A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY HATÁSA A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYÉRE
Bár Európában már „elszoktunk tőle”, azonban az emberiség egyetemes történetében a járványok megjelenése nem újkeletű jelenség. Ennek megfelelően a járvánnyal törvényszerűen együtt járó gazdasági krízis vállalatszintű kezelésének is kiterjedt módszertana létezik. Az ír gazdasági minisztérium által, még az influenzajárvány kapcsán kialakított megközelítésmód (ill. ennek covid-19-re aktualizált változata), valamint saját vállalatértékelési tapasztalatom alapján jelen összefoglalóban próbálom tömören bemutatni, a járvány hogyan (milyen összefüggések mentén) befolyásolja a vállalkozások eredménytermelő (pénzügyi) teljesítményét.
Kulcsszavak: válságkezelés, pénzügyi hatások, üzleti eredmény, finanszírozási kockázat, kontrolling-rendszer
Üzleti SZEmle - 2020. július
A járvány hatásai a termelésre (ill. annak pénzben mérhető eredményére) elsődlegesen négy csatornán keresztül jelentkezhetnek:
Erőforrásbázis csökkenése: Nem elégséges humán erőforrások (pl. dolgozók megbetegedése miatt, külföldi vendégmunkások elmaradása), termelő-tőke csökkenése (pl. elmaradó termelőeszköz-beruházások, gépvásárlás).
Termelékenység romlik: A Covid-19 járvány egyik legfontosabb gazdasági hatása, hogy csökkenti a termelési hatékonyságot (gondoljuk pl. arra, hogy az egészségügyi óvintézkedések miatt a termelési folyamat lassulhat, bonyolultabbá válik, ill. többlet-költségekkel jár). Egységnyi erőforrással tehát kevesebbet tudunk termelni, ráadásul alacsonyabb profithányaddal a pluszköltségek miatt.
Termelés működési megbízhatósága csökken: Erőforrások rendelkezése állása romlik (szűk keresztmetszetek lehetnek), állásidő nő (pl. ellátási-lánc problémák miatt), késztermék-, félkésztermék-készletszint nő (készletezési költségek nőnek, „áll a pénz a készletben”).
Romló minőségi szint: Alapanyag-minőségromlás (pl. megbízható beszállító kiesése), illetve akár technológia-váltási kényszerből magasabb selejtaránnyal kell számolni.
Az eddigiekben bemutatott, a reál (termelési) folyamokra vonatkozó, ebből eredő hatások mellett finanszírozási problémák is jelentkezhetnek, melyek egyrészt a termelési folyamatokra is „visszahatnak” (pl. forráshiány miatt beruházások elhalasztása), ill. önmagukban is ronthatják a profitot (pl. hitelfinanszírozás magasabb kamatköltsége).
A válság hatásainak enyhítése, kezelése céljából elsődlegesen tehát azt kell megértenünk, hogy vállalkozásunkat milyen mértékben érinti az említett négy (öt) hatásmechanizmus, hiszen ennek segítségével azonosíthatók a beavatkozási pontok, területek, illetve látható, jelezhető előre a járvány hatása a termelési mennyiségre és az üzleti eredményre. Azt, hogy a beavatkozás milyen ellenintézkedések révén lehetséges, céges vezetők gyakorlatai tapasztalatai alapján a következő összefoglalóban tárgyalom.
Összeálította:
DR. HABIL. KOVÁCS GÁBOR
Habilitált egyetemi docens, szakvezető, dékánhelyettes
Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Email cím: kovacsg@sze.hu