A közösségi jogszabályok, intézmények, pénzügyi transzferek és politikák hozzájárulása a kkv-k nemzetköziesedéséhez a multilaterális szabályokkal összhangban döntően közvetett jellegű, aminek célja a működési és a beruházási költségek csökkentésén, a termelési kapacitások bővítésén, valamint az általános üzleti környezet javításán keresztül a kkv-k nagyvállalatokkal szembeni hátrányainak mérséklése, illetve kiküszöbölése. Az export és az importhelyettesítés közvetlen szubvencionálása nem megengedett. A különféle ösztönzők a kedvezmények lehetőségét teremtik meg az Unió és a tagállamok szintjén, azok kihasználása döntően az érintett kis- és középvállalkozásokon múlik.

A nemzetköziesedés formái közül a közvetlen áruexportot és az idegenforgalmat vizsgálja, a nemzetköziesedés többi területére (külföldi működőtőke-befektetések, exportőr nagyvállalatoknak történő beszállítások stb.) nem tér ki. Az elemzett téma szempontjából az exporton belül kiemelt jelentősége van a külső piacokra történő belépésnek.  Az írás műfaja kvalitatív hatáselemzés, azaz azt méri fel, hogy az adott európai uniós jogi szabályozási és a kereskedelempolitikai környezet, valamint támogatáspolitika mennyiben mozdítja elő, illetve hátráltatja a kis- és középvállalkozások bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba.

A szerző további szakirodalmi forrásokat is megad, ahol részletes információkat lehet szerezni a nemzetköziesedés témakörben.

Forrás: Prosperitas Vol. VI. 2019/2. (4–29.) DOI: http://dx.doi.org/10.31570/Prosp_2019_02_1.

Összeállította: Ablonczyné Mihályka Lívia (ablne@sze.hu)