Az akadémiai szférában kis fáziskéséssel kezdett el burjánzani a fogalom. Az 1. táblázat az mutatja, hogy két nagy kiadó folyóirataiban milyen gyakorisággal, hány tanulmányban található meg a „circular economy” 2020-ig. (A lekérdezés 2021. február 6-án történt.) Az összes ilyen tanulmány 60, illetve 57 %-a 2019-ben és 2020-ban jelent meg. Azt gyanítom, hogy az akadémiai világban még messze vagyunk a platótól.

1. táblázat A circular economy előfordulásának száma tanulmányokban, két kiadó folyóiratainál

Forrás: a „circular economy” kifejezés keresése a kiadók folyóirataiban

Az alábbiakban egy olyan írás főbb megállapításait mutatom be, amely a körforgásos gazdaság (circular economy) használatáról végzett metafelmérésen alapul. (Magyarul a körforgásos gazdaság mellett a cirkuláris gazdaság, körkörös gazdaság is használatos az angol „circular economy” értelmében.) Julian Kirchhen, Denise Reike és Marko Hekkert 2017-ben a Resources, Conservation & Recycling című Elsevier folyóiratban publikált jelentése szerint a kifejezés nagyon érdekes az üzleti élet számára, mert a sokat vitatott és az utóbbi időben kicsit lendületét vesztett fogalom, a fenntartható fejlődés egy operacionalizálásaként tekintenek rá.

Különböző tudományos és policy anyagokat tanulmányozva a szerzők a circular economy összesen 114 definícióját azonosították, amelyet a következő 17 dimenzió alapján kódoltak: 

1. 4R keret (reduce, reuse, recycle, recover) említése. (I) 
2. Reduce (erőforrások csökkentése, természeti erőforrások megóvása). (D) (55 %)
3. Reuse (újrahasznosítás). (D) (75 %)
4. Recycle (újrafelhasználás a termelésben). (D) (79 %)
5. Recover (elhasznált anyagokból energiatermelés). (I) (8 %)
6. Hulladékok rangsorolása. (D) (30 %)
7. Rendszerszemlélet. (D) (42 %)
8. A rendszernézőpont mikroszintű. (I) (19 %)
9. A rendszernézőpont mezoszintű. (I) (21 %)
10. A rendszernézőpont makroszintű. (I) (24 %)
11. Üzleti modell megemlítése. (D) (11 %)
12. Fogyasztók megemlítése. (I) (19 %)
13. Fenntartható fejlődés. (D) (11 %)
14. A környezet minősége. (D) (38 %)
15. Gazdasági prosperitás megemlítése. (D) (46 %)
16. Társadalmi egyenlőség. (D) (20 %)
17. A jövő generációk. (D) (1 %)

A dimenziók utáni D és I azt jelenti, hogy a szerzők még a kódolás előtt választották-e ki a dimenziót (ezeket jelölik D-vel, a deduktív rövidítéseként), vagy a kódolási folyamat közben adták hozzá (ezeket I-vel jelölik, az indukció rövidítéseként). A százalékok azt mutatják, hogy adott dimenzió az összes (114) meghatározás hány százalékában fordult elő. A meghatározások sokasága ezzel empirikusan igazolta, hogy a körforgásos gazdaságnak nincs egyetlen éles jelentése, de valahogyan kötődik korábbi koncepciókhoz, amelyek közül valóban a fenntartható fejlődés a legközelebbi, a további kifejezések között pedig az „újra-” (re-) kezdetűek a legnépszerűbbek. 

Hivatkozás:

Kirchherr, J. Reike, D. , Hekkert, M. (2017) Conceptualizing the circular economy: An analysis of 114 definitions. Resources, Conservation & Recycling, 127, 221–232. o.

Összeállította:

Dusek Tamás