Az első helyi valuták nemcsak enyhítették a világgazdasági krízis hatását az 1930-as években, hanem bizonyos régiókban fel is lendítették  a lokális gazdasági tevékenységet, együttműködéseket. A helyi valutarendszerre épülő kereskedelem a XXI. elejére világszerte számos  térségben forradalmasította a lokális térben előállított termékek és  szolgáltatások cseréjét. A helyi pénzügyi rendszer célja kettős:  kiegészíti a nemzeti valutával való kereskedelmet, másrészt helyi  termelőket és fogyasztókat, közösségeket köt össze. A helyi  fizetőeszközök alkalmazásával elkerülhető, hogy a helyi szektor csak a  másodlagos multiplikátorhatások révén, a bázis- és erőforrásfüggő  szektor jövedelemnövelő hatására fejlődjön.

Üzleti SZEmle - 2020. április

A francia szerzők 104 országban vizsgálták a pénzügyi válság utáni gazdasági fellendülések útját. Az 1973-2017 közötti időszakban 276 krízist azonosítottak a különböző országokban. Ha a válság során és az azt követő időszakban az egy főre eső GDP idősoros alakulását grafikonon ábrázoljuk, akkor a korábbi szakirodalom szerint 3 jellegzetes formát figyelhetünk meg, amelyet a diagram alakjáról V-U-L típusnak neveznek. A szerzők azt tapasztalták, hogy a 276 eseménynek csak 55% -a tartozik ezekbe a típusokba. Találtak S (23%), D (18%) és M alakú görbéket is. 

Üzleti SZEmle - 2020. április

A berlini kutató szerint míg nagyszámú kutatás vizsgálta meg a bankválságok okait és hatásait, kevésbé tudunk arról, hogy mi határozza meg a bankválságokból való kilábalást, annak ellenére, hogy a válság utáni teljesítmények országonként nagyon eltérőek. A cikk célja, hogy 1972 és 2012 közötti 138 bankválság esetén azonosítsa azokat a helyi és globális tényezőket, amelyek meghatározzák a fellendülés hosszát (azaz az időt, amíg az országok elérték az egy főre eső GDP válság előtti szintjét. Tapasztalataik szerint a belföldi tényezők közül a nagy pénzügyi szektor, a túlértékelt valuták és a nagy elsődleges hiány egyidejű megjelenése a későbbi fellendüléshez kapcsolódik, míg a magasabb adósság/GDP arányok vagy inflációs szintek nem mutatnak negatív hatást a válság utáni időszakra. 

Üzleti SZEmle - 2020. április