Új főszerkesztő Győrből az adatvagyonok világában

Februártól Dr. Dusek Tamás, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a patinás szakfolyóirat, a Statisztikai Szemle főszerkesztője. Mi mást is kaphatnánk indokként a statisztika nemzetközileg elismert professzorától a kinevezésére, mint vegytiszta statisztikát. Kiderül az is, hogy sokan ülnek adatvagyonon, de nem tudnak mit kezdeni vele. Segítségül ott van a statisztika.

Győr, 2018. március 6. - SZEhírek

„A Statisztikai Szemle 1923 óta megjelenő tudományos szakfolyóirat, eddig tizenegy főszerkesztője volt. A folyóirat szerkesztőségét vagy a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, vagy valamelyik vezetője irányította, egészen a kilencedik főszerkesztőig, aki Hunyadi László volt, a Corvinus Egyetem professzora, most már nyugdíjas, a közvetlen főszerkesztő előd pedig Hüttl Antónia gazdaságstatisztikus kutató. A KSH adja ki a havonta megjelenő folyóiratot, a szerzők jelentős része a hivatal munkatársa, de a lap a teljes magyar statisztikus szakmáé. Nagyon értékes, a hazai és a nemzetközi szakmában is elismert tudományos folyóiratról van szó, amiben a statisztikával kapcsolatos tudományos szakpublikációk jelennek meg” – mondja a Szemle új főszerkesztője, aki ezekben a napokban kutatásai és oktatói tevékenysége mellett éppen a folyóirat elmúlt öt évét átölelő szerzőgárdájának intézményi hovatartozásáról készít statisztikát.

 

Dr. Dusek Tamás tanszékvezető egyetemi tanár a Statisztikai Szemle új főszerkesztője.

A megtisztelő felkérésnek különösebb előzménye nem volt. Elegendő indok lehetett a kinevezésre a professzor munkássága, elismertsége, 132 tudományos tanulmánya, három monográfiája, 86, ebből külföldön, angolul tartott 29 konferencia előadása, az Év Kutatója Díja, kettő Bolyai ösztöndíja, egyéb elismerései, díjai, a szakmai társaságokban és a Területi Statisztika folyóirat szerkesztőbizottságában végzett évtizedes munkája.

A hivatalos statisztikák, azok értelmezései és módszertani kérdései a győri főszerkesztő szakmai vezetése alatt is fontos részei maradnak a lapnak. Ugyanakkor a digitalizáció korában a statisztika is óriásit változik. Itt van például a „Big data” jelenség. Elektronikusan számtalan nyomot hagynak maguk után az emberek, hatalmas adattömegek keletkeznek, amiket fel lehet dolgozni. Ennek minőségi, etikai, adattulajdonosi, titokvédelmi, pontossági, lefedettségi kérdései mind-mind elemzésre, kutatásra várnak, tudományos publikációk témáját adhatják. Ráadásul hiába beszélünk tengernyi adatról a Big datával kapcsolatban, ha azok gyakran hiányosak és nem alkalmasak mély elemzésre. A mobiltelefonunk alkalmazásai például mind-mind használhatják a helymeghatározási funkciót és ezzel kapcsolatban is rengeteg adatot gyűjthetnek rólunk, de a telefont otthon is felejthetjük, vagy éppen másikat vihetünk magunkkal külföldre. Maguk az adathalászok sem egységes szempontrendszer szerint gyűjtik az adatokat. Olyan pontossági problémák keletkeznek az adathalmazokkal együtt, amik más típusúak, mint a hagyományos adatgyűjtésnél megszokottak. És akkor még csak a mindenhol jelenlévő statisztika szerteágazó területeinek egyetlen kicsi szeletéről beszéltünk. Lesz tehát miről értekezni a Statisztikai Szemlében.

Dr. Dusek Tamás a Széchenyi István Egyetem Gazdasági Elemzések Tanszékén párhuzamosan több kutatásban is részt vesz, és a kettő nyelven, angolul és németül beszélő professzor a nemzetközi hallgatóknak angolul is tart előadást. Egy GINOP projektben építőipari kockázatkezeléssel foglalkozik, a FIEK projekten belül pedig felméri, milyen szolgáltatásokat lehet nyújtani kis- és középvállalkozásoknak. Ezen a területen is óriási különbségek adódnak, már annak tekintetében is, hogy melyik cégnél milyen mennyiségű adatbázisok keletkeznek. Hiszen vannak vállalkozások, amelyek csak néhány másik céggel állnak kapcsolatban, míg mások a vásárlók, felhasználók tömegét vonzzák. Azok a cégek pedig, amik már a Big data világába születtek bele, otthonosabban mozognak ezen a területen, mint akiknek ez teljesen új terület. Ahol például interneten értékesítenek könyveket, utazásokat, vagy éppen állásokat, ott általában gyakorlottan tudják szegmentálni vásárlóikat, ügyfeleiket, hogy aztán később már célzottan is megkereshessék őket. Eközben akadnak cégek, ahol talán még azt sem tudják biztosan, hogy kik is a vásárlóik.

„A statisztika az adatelemzésekkel hozzásegítheti a vállalkozásokat ahhoz, hogy optimalizálni tudják a termelésüket. Lefaragják a költségeket, vagy éppen a bevételeket növeljék. Melyik terméket lenne érdemes fejleszteniük, vagy melyiket kellene elfelejteni. Ha ott ülnek egy kisebb-nagyobb adatvagyonon, de nem tudják, hogy mit kezdjenek vele, hívják segítségül a statisztikát, a racionális döntéshozatal eszközét” - javasolja Dusek Tamás professzor. És végül, azt mondhatjuk, hogy a Statisztika Szemle is egyféle adatvagyon. Érdemes előfizetni rá, és gazdálkodni az onnan nyert információkkal.