A vezeték nélküli telekommunikáció területén elért eredményekről, az úgynevezett metaanyag antenna és a Wireless Design Tool - tiszta „levegő” (sávtisztaság hatékonyság optimatizálás) megvalósításáról Drotár István számolt be. Elmondta, hogy megkezdték a termékgyártás előkészületeit. A követkető egy évben már metaanyag antennák készülhetnek, illetve a sávtisztaság vizsgáló prototípus eszközeiket is valós piaci körülmények között tesztelhetik. 

Drotár István előadása a FIEK projektrendezvényen. Fotó: Májer Csaba József

Dr. Horváth Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár az ipari matematikával kapcsolatos fejlesztésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy orvosi diagnosztikus eljárást dolgoznak ki mesterséges intelligencia bevonásával vastag- és végbélpolip daganatok elemzésére, ahol a gép már a vizsgálat alatt ad támpontot az orvosnak arra, hogy a polip milyen természetű lehet. A bementei oldalon már csaknem félezer képet dolgoztak fel. Ezzel párhuzamosan HPC orientált cloud infrastruktúra kiépítése zajlik szimulációs szolgáltatások végzéséhez. Illetve a legmodernebb matematikai és informatikai eredményeket magukban foglaló járműipari módszertanokat fejlesztenek. Minden területen időarányosan haladnak a projektben.

A kiberfizikai eszközökre épülő Industry 4.0 megoldások fejlesztésében a projekt célja olyan termékek komplex kifejlesztése, amelyek a környezet átalakítása nélkül, kül- és beltérben, teljesen autonóm vagy irányított automatizált módon képesek navigálni.  Dr. Kovács János tájékoztatása szerint többek között (egészség)ipari környezetben hoznak létre olyan megoldásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a munkát. Hamarosan belefoghatnak a prototípusok építésbe. Egy szerszámnyomkövetőhöz szükséges eszköz már elkészült, és a közeljövőben be is építik.

Dr. Kvasznicza Zoltán előadásában bejelentette, hogy a Széchenyi Egyetem új kompetencia központja 2020-tól kezdődően képes lesz az e-mobilitással kapcsolatos kutatási, fejlesztési és technológiai feladatok ellátására. Olyan eszközpark és rendszer/folyamat platform jön létre, mely alkalmassá teszi a kompetencia központot ipari termék fejlesztésére, illetve a fejlesztés támogatására. Az előadó bemutatta az úgynevezett pólusváltós ÁM motorral, és az axiál fluxusú motorral kapcsolatos konkrét eredményeiket. Az új kutatási irányokról szólva a CT alapú motor diagnosztikát emelte ki. Folyik közben az akkumulátorok öregedési modelljének kidolgozása. A villamos gépek szériatámogatásának szakmai módszertani fejlesztésével kapcsolatban pedig konkrét ipari megbízásuk van. Az alprojekthez kapcsolódóan harminchárom publikáció készült, amelyből öt Q1-es folyóiratban jelent meg.

A kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatos alprojektről Dr. Komlósi László és Dr. Dőry Tibor számolt be. A KKV-k verseny- és innovációs képességének fejlesztése érdekében innováció fejlesztési módszertant, valamint erre épülő szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, ami komplex képzési, valamint termék- és szervezetfejlesztési szolgáltatásokból áll. Emellett innovációs pilotprojekteket dolgoznak ki. A Management Campus pedig, mint kutató- és képzőintézmény – a nagyvállalati és a KKV-szintű termékfejlesztési és szervezetfejlesztési problémák elemzése-kutatása révén –  eredeti és előremutató tudományos eredményeket hoz létre.  A hallgatói innovációs projektek, a menedzsment kutatások és a KKV innovációs tanácsadások már megkezdődtek a Menedzsment Campuson.

Dr. Hargitai Hajnalka a nyitott laborhálózattal kapcsolatos újdonságokat részletezte, így például a járműgyártásra, a gyártástechnológia fejlesztésére, az ehhez kapcsolódó gyártórendszer, elemzés, szimuláció területére fókuszálló labort mutatta be. Szintén újdonság a BIOT labor, ahol Közép-Európában elsőként válhat lehetővé a közúti- és légi- járművekben használt zajszigetelő anyagok (szőnyegek, borítások), poroelasztikus anyagok akusztikai tulajdonságainak mérése, és a szolgáltatás kiajánlása az iparnak. A talajvizsgáló, a csomagolásvizsgáló, az anyagvizsgáló és a VR labor kínálata egyaránt górcső alá került. A nyitott laborokhoz egységes működési modell és közös netes felület fog kapcsolódni a szolgáltatás kínálatával.

A projektrendezvényen Pup Dániel tolmácsolásában szó volt a hallgatói innovációról, ezen belül az Arrabona Racing Team (ART), a SZEngine, a SZEnergy, a SZEnavis csapatok korszerű laborhátterének kialakításáról, ami négy hallgatói innovációs helyiséget, egy közös megmunkáló labort és társalgót takar. Az ART többek között kabon monocoque karosszériát és önvezető versenyautót fejleszt, ugyanígy a SZEnergy is. A SZEngine már több hallgató csapattal is együttműködik, a SZEnavis pedig ismét új koncepció alapján fog építeni betonkenut.

Az autonóm járművekkel kapcsolatos jogi kérdéseket Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit taglalta, és kitért arra, hogy egyrészt a jogalkotók számára szeretnének megfogalmazni javaslatokat, másrészt egy nyitott jogi adatbázist hoznak létre, a végső cél pedig egy jogi kompetenciaközpont felállítása a kutatási időszak végre, amely alkalmas lehet arra, hogy akár a jogalkalmazóktól, akár az iparból jövő megkeresésekre szakértői tevékenységet lásson el. Fontos közben a nemzetközi környezet feltérképezése is. A bűntetőjog, a közjogi szabályrendszer, a magánjog, a biztosítási kérdések, a nemzetközi környezet, a fogyasztó- és környezetvédelem autonóm közlekedési rendszerekkel foglalkozó területeire egyaránt fókuszálnak.

Dr. Czebe András számolt be a forenzikus (kriminalisztikai) informatikai alkalmazások fejlesztéséről. Elmondta, hogy egy komplex bűnjelkezelő rendszer kialakítását tűzték ki célul azáltal, hogy a modern mobileszközök integrálásával segítse a bűncselekmények rekonstruálását, a bűnjelek hitelt érdemlő rögzítését. A szakmai hátteret a Kriminalisztikai és Kriminológiai Kutatóközpont nyújtja mindehhez. A prototípus már el is készült. A virtuális valóság rendszerekben pedig, Prof. Dr. Baranyi Péter tájékoztatási szerint többszáz tananyag, oktatótér valósul meg. A diákok bizonyítottan hatékonyabban juthatnak így a tanagyaghoz, a világon egyre több egyetem használja a Győrben kifejlesztett MaxWhere 3D platformot.