna a városban, de a régió többi részéről érkezőknél is hasonló az arány, s még az ennél is távolabb élők fele is letelepedne Győrben.

Ha csak ezen múlna, akkor jóval gyarapodna a megyeszékhely, hiszen míg a végzős hallgatóknak nem egész 15 százaléka győri, de 37 százalékuknál is többen maradnának a városban.

Ember tervez, Isten végez – szokták mondani, s ha ez nem is teljesen igaz, érdekes, hogy a végzősök szerint milyen szempontok és képességek számítanak az elhelyezkedésnél. Bár első helyen a nyelv- és szakmai tudás áll, egyre többen bíznak például a szerencsében – többen, mint a külföldi munkatapasztalat és a rugalmas hozzáállás hozta előnyben.

Apropó, nyelvtudás: hiába tartják kiemelkedő fontosságúnak a végzősök az elhelyezkedésben, még mindig nincs sokaknak nyelvvizsgája diplomaosztáskor. Különösen a műszaki és az  egészségügyi pályákon rossz a helyzet – itt a végzősök több mint ötödének nincs „papírja" –, köztük is a villamosmérnökök és a szociális munkások vannak leginkább lemaradva.

(www.kisalfold.hu  2008.01.29.)

Győr - Két nappal a győri Széchenyi István Egyetem rektori pályázatának lejárta előtt újabb fordulat történt. Dr. Szekeres Tamás jelenlegi rektor korábbi elhatározását feladva ismét pályázik, dr. Rechnitzer János dékán pedig ugyancsak korábbi döntését megváltoztatva nem pályázik.

Rechnitzer professzor a két döntést bölcs kompromisszumnak nevezte. A megállapodás értelmében, amennyiben Szekeres Tamást újraválasztják, s ezt egyetemi körök közel százszázalékosnak nevezik, akkor az általános rektorhelyettesi posztot Rechnitzer János kapja meg. Míg a rektort az egyetemi szenátus választja, addig a rektorhelyettest a rektor nevezi ki, s a szenátusnak csak egyetértési joga van.

– Az én koncepcióm és a rektor úr koncepciója között sok a közös vonás, s beláttam azt is, hogy Szekeres Tamás tapasztalataira és elfogadottságára szüksége van a Széchenyi-egyetemnek – indokolta döntését Rechnitzer professzor. Elmondta azt is, összefogásuk egyetemi érdek, a felsőoktatás viharos tengerén ugyanis könnyen léket kaphat az a hajó, ahol nem egy irányban húznak az evezősök.

Dr. Szekeres Tamás a Kisalföld megkeresésére csak annyit mondott: „igen, megerősítem, hogy korábbi elhatározásomat feladom, és beadom a pályázatomat".

A rektorválasztásra azért került sor, mivel Szekeres Tamás megbízatása július utolsó napján lejár. Amikor 2005-ben megválasztották, az akkor érvényes felsőoktatási törvény szerint a rektori állás betöltésének felső korhatára 65 év volt, aki ezt elérte, le kellett mondania. A törvényt időközben módosították, a limit 70 évre emelkedett, így a most 65 éves Szekeres Tamás egy teljes, ötéves ciklust végigvihet. Támogatottsága a szenátusban biztosra vehető, más jelöltnek egyetemi körök nulla esélyt adnak.

Az előre prognosztizálható döntés tavasszal várható, a rektort a köztársasági elnök nevezi ki, arra azonban nem volt példa, hogy a szenátus döntését a köztársaság első polgára megkérdőjelezte volna.

(www.nol.hu, 2008. január 26.)

Idén januárban megkezdődött az oktatás a győri Széchenyi István Egyetem tavaly év végén alapított új, "Audi Hungaria belső égési motorok tanszékén". A vállalat és a felsőoktatási intézmény évek óta tart sikeres együttműködésének eredményeképpen jött létre ez a képzési forma. Tanszékvezetőnek a német Mathias Roman Dreyert nevez- ték ki.

A tananyag - melyet az egyetem és az Audi szakemberei közösen dolgoztak ki -, a korszerű terméktechnológiákkal, gyártási folyamatokkal és struktúrákkal foglalkozik. 2008. nyári szemeszterétől már BSC-hallgatókat is fogadnak, az egyetemisták többek között a mechatronika, a gépész- és gépjármű-technológiai szakirányok közül választhatnak. A tanszék német és angol nyelvű tanárok, profeszszorok alkalmazásával többnyelvű oktatást ígér.

Szekeres Tamás, az egyetem rektora szerint ez a képzés a mérnökhallgatóknak vonzó és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő tudást kínál. Thomas Faustmann, az Audi Hungaria ügyvezetője ehhez azt tette hozzá: lehetőségük nyílik arra, hogy a jövő mérnökeinek segítsék átadni a legkorszerűbb ismeretek, ezáltal a gyár tevékenységét bemutassák a tehetséges fiatalokkal, akiket szívesen látnak majd munkatársként is az Audinál.

(www.gyorinap.hu 2008. január 22.)

Ismét, már harmadszor rendezik meg április 22-én az egyetem parkolójában a Széchenyi Futamot alternatív hajtású járművek számára. A Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont konstrukciós ötletpályázatot ír ki alternatív hajtású járművek tervezésére és megvalósítására.

A pályázatban a Széchenyi István Egyetem hallgatói vehetnek részt, akik a 2008. áprilisában megrendezésre kerülő III. Széchenyi Futam – Alternatív hajtású járművek versenye elnevezésű rendezvényen saját maguk által tervezett és kivitelezett járművel kívánnak rajthoz állni. A pályázaton díjazott projektek költségvetéséhez a JRET, a dologi költségek egészének, vagy részének átvállalásával (alkatrészek beszerzése, gyártási, kivitelezési költségek, számítógépes tervezés stb.) járul hozzá.

Akit részletesebben érdekel a már nemzetközivé bővült versenysorozat, látogasson el honlapjára (http://www.ahjv.hu/).