Helyi valuták bevezetése
Az első helyi valuták nemcsak enyhítették a világgazdasági krízis hatását az 1930-as években, hanem bizonyos régiókban fel is lendítették a lokális gazdasági tevékenységet, együttműködéseket. A helyi valutarendszerre épülő kereskedelem a XXI. elejére világszerte számos térségben forradalmasította a lokális térben előállított termékek és szolgáltatások cseréjét. A helyi pénzügyi rendszer célja kettős: kiegészíti a nemzeti valutával való kereskedelmet, másrészt helyi termelőket és fogyasztókat, közösségeket köt össze. A helyi fizetőeszközök alkalmazásával elkerülhető, hogy a helyi szektor csak a másodlagos multiplikátorhatások révén, a bázis- és erőforrásfüggő szektor jövedelemnövelő hatására fejlődjön.
Üzleti SZEmle - 2020. április
A helyi valutarendszer egyik sajátossága a valuta értékvesztése, amelyet a lejárati idő határoz meg, ez biztosítja a gazdasági vérkeringés motorját. A másik fontos sajátosság, hogy nincs tőkeexport, így védve maradhat a helyi gazdaság vagyonának jelentős része. A svájci WIR (CHR) 1934 óta működik, több mint 60.000 helyi vállalkozás taggal, 6,5 Mrd CHF értékű forgalommal 2015-ben. A legtöbb kezdeményezéssel Nagy-Britanniában és Németországban találkozunk, de egyre népszerűbbek Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban is. Hazánkban az első és legsikeresebb kezdeményezés a soproni Kékfrank, de Győrben is próbálkoztak a Rábaközi Tallér bevezetésével.
Forrás: https://www.penzugyiszemle.hu/documents/66-77-tothbpdf_20170905143655_36.pdf
Összeállította: Gajzágó Gergely (gajzago.gergely@sze.hu)