Dr. Szalka Éva dékán köszöntőjében kifejtette, hogy egyrészt kutatási tevékenységet jelent, másrészt az egyetem zöldterületeinek szépítését, fejlesztését, a mosonmagyaróváriak és a campus kapcsolatának még szorosabbá fűzését célozza a projekt, olyan ökoturisztikai attrakciók valósulhatnak meg így, amik jól kiegészíthetik az eddigi városi kínálatot.

A lakossági workshop résztvevői végigjárták a tervezett tanösvények nyomvonalát.

„Az 1,38 millió eurós projektből 412 ezer eurós büdzsét kezel az egyetem. Bécs városa és az osztrák Bio Forschung Austria (BFA) partnerek a projektben, stratégiai partner pedig a mosonmagyaróvári önkormányzat, a térségben érintett osztrák és magyar nemzeti park, valamint a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület” – mondta Dr. Vér András projektvezető, és kitért arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések keretében a várkertben egy AgriNatur kertet, egy tanösvényt és egy ökojátszóteret hoznak létre, a Wittmann parkban pedig történeti ökológiai tanösvényt. Madármegfigyeléseket végeznek és a Wittmann park faállományát már fel is mérték. A projekt keretében bemutatják, milyen kötődése van a Széchenyi István Egyetem kétszáz éves agrárfelsőoktatási karának a városhoz, mi mindent mit adott az egyetem az itt élőknek, hogyan kapcsolódik a Wittmann park a gazdászképzéshez, ki volt a park híres névadója.

Az interaktív tanösvény a park erdei és ártéri ökoszisztémáját mutatja be (flóra, fauna), az ezekhez kapcsolódó történeti és agrártörténeti érdekességekkel kiegészítve. A virtuális információs pontokon keresztül a mobiljukkal is rácsatlakozhatnak majd a kirándulók, és sokféle plusz információt kaphatnak. Lesznek pihenőhelyek és ismertető táblák. Az ösvény mentén mesterséges madárodúkat helyeznek ki, így nem csupán bemutatják az élővilágot, hanem hozzájárulnak a terület biodiverzitásának gazdagításához. Madárbarát lesz a várkertbe tervezett tanösvény is, ahol a rovarhotel ugyanúgy helyet kap majd, mint a természetes pihenőhely, a szabadtéri oktatóterem és az ökojátszótér. Az ódon vár, a kanyargó Lajta és a bogláros szellőrózsás, kontyvirágos park olyan egyedülálló, szerves egységet alkot, ami mindenképpen érdemes a figyelemre.

A projekt nemcsak infrastrukturális fejlesztésekről szól. Közös AgriNatur stratégiát és lokális terveket dolgoznak ki a biodiverzitás elősegítésére a természetvédelmi területek mezőgazdaságilag művelt részein. Új, természetvédelmi elveknek megfelelő művelési módszereket fejlesztenek és tesztelnek. Kisparcellás és szántóföldi mezőgazdasági kutatásokat végeznek a Mosoni Sík Natura 2000 területeken, ökológiai hálózatokat vizsgálnak, segítik az ökotudatos mezőgazdaság kiterjesztését.  

Dr. Vér András, a Széchenyi István Egyetem agrárkarának tudományos munkatársa vezeti a projektet. Fotó: Májer Csaba József.

„Kutatási oldalról az a cél, hogy felmérjük a térségben korábban termesztett, elsősorban óvári tradicionális növényfajokat és fajtákat, megvizsgáljuk a beltartalmi mutatóikat, és összevessük a köztermesztésben elterjedt mai fajtákkal. Először kisparcellában, később több hektáros mezőgazdasági területen végezzük a kutatást. Azért is fontos mindez a mi szempontunkból, mert Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé vált, a magyar agrárfelsőoktatási intézmények közül elsőként kapott akadémiai rangot, így hosszú ideig Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt. Innen indult a növénynemesítés, és immáron több mint 127 évre nyúlik vissza a magyar növényfajtakísérlet a Széchenyi-egyetemhez tartozó intézményben” – hívta fel a figyelmet Vámos Ottília. Olyan fajtákat nemesítettek itt, mint az Óvári rozs, az Óvári tarkavirágú vagy kúszó lucerna, vagy a Castrum-1 tavaszi búza. 

A tavaszi kisparcellás kísérletekhez tavaszi búzát, durumbúzát, tavaszi bükkönyt, borsót, takarmány- és cukorrépát, szóját, lucernát választottak. A helyszín pedig az óvári gazdász Pomsár Péter családi gazdaságának egyik táblája. Az őszi kísérletekben alakor-, tönke- és tönkölybúzát, őszi tritikálét és durumbúzát vetnek.

A workshopon szemléletes, elgondolkodtató előadást tartott a Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület vezetője, Fűzfa Zoltán a biodiverzitás fontosságáról. Németh Andrea, az önkormányzat Városfejlesztési és Fenntartási osztályát képviselve pedig Mosonmagyaróvár zöldstratégiájáról beszélt. Ez a lakossági fórum is visszaigazolta, hogy a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és  Élelmiszertudományi Kara ezer szállal kötődik a helyi lakossághoz és immáron több mint kétszáz éve felelősséget érez a városáért.