Az elmúlt 15 hónapban a vállalatok, intézmények és a magánszemélyek is új működési módokkal, szabályokkal, szokásokkal ismerkedtek. Ami korábban elképzelhetetlen volt, a mindennapi élet részévé vált. A krízisek, bármennyire fájdalmasak is, a megújulás forrásai. Az Üzleti SZEmle legfrissebb számában sokféle szemszögből mutatjuk be, hogy fenntarthatóbb, felelősebb lesz-e a világ az újraindulás után, vagyis mit tanultunk az elmúlt hónapok korlátozásaiból.

Összefoglalóinkban olvashatnak a Világgazdasági Fórum (WEF) által 2021-es Davosi Fórumon bemutatott, a világ állapotának javítására és a Covid-19 pusztító hatásának mérséklésére irányuló kezdeményezéséről. A neve: „The Great Reset” – vagyis a nagy visszaállítás. Más eredmények szerint nemcsak a működés módja, hanem a célrendszer is alapvetően megváltozhat. Világviszonylatban nagy lemaradás várható ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok (SDGs) teljesülésében, ezért a célok priorizálására van szükség. Egyes kutatások aggasztónak találják, hogy egyre több ember (jelenleg az emberiség 72%-a) él olyan országokban, ahol egyszerre van biokapacitás-hiány és átlag alatti jövedelem. Az alacsony jövedelem meghiúsítja ezeknek a gazdaságoknak a képességét arra, hogy versenyezzenek a szükséges erőforrásokért a globális piacon. Ez a tendencia nemcsak a fejlődés fenntartásának lehetőségeit rontja, hanem a szegénység felszámolásának esélyét is megszünteti – ezt a helyzetet nevezzük „ökológiai szegénységi csapdának”. Európában jobb a helyzet: az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja (JRC) 2021 májusában készített egy tanulmányt, amely elsősorban azt vizsgálja, hogyan segíti elő a pandémia okozta válság kezelése érdekében meghirdetett európai uniós helyreállítási terv (EU Recovery Plan) az SDGs megvalósulását. A tanulmány szerint az EU élen jár a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában. Bemutatjuk az EU új Taxonómia rendeletét, amely régi elmaradást pótolva  klíma- és környezetvédelmi fenntarthatósági célokat határoz meg. A rendelet alapján egy gazdasági tevékenység akkor kaphat zöld minősítést, ha hat, előre meghatározott környezetvédelmi szempont közül legalább egynek megfelel, és többit sem sérti.

Érdekes megoldásokat olvashatunk a svéd és az olasz víruskezelés gazdasági, társadalmi megoldásairól és következményeiről, más tanulmányok az autóipar átalakulásáról vagy a vásárlási szokások megváltozásáról szólnak. Megtudhatjuk, hogyan segíti az üzleti szimuláció a vállalati gondolkodásmódot, és gyakorlati tanácsokat is kaphatunk egy üzlet újraindításához.

A címben szereplő kérdés – Vissza akarjuk kapni a régi életünket? – az egyik tanulmány legfőbb állítása. A fogyasztók étterembe menni, utazni, szórakozni szeretnének a világjárvány után. Hiába voltak, vannak kockázatok, az emberek újra élvezni akarják az életüket. Sok múlik azon, hogy a kormányok, intézmények, vállalatok megtalálják-e azokat a szabályozásokat és szolgáltatásokat, amelyek segítségével ezek az igénynek fenntarthatóbb módon elégíthetők ki.

Szeptemberben tartalmilag megújulva, új témákkal jelentkezik az Üzleti SZEmle. A nyárra minden olvasónknak fenntartható, felelős újrakezdést kívánunk.