(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 12.)

Kikerül a felsőoktatási törvényből a képzési hozzájárulásról szóló rész, így az egyetemeken és a főiskolákon szeptembertől nem kell tandíjat fizetni – jelentette be kedden Hiller István az Országházban. A rektorok szintén Budapesten tanácskoztak: a tandíjról már lemondtak, de egy igazságosabb ösztönző rendszerről nem. A két megyei egyetem is képviseltette magát.

Az oktatási és kulturális miniszter kedden tehát a parlamentben bejelentette, szeptembertől nem kell tandíjat fizetni a felsőoktatási intézményekben; azok a mesterképzésben részt vevő hallgatók pedig, akik eddig fizették a képzési hozzájárulást, a törvény hatályba lépését követő harminc napon belül vissza fogják kapni az összeget, és a jövőben a mesterképzésben sem kell a hozzájárulást fizetni.
Eközben az állami egyetemek rektorai Budapesten vitatták meg a helyzetet, ezen a tanácskozáson részt vett dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem, és dr. Faragó Sándor, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem rektora is. Nagyjából sejteni lehetett, hogy milyen véleményt fogalmaznak meg, ugyanis Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke két napja már világossá tette állásfoglalását:
„A népszavazást követően nem változik a hallgatók fizetési kötelezettsége, a felsőoktatásban részt vevők fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetősen magas összeget ad ki tanulmányainak fedezésére. Nem hiszem, hogy az egy igazságos rendszer lenne, hogy valaki fizet ötszázezer vagy egymillió forintot félévente a képzésre, míg mások egyáltalán nem vállalnak a terhekből semmit."

Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy a rektorok megerősítették: benyújtanak az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz egy olyan javaslatcsomagot, amellyel azt szeretnék elérni, hogy évente ítéljék meg a hallgatók tanulmányi teljesítményét – így pedig lehetséges lenne az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott kategória között. Azt azért tudni kell, hogy a költségtérítéses hallgatók jelenleg is csak a képzési költségeik felét fizetik, a másik felét ennek is az állam állja.

Dr. Szekeres Tamás támogatta a közös rektori elképzelést, s mint mondta, a tandíjjal Győrben eleve sem számoltak erre az évre, a népszavazás után pedig egyértelmű volt: a későbbiekben is le kell mondani róla. A rektor ugyanakkor elismerte, hogy néhány egyetem számára – a győri e tekintetben kivétel – a túlélést vagy a jelentős fejlesztés valószínűleg egyetlen lehetőségét jelentette volna a képzési hozzájárulás, így ezért most többen jogosan bánkódnak.

S bár az új ösztönzőrendszer nem hoz pluszbevételt, de a bevezetését támogatja, mert igazságosabb. Arról, hogy erre mikortól nyílna lehetőség (például Győrben), egyelőre nem tudott nyilatkozni, egyes hírek szerint legkorábban 2010-ben vezethetnék be – persze, csak ha a minisztérium is rábólint a rektorok elképzelésére.

„A jobb színvonal volt a tét..."
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora azt hangsúlyozta: „ A jelenlegi helyzetben az egyetemeknek – úgy vélem – a tandíj kérdésével nem kell foglalkozniuk. A tervezett tandíj kiesése nem érinti költségvetésünket – többletforrás lett volna –, ugyanakkor a hallgatóknak lehetőség, hogy a pénzükért még színvonalasabb oktatást várjanak el az intézményektől. Pluszpénzek bevonására a különböző pályázatok adnak lehetőséget és a piaci szereplők bevonása egyetemünk munkájába. Mindkettőre volt, van és a jövőben is lesz lehetőségünk. A rektor nem kommentálta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének nyilatkozatát – miszerint azt várja a kormánytól és az Oktatási Minisztériumtól, hogy semmi mást ne vezessen be a tandíj helyett –, csupán annyit jegyzett meg, a két félnek lesz lehetősége álláspontjának kifejtésére, megismertetésére.