Kormány és politika

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGPOLITIKÁINAK ELEMZÉSE: SZAVAK ÉS CSELEKEDETEK

az-europai-unio-korforgasos-gazdasagpolitikainak-elemzese-szavak-es-cselekedetek.jpgAz Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének 2015-ös közzététele óta ez a fenntarthatósági paradigma vált a környezeti és gazdaságpolitika hajtóerejévé. Az Európai Unió (EU) sajátos megközelítést alkalmazott a körforgás kérdésében, nagy elvárásokkal támasztva alá annak a versenyképesség növelésében, a gazdasági növekedés elősegítésében és a munkahelyteremtésben, valamint a környezeti hatásokat és az erőforrásoktól való függőség csökkentésében játszott szerepét.

Kulcsszavak: Körforgásos gazdaság, irányelvelemzés, diskurzuselemzés, környezet irányítás, fenntarthatóság, körkörös társadalom

Üzleti SZEmle - 2021. február

Tovább

KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG STRATÉGIA SVÉDORSZÁGBAN

korforgasos-gazdasag-strategia-svedorszagban.jpgSvédországban 2020-ban a kormány stratégiát készített a körforgásos gazdaságra való áttérés bevezetésének elősegítése érdekében. A 2020-as járványhelyzet még inkább rávilágított arra, hogy változás szükséges, a Covid előtt élt életünk már nem fog visszatérni és bár az országban eddig is nagy hangsúly volt a fenntarthatóságon, most még intenzívebb gondolkodás indul meg a témáról, ehhez nyújt támpontot a stratégia, mely egyaránt szól a gazdasági és társadalmi szereplőknek. Az ország célja, hogy 2030-ra nemzetközi szinten példaképéként szolgálhasson a körforgásos gazdaság területén, és aktív vezetője legyen az ügynek.

Kulcsszavak: stratégia, Agenda 2030, újrahasznosítás, információ

Üzleti SZEmle - 2021. február

Tovább

Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terve (2020)

az-eu-korforgasos-gazdasagra-vonatkozo-uj-cselekvesi-terve-2020.jpg
Az Európai Bizottság 2020 márciusában új cselekvési tervet fogadott el a körforgásos
 gazdaságra vonatkozóan (EU Circular Economy Action Plan), amely az európai fenntartható növekedési stratégia, az ún. zöld megállapodás (European Green Deal) egyik meghatározó pillére. A cselekvési terv számos területet céloz meg különböző jogalkotási és nem jogalkotásai intézkedésekkel.

Kulcsszavak: EU, körforgásos gazdaság, zöld megállapodás, fenntartható termékek

Üzleti SZEmle - 2021. február

Tovább

BLOKKLÁNC ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Michael Pisa és Matt Juden részletes tanulmányukban azt vizsgálják, hogy az új kriptogazdasági megoldások (mint a blokklánc, a titkosítás és az elosztott főkönyvi rendszerek) milyen hatással vannak a gazdaságfejlesztésre. Igyekeztek reális képet festeni, azaz az új technológiák árnyoldalait is megmutatni.

Kulcsszavak: kriptogazdaság, blokklánc, gazdaságfejlesztés, elemzés

Üzleti SZEmle - 2020. december

Tovább

KÉT PÉLDA A BÉRTÁMOGATÁSI RENDSZERRE: AZ AUSZTRÁL ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ESETE

A COVID-19 járvány gazdasági hatásait a legtöbb fejlett állam felismerte, és ennek részeként soha nem látott méretű monetáris és fiskális stimulusokat kezdeményeztek. Ezen eszközök közül - tekintettel a gazdasági sokk átmeneti jellegére, a bértámogatások döntő szerepet játszottak. Ezen bértámogatási rendszerek operatív megvalósítása azonban lényegesen különbözött egymástól.

Kulcsszavak: bértámogatás, fiskális stimulus, Egyesült Államok, Ausztrália

Üzleti SZEmle - 2020. augusztus - szeptember


Tovább

AUTOMATIZÁCIÓVAL A VÁLSÁG ELLEN- JAPÁN PÉLDÁJA

Vélhetően a robotizáció és az automatizáció lesz a 2020-as években a legnagyobb gazdaságformáló erő, mely nemcsak a vállalatok termelési szerkezetét, hanem munkavállalók tízmillióinak munkáját és foglalkozását is alapjaiban fogja átalakítani. A digitalizáció nemcsak a koronavírus járvány terjedésének csökkentésében és a gazdasági károk mérséklésben játszott kulcsszerepet, hanem a gazdasági kilábalásban is meghatározó lesz.

Kulcsszavak: automatizáció, digitalizáció, munkaerőpiac, Japán

Üzleti SZEmle - 2020. július

Tovább

Klímavédelmi célok a kilábalásban

Henrik Poulsen, dán menedzser az elmúlt nyolc évben átalakította a legnagyobb dán energetikai céget, az Orsted-et (korábbi Dong Energy), amely 2010-ben még az energia 85%-át fosszilis tüzelőanyagokból állította elő, de idén már az energia közel 85%-a megújuló forrásból származik, vagyis az Orsted a zöldenergia-termelés globális zászlóshajójává vált. Poulsen a dán kormánytól kapott felkérést, hogy elnököljön abban a magán- és állami szereplőkből álló klímapartnerségben, amelynek célja a klímavédelmi célok elérésének elősegítése. A cikkben az ő gondolatait olvashatjuk.

Üzleti SZEmle - 2020. július

Tovább

Az állami kontroll erősítésének logikája az egészségügyi szektorban a COVID-19 idején

A piacosítás kontrollált formái természetesen a legtöbb szektorban komoly hozzáadott értéket képeznek: ez a tény a rendszerváltás során Magyarországon is nyilvánvalóvá vált. A piacosítás bizonyos elemeinek a közszférában természetesen ma is, és a jövőben is helye, szerepe van. 

Üzleti SZEmle - 2020. május 

Tovább

Gazdasági ösztönzők az egészség, a gazdaság és az éghajlat együttesen kezelésére

A We Mean Business nemzetközi nonprofit szervezetek koalíciója, amely a világ legbefolyásosabb vállalataival működik együtt az éghajlatváltozás ügyében – katalizálva az üzleti vezetést a politikai ambíciók ösztönzése és a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés felgyorsítása érdekében. (1,256 cég, 24.8 billió $ piaci érték. Lista itt, Audi AG szintén közéjük tartozik) A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a jelen helyzetben adott válaszoknak kettős fókuszt kell középpontba állítani.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Állami intervenciók Japánban, Szingapúrban és Kínában

Japán háború utáni újjáépítésénél alkalmazott gyakorlatok: az EU fórumain minden erővel harcolni az élelmiszerbiztonság helyi megteremtésének lehetőségéért; az öngyarmatosító piaci fetisiszta liberális ortodoxiával szemben (lásd a magyar cukorgyárak esete). A japánok, szuverenitásuk visszanyerése után (1952/1955), évente változó, csúszó behozatali vámokat vetettek ki az élelmiszerekre, amely eléri/elérte az 500-800 %-ot, például a rizsen. A potenciálisan döntő horderejű élelmiszerellátás-biztonsági problémákat generáló koronavírus okozta helyzetben az élelmiszer-ellátottsági függetlenség erősítése biztonsági kérdés is, ezért az EU fórumain döntővé válhat az érdekérvényesítés.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább