Pálinger István és felesége, Huszár Anna győriek, és évek óta hűséges hallgatói a Nyugdíjas Egyetemnek. Éva könyvelőként dolgozott világéletében. Először a GyÁÉV-nél, amíg az tönkre nem ment. Utána a húsiparhoz került, gondolván, hogy enniük csak kell az embereknek, de mint tudjuk, sajnos a húsipart sem húzta sokáig. Könyvelőiroda következett, egészen a nyugdíjig, utána pedig a Nyugdíjas Egyetem.

István pedig a Győri Speciális Szakiskolából ment nyugdíjba, ott volt oktató, jó pár évig. Alapszakmája asztalos, egész élete valamilyen módon ehhez a hivatáshoz kötődik, a gyerekeket is erre oktatta. Amikor építeni kezdték a főiskolát Győrben, még a GyÁÉV-nél dolgozott, így maga is részt vehetett az építkezésben. Később, a hetvenes években már levelezős hallgatóként lépett be az intézmény kapuin újra. Műszaki oktató szakon szerzett diplomát. Egy évfolyamba járt Ney Ferenccel, alias Sassal, az ETO legendás gyúrójával. Jó pár évtized elmúltával pedig mint a Nyugdíjas Egyetem hallgatója lépte át újra az alma mater küszöbét.

Elsősorban unokáit fogja fotózni a nyeremény táblagéppel a Pálinger házaspár.

A tabletet Fintáné Horváth Tünde igazgatási ügyintéző adta át az egyetem részéről a házaspárnak. Pálingerék már nagyszülők, ezért elsősorban unokáikat fogják fotózni a táblagéppel, de természetesen a többi funkcióját is megtanulják.  A Nyugdíjas Egyetemről, akárcsak a Széchenyiről, nagyon jó véleménnyel vannak. Sok ismerősük, barátjuk járt ide, amikor még főiskola volt. Az ő gyerekeik pedig már egyetemisták lettek ugyanitt. Egyik unokatestvérük például gépész és informatika szakon is végzett, egy másik unokatestvérük fia pedig most doktorál, PhD hallgató a Széchenyi István Egyetemen. Örömmel látják, hogy folyamatosan milyen hatalmasat fejlődik az egyetem, milyen szerteágazóan bővül a képzés.

Ebbe a bőséges kínálatba a tartozik a Nyugdíjas Egyetem is, ahol Pálingerék több ezer kortársukkal újra élhetik, megtapasztalhatják az egyetemi polgárok mindennapjait.