Mekkora a globális ellátási láncoknak való kitettségünk?

A koronavírus-járvány számos gazdasági szereplőt, kis- és nagyvállalatot, cégvezetőt, de teljes nemzetgazdaságokat, gazdaságpolitikai döntéshozókat is rádöbbenthetett arra, hogy milyen problémákat okozhat, ha ellátási láncaink túlságosan nagy arányban támaszkodnak viszonylag szűk területen koncentrálódó kereskedelmi partnerekre.

Üzleti SZEmle - 2020. május 

Globalizált világunkban az elmúlt években, évtizedekben az erőforrások áraiban, különösen a munkaerő-költségekben vagy a környezetvédelmi előírásokban mutatkozó különbségek olyan országokba vonzották az alapanyag-előállítást vagy az összeszerelési tevékenységeket, ahol ezek világviszonylatban a legalacsonyabb költséggel végezhetők. Rengeteg termék gyártása települt például Kínába. Több ágazatban szinte teljesen megszűntek a más országbeli vagy legalábbis a közelebbi beszerzési források. A járvány kapcsán sokan az eddigi folyamat, a globalizáció megtorpanásáról vagy visszafordulásáról beszélnek, erre számítanak.

Valóban, az értékláncok megszakadása keresleti (vevői) és kínálati (beszállítói) oldalról is komoly gondokat okozhat, amelyet persze rövid távon elfedhetnek a meglévő alapanyag- és alkatrész készletek, illetve a készletre termelés. A csúcshatékonyságra törekvő, minimális készletekkel működtetett just-in-time rendszerekben azonban jóval hamarabb kiütköznek az ellátási problémák. A hazai ipari szereplőkkel folytatott konzultációk igazolják, hogy az átmeneti leállások, kényszerszabadságok veszélyhelyzet miatti bevezetéséig (vagyis március végéig, április elejéig) milyen komoly feszültségek árán tudták csak fenntartani termelési tevékenységüket. Gyakorlatilag azt gyártották, amit tudtak. Szinte csak ennek köszönhető, hogy az ipari termelés volumene nem esett vissza a legfrissebb, márciusi adatok által már jelzett 10 százalékosnál jobban.

Koppány Krisztiánnak, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar kutatójának, vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettesének a fenti kérdések makrogazdasági vetületével, a magyar gazdaság globális értékláncoknak való kitettségével foglalkozó írása a Közgazdasági Szemle aktuális, májusi számában jelent meg. Az input-output és a hálózatelemzés módszerein alapuló vizsgálatok nemcsak országos viszonylatban, hanem regionális szinten, vagy akár egyes mikrogazdasági szereplőkre, vállalatokra is elvégezhetők. Segítségükkel feltárhatók a cégek beszállítói és értékesítési láncaiban megtestesülő kockázatok, s elemezhetők ezek csökkentésének lehetőségei, az egyes lépések várható hatásai. A kapott eredmények pedig beépíthetők a gazdaság újraindítása során meghozott vállalati és nemzetgazdasági szintű (külkereskedelemi, ágazatfejlesztési és általában a gazdaságpolitikai) döntések, a globális és lokális ellátási láncok újraszervezésének, átalakításának szempontjai közé.

 

Forrás: http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1904

Összeállította: Koppány Krisztián (koppanyk@sze.hu)