Az európai fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent az agrárszektorban: a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul, míg a globális szántóföldi növénytermesztés 75 százaléka takarmánycélú tevékenység. Ennek kiváltására kínál környezetkímélő alternatívát az Agroloop: helyi élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át.

Az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége teljesen új iparágat nyitott az agráriumban. Ezt emeli magasabb szintre a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás, melynek célja a rovaralapú megoldások közös kutatása és fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó tudásanyag általános bővítése és hasznosítása. Az együttműködés kiinduló alapját képezi a fenntarthatóság, amely mindkét fél működésében kiemelt fókuszt kap. A Széchenyi István Egyetem stratégiai fontosságúnak tekinti a fenntartható fejlődést, amit jól mutat az is, hogy az intézményt a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 400 legjobb egyeteme közé sorolták. A közös projektek várható hatása nemcsak a környezetkímélőbb mezőgazdasági gyakorlatokban, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd.

„Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, és hozzájárulhat a jelenkori klímaváltozás mérsékléséhez is – ehhez pedig nélkülözhetetlen a vállalati és akadémiai szektorok összefogása. Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar felsőoktatás egyik legmeghatározóbb fenntarthatósági stratégiájával rendelkező intézményével köthetünk ebben partnerséget” – mondta el Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

A megállapodás értelmében az egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkja jelentős kutatás-fejlesztési erőforrásokat biztosít a rovarfehérje-gyártó cég számára: kiterjedt laborhálózatával és a saját területén végzett kisparcellás vizsgálatokkal segíti többek között a lárvaalapú szerves trágya tesztelését. Ennek során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek tényleg határozottan jobb-e a beporzó képességük, vonzva a beporzó rovarokat, és így valóban felerősítik-e az adott területen nevelt növények reprodukcióját. Ugyancsak válasz születhet arra, hogy a lárvatrágyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét idegeníti el.

Az Agroloop az így kapott kutatás-fejlesztési eredmények és innovációk gyakorlati alkalmazását, gazdasági hasznosulását bemutatja a hallgatóknak. Így például szakmai támogatással, rendszeres előadásokkal és tanulmányi üzemlátogatások biztosításával segíti az egyetemen bevezetett rovartenyésztés szaktárgy oktatását. Ezen felül az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja szervezésében létrejött éves nemzetközi konferencián is megosztja tapasztalatait: az Agroloop és az egyetem munkatársai közös szakmai előadásokon dolgoznak, amelyeket tudományos cikként is közzétesznek, és az ezekhez esetleg illeszkedő kutatás-fejlesztési pályázatokon is közösen indulnak majd el.

„A Széchenyi István Egyetemen kiemelten foglalkozunk a fenntarthatóság kérdésével, ezért az egyik legfontosabb stratégiai célunk az, hogy oktatási és kutatási tevékenységünkkel folyamatosan tegyünk a fenntartható fejlődés érdekében és szélesítsük hallgatóink látókörét a témában. Ehhez érkeznek most új erőforrások az Agroloop széles portfóliójának és innovatív technológiájának köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kutatásaink során szerzett tudásanyaggal kézzelfogható gazdasági és társadalmi hatást érjünk el” – fejtette ki a megállapodás kapcsán dr. Teschner Gergely, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkjának vezetője.