A COVID-19 HATÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOKRA
Az Agenda 2030 egy fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszer, amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel elképzeléseket. Fő jellegzetessége, hogy átveszi a fenntartható fejlődési programok átfogóbb szemléletét, minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő. Középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) állnak, ezzel kapcsolatban összesen 17 célt, ezeken belül pedig összesen 169 részcélt és közel 230 indikátort tartalmaz. (KSH, 2020)
Kulcsszavak: fenntartható fejlődési célok (SGD), közvetlen hatás, közvetett hatás
Üzleti SZEmle - 2021. március
Míg a millenniumi fejlesztési célok kizárólag a fejlődő országokra összpontosítottak, a 17 fenntartható fejlesztési cél a fejlett országokat is magában foglalja, mivel az összes ország összehangolt fellépése az egyetlen mód a jólét elérésére a bolygó kapacitáskorlátainak túllépése nélkül (Steffen et al. 2015; Gil et al, 2019).
A fenntartható fejlődési célok terén a 2015 óta elért sikerek esetében egyértelműen visszalépés történt a Covid-19 járvány hatására. A pandémia közvetlen hatását az alábbi célok esetében lehet kimutatni: 1. cél A szegénység felszámolása, 2. cél Az éhezés megszűntetése, 3. cél Egészség és jólét, 4. cél Minőségi oktatás, 8. cél Tisztességes munka és gazdasági növekedés, 10. cél Egyenlőtlenségek csökkentése és 12. cél Felelős fogyasztás és termelés. Közvetett hatása az alábbi esetekben érvényesül: 5. cél Nemek közötti egyenlőség, 6. cél Tiszta víz és közegészségügy, 7. cél Megfizethető és tiszta energia, 9. cél Ipar, innováció és infrastruktúra, 11. cél Fenntartható városok és közösségek, 13. cél Fellépés az éghajlatváltozás ellen, 14. cél Óceánok és tengerek védelme, 15. cél Szárazföldi ökoszisztémák védelme és 16. cél Béke, igazság és erős intézmények. A közvetlenül érintett célok esetében a korábban elért eredmények semmissé váltak, a többi cél esetében az előrehaladás lelassult, mindez az erőforrások átcsoportosítását teszi szükségessé. A cikk 6 pontban foglalja össze a jövőre vonatkozó teendőket: (1) tanulságok levonása, (2) helyzetértékelés, (3) közös felelősségvállalás, (4) érdekelt felek – a kormányok, a nemzetközi közösség, a multilaterális szervezetek, a magánszektor, a civil szektor – szerepének újradefiniálása, (5) mikroszintű beavatkozások támogatása, (6) senkit nem hagyunk hátra elv érvényesítése (Mukarram, 2020).
Forrás:
Gil, J.D.B. et al (2019): Sustainable development goal 2: Improved targets and indicators for agriculture and food security. Ambio 48, 685–698 (2019), https://doi.org/10.1007/s13280-018-1101-4 (2021. február 28.)
KSH (2020): A fenntartható fejlődési célok és az Agenda 2030 keretrendszer. https://www.ksh.hu/sdg (2021. február 28.)
Mukarram, Manuar (2020): Impact of COVID-19 on the UN Sustainable Development Goals (SDGs), Strategic Analysis, 44:3, 253-258, https://doi.org/10.1080/09700161.2020.1788363 (2021. február 28.)
Steffen W. et al (2015): Planetary boundaries: Guiding human development on a changing planet. Science Vol. 347, Issue 6223, 1259855. https://doi.org/10.1126/science.1259855 (2021. február 28.)
Összeállította:
KOLTAI JUDIT PETRA
PhD, egyetemi docens
Gazdasági Elemzések Tanszék
koltaij@sze.hu