(www.kisalfold.hu  2008.01.31.)

Győr - Az egyetemisták nagy része optimista az álláskeresést illetően, a legtöbben 100 és 200 ezer forint közötti kezdő fizetést várnak, az egyes szakok között azonban nagy különbség van – derül ki a győri Széchenyi-egyetem friss felméréséből.

Az új felsőoktatási törvénynek megfelelően a Széchenyi István Egyetem is elkészítette azt a tanulmányt, amely a frissdiplomások elhelyezkedési esélyeit és a hallgatók véleményét méri fel az intézményről és a munkaerőpiacról: 933 végzőst kérdeztek meg.

Ami az elhelyezkedési esélyeket illeti, a legtöbben optimisták, közel 60 százalékuk véli úgy, hogy fél éven belül talál megfelelő állást. Több mint harmaduknak már az államvizsga időpontjában akkor biztos munkahelye volt, itt azonban nagy a szórás az egyes szakok között. Leginkább a műszaki pályákon elterjedt a diploma előtti állásszerzés, a mérnök-tanárok 70,  az építőmérnökök és műszaki informatikusok több mint 50 százaléka ilyen szerencsés, a legjobban azonban a településmérnökök állnak, akiknek mindegyike biztos munkahellyel vághat neki a munkapiacnak.

Az optimizmus nem jellemző mindenkinél a remélt fizetésekre, mert bár a legtöbben reálisan ítélik meg, mekkora pályakezdő bért kaphatnak, vannak kiugró különbségek. Meglepő például, hogy a zenetanárok után a kezdő jogászoknak a legalacsonyabbak a várakozásaik, 120 ezer forint bruttó fizetés körül mozog, de nem várnak sokkal többet a településmérnökök sem. A másik véglet a végzős közgazdászok tábora, ők 180–200 ezer forintos igénnyel indulnak, de tisztában vannak munkaerő-piaci értékükkel a bruttó havi 225 ezret váró építőmérnökök és a tőlük nem sokkal lemaradt gépész- és villamosmérnökök.

Felmérték azt is, hogy a hallgatók szerint mennyire hasznos az egyetemen kapott tudás. Talán itt a legjelentősebbek az egyes szakok közötti eltérések. A jogászoknak például több mint 60 százaléka vélte úgy, hogy a tanultak nagyon hasznosak vagy elengedhetetlenek a későbbi boldogulásukhoz, a főiskolai építőmérnöki szakon tanulók közül azonban senki, ők a „részben felhasználható" és a „bizonyos szemléletet adott" kategóriába sorolták a tanultakat. Elégedettek a leendő mérnök-tanárok is, ők kizárólag a két legmagasabb minősítést jelölték meg, de a főiskolai építészmérnökök is így jellemezték a tanultak több mint 80 százalékát.

– Ez az terület, ahol nem elég egységes a kép, s le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Számos helyen biztos, hogy tovább kell fejleszteni, például gyakorlatorientáltabbá kell tenni a tananyagot – véli dr. Szalay Gyula, az egyetem jogi karának vezetője.

Nem mindenki akar azonban a szakterületén maradni; a végzősök egyharmada – legnagyobb számban a mérnök-tanárok, közgazdászok és műszaki informatikusok – nem a diplomájának megfelelő területen helyezkedne el. Viszont helyben: a győri hallgatók több mint 85 százaléka maradna a városban, de a régió többi részéről érkezőknél is hasonló az arány, s még az ennél is távolabb élők fele is letelepedne Győrben.

Ha csak ezen múlna, akkor jóval gyarapodna a megyeszékhely, hiszen míg a végzős hallgatóknak nem egész 15 százaléka győri, de 37 százalékuknál is többen maradnának a városban.

Ember tervez, Isten végez – szokták mondani, s ha ez nem is teljesen igaz, érdekes, hogy a végzősök szerint milyen szempontok és képességek számítanak az elhelyezkedésnél. Bár első helyen a nyelv- és szakmai tudás áll, egyre többen bíznak például a szerencsében – többen, mint a külföldi munkatapasztalat és a rugalmas hozzáállás hozta előnyben.

Apropó, nyelvtudás: hiába tartják kiemelkedő fontosságúnak a végzősök az elhelyezkedésben, még mindig nincs sokaknak nyelvvizsgája diplomaosztáskor. Különösen a műszaki és az  egészségügyi pályákon rossz a helyzet – itt a végzősök több mint ötödének nincs „papírja" –, köztük is a villamosmérnökök és a szociális munkások vannak leginkább lemaradva.