„Azáltal, hogy térben helyezzük el a tartalmakat, nagyobb átláthatóságot biztosítunk a tananyagban. Ez az átláthatóság egy logikus rendezettséggel párosulva sokkal hatékonyabbá teszi az összefüggések felismerését, illetve a fontos információk rögzítését. Amikor az egér használatával megmozdul körülöttünk a tér a számítógép képernyőjén, új agyterületek is aktiválódnak” – vezet be a kiterjesztett valósághoz kötött oktatás rejtelmeibe Dr. Horváth Ildikó egyetemi docens, a VR Learning Center vezetője.

Dr. Horváth Ildikó szerint az egyetem teljes képzési portfólióját sikerült bevonni a VR-terek tananyagokkal való feltöltésébe. Fotó: Májer Csaba József

Ahhoz képest, ha csak szöveget olvasnánk, a virtuális térben gyorsan átláthatóan több vizualizációs elem is megjelenhet. Videók, magyarázó hanganyagok, 3D-modellek felhasználásával és összekötésével több szálon keresztül, párhuzamosan lehet bemutatni a folyamatokat. Egy nehezebb tantárgy, például az elektrodinamika esetében így nemcsak a képletek, hanem a levezetések, és az azokhoz kapcsolódó összefüggések, illetve a gyakorlati megvalósulási módok is megjeleníthetők. Emellett olyan, bonyolult eszközökről készült 3D-modellek is elhelyezhetők a térben, amiket a laborokban használnának a diákok. Működés közben tanulmányozhatják, körbejárhatják, felnagyíthatják őket. Egy-egy alkotóelemükre, alkatrészükre ráklikkelve pedig a rájuk vonatkozó leírást kaphatják meg az okos táblákon.

A MaxWhere motorra épített VR-terek fejlesztése lehetővé tette a győri egyetem számára, hogy tananyagokkal töltsék fel a kiterjesztett valóságot, a kutatási eredmények beépítésével pedig tovább szélesítsék a felhasználási területeket, és újabb fejlesztéseket valósítsanak meg. Nagyobb, összetettebb projekt esetén több tér párhuzamos használata biztosítja a teljes dokumentációt, az elemek elhelyezését, átlátását. A terek között ugyanúgy “egy klikkel” lehet váltani, mint a jelenlegi 2D-s operációs rendszerek ablakai között. Minden feladatra egy, a tartalomhoz illeszkedő professzionálisan berendezett VR szobát használhatunk. Anyagi korlátok nélkül bővíthetjük a monitorok számát a gyors átlátás érdekében, de akár folyamatszimulációkkal, 3D-s objektumok elhelyezésével, manipulációjával is növelhetjük a felhasználói élményt a hatékony munkavégzés, tanulás, vagy éppen a felhőtlen szórakozás érdekében.

A VR terek nagy előnye az egyszerű használat mellett a gyors és egyszerű információmegosztás lehetősége. Letöltés és megnyitás után a teljes berendezett tér minden elemével azonnal rendelkezésre áll, így elkerülhető a rengeteg csatolt fájl részletekben történő elküldése, azok egyesével, különböző felhasználói szoftverekben történő megnyitása.

A felmérések szerint a felhasználók 30-50%-kal hatékonyabban oldják meg a feladatokat ezen a platformon.

„Csaknem száz tananyagot töltöttünk fel már a rendszerbe. Tulajdonképpen az egyetem teljes képzési portfólióját sikerült bevonnunk, a karok oktatói részt vesznek a tananyagfejlesztésben az informatikától a gyógypedagógián át az építészek tananyagain keresztül az egészségügyi és jogi képzésekig. Sokféle okoseszközről be lehet jelentkezni, az interaktív virtuális tér bármikor, bárhonnan elérhető, bármikor és bárhonnan foglalkozhatnak vele a hallgatók, amennyiszer csak szeretnék. Miközben tanulmányozzák a tananyagot, egymással és tanárukkal is tudnak kommunikálni. A különféle applikációk használatát is abszolút mértékben támogatják a terek”- sorolja a módszer előnyeit Dr. Horváth Ildikó.

Vagyis egy világiskoláról beszélhetünk, ahol akár az országhatárokon túlra is kiterjedhet az oktatás, vegyes nemzetiségű hallgatókkal. Hiszen a diákok földrajzi korlátok nélkül tudnak bejelentkezni, és a tanáraiknak sem kell fizikailag jelen lenniük egy adott előadóteremben. Ez egyrészt jóval nagyobb szabadságot ad a diákoknak, másrészt jobban ki is szolgálja őket. Harmadrészt pedig nagyon jól illeszkedik az új generációk digitális életmódjához, hiszen felhasznál minden olyan eszközt, amikkel az életüket töltik. Így például közösségi portálokat is.

A kiterjesztett valóságban elhelyezett tananyagok egyik előnye, hogy folyamatosan elérhetően nyomon követhetők a kérdések és a válaszok, végigvezetnek azokon az instrukciókon, amik alapján fel kell készülni a vizsgára. Ezzel együtt nagyon költséghatékony a rendszer, szinte bármit le lehet gyártani a VR-térben. Egy járműmérnök képzésben a hallgatók a tanuláshoz nyilvánvalóan nem tudják hazavinni azokat a motorokat, alkatrészeket, amikről tanulniuk kell, viszont a 3D-modellekkel ellátott terekben szabadon körbejárhatók, kipróbálhatók ezek a berendezések. Ha tovább visszük ezt a fonalat, akár egy komplett atomerőművet is fel lehetne építeni ezekben a virtuális terekben.

A kiterjesztett valóságban a drága laboratóriumokat is lehet helyettesíteni, amikhez időbeli és térbeli korlátozás nélkül férhetnek hozzá a hallgatók, és nem kell tartani attól sem, hogy a berendezések elromlanak. Ráadásul költséges VR-szemüvegekre sincs szükség. A Széchenyi István Egyetem VR learning kutatócsoportja mérésekre alapozva kimutatta, hogy a feladat összetettségétől függően a felhasználók 30-50%-kal hatékonyabban oldják meg a feladatokat ezen a platformon.

A kutatás, fejlesztés, oktatás területén mozgó központ kutatási területei szerteágazóak, elsősorban a kognitív infokommunikáció tudmányterületéhez kapcsolódnak. Vizsgálják a felhasználói attitűdöket, az információátadás és a platformok hatékonyságát, a kiterjesztett valóság és a mesterséges intelligencia összefüggéseit, a digital twin technológia beillesztését, a távoli robotmanipulációt, a Big Data analíziseket.  Az előremutató eredményeket pedig rögtön beépítik a fejlesztésekbe, így az oktatásba is. Közel kéttucatnyi kutató, fejlesztő segíti a VR Learning Center munkáját a Széchenyi István Egyetemen.