Van állás, de nem helyben
Jogászok: „Már az egyetem alatt készülni kell az elhelyezkedésre”
(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap,Pomaranski Luca, 2006. szeptember 26.)
„Sok egyetemi, főiskolai karon örülnének, ha a végzőseik ilyen arányban tudnának elhelyezkedni, mint a mieink” – állítja dr. Szalay Gyula, a győri Széchenyi-egyetem jogi karának vezetője, árnyalva a cikkünkben („Pályakezdő jogászok állás nélkül”, szeptember 12.) bemutatott képet. Tény azonban, hogy a végzősök nincsenek felkészülve az elhelyezkedésre.
Két évre visszamenőleg vezetett statisztikát mutat az igazgató, mely a Győrben végzett jogászhallgatók elhelyezkedését követi nyomon. Ezek szerint a 2004-ben végzettek 59, a 2005-ben diplomát szerző jogászhallgatók 44 százalékának sikerült szeptemberig, további harmaduknak pedig hat hónapon belül elhelyezkedniük, 45 illetve 50 százalékuknak ügyvédjelöltként. Sok végzőst „felszívott” a közigazgatás is: két éve a frissdiplomás jogászok 34, tavaly 28 százaléka helyezkedett el ezen a területen, Az elhelyezkedettek 47 %-a teljesen, 51 %-a bizonyos fenntartásokkal, de elégedett a munkahelyével, ami dr. Szalay Gyula szerint mutatja azt is, hogy a náluk végzettek igényesek, s igyekeznek a tudásuknak, képzettségüknek megfelelő állást találni.
Dr. Szalay Gyula szerint munka van, a gondot inkább az okozza, hogy a Győrben végzettek többsége – még ha az ország más tájáról érkezett is –, a városban akar elhelyezkedni, ez azonban egyre nehezebb.
– Győr telített, így eleve arra kell készülniük a hallgatóknak, hogy máshol, esetleg más megyében találnak munkát – mondja az igazgató. A tavaly végzetteket megkérdező felmérés is ezt bizonyítja: a jogászok 66 százaléka a lakóhelyén kapott állást, s csak 9 százalékuk Győrben (már amennyiben a kettő nem esik egybe).
Ennél is nagyobb gond, hogy a joghallgatók nincsenek felkészülve az elhelyezkedésre: nem ismerik az álláskeresés trükkjeit, nem tudják, hogyan kezeljék az elutasítást. Ebben az egyetem is csak minimálisan segít, mert bár létezik a speciális kollégium, csak kevesen élnek a lehetőséggel.
– Sokan szinte burokban élnek öt évig, s csak akkor szembesülnek a való világgal, amikor kézhez kapják a diplomájukat. A jogi állásokat sem kínálják senkinek ezüsttálcán; már az egyetem évei alatt tudatosan készülni kell az elhelyezkedésre: ügyesen helyezkedni a gyakorlaton, bedolgozni ügyvédi irodába, kapcsolatokat építeni – mondja az igazgató.
Szintén rontja a statisztikát, hogy a legtöbben a jogászszakma szűken vett területén - bíróságon vagy az ügyvédi pályán - szeretnének elhelyezkedni, s csak kevesen választják a „határterületeket”, ellentétben a külföldi országokkal, ahol számos jogi diplomával rendelkező fiatal helyezkedik el a gazdasági életben. Igaz, ez esetben ugrik a későbbi ügyvédi praktizáláshoz elengedhetetlen szakvizsga, amely három év jogi gyakorlat után szerezhető meg. Dr. Szalay szerint azonban a szakma már gondolkozik azon, hogyan enyhíthetnék a képesítés megszerzéséhez szükséges szigorú feltételeket.