Néhányan talán bizonytalanok abban, hogy mi a különbség egy építő- és egy építészmérnök között.  A korábban még egységes hivatás a technika fejlődésével vált ketté, és az építőmérnökség foglalkozik napjainkban az építészet technológiai, mechanikai részével. Sajnos Magyarországon még nem kap akkora odafigyelést ez a szakterület, mint tőlünk nyugatabbra, ahol az építőmérnökség rendkívül magas presztízsű, társadalmi megbecsülésű hivatássá vált. Rövidesen ennek itthon is be kell következnie, és hozzájárulhat ehhez a Széchenyi Egyetemen induló új mesterképzési szak is. 

Dr. habil Papp Ferenc kedvenc festménye mellett, ami életpályáját is szimbolizálja. 

„Az eddigiekhez képest merőben új felfogásban és szervezésben fogjuk vinni az új mesterszakot. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy a hallgatók egy része már a BSc képzésen is részmunkaidőt vállal, esteleg családot is alapít, kötöttségek jelennek meg az életvitelében. Ezekhez a megváltozott hallgatói élethelyzetekhez is igazodik, rugalmas, és hallgatóbarát lesz a képzés. Egyrészt blokkosítjuk a tantárgyakat, másrészt teret kap a virtuális oktatás, ami azt jelenti, hogy nem kell ott, ugyanabban a teremben lennie hallgatónak és tanárnak. Az oktató, legyen akár egy magas képzettségű ipari szakember, hosszú utazás nélkül, saját irodájából is megtarthatja az elődást. Ami mégis csak hagyományos órának számít, hiszen a hallgatók kérdéseket tehetnek föl, konzultálhatnak.” – mondja Dr. habil Papp Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, remélve, hogy a diákok így akár részmunkaidős elfoglaltság mellett is folytathatják nappali tagozatos, mesterszakos tanulmányaikat.

Szerkezetépítő-mérnöki szakirány az épületek, hidak, tornyok, bármilyen ipari vagy kommunális építmény tartószerkezeteivel foglalkozik, azon belül is a mechanikai résszel, a tartószerkezetek teherbírásával, ellenőrzésével. Tervezési és szakértési feladatokkal. Olyan szakembereket képeznek, akik a legmagasabb szinten tudnak a tartószerkezetek erőtani viselkedésével, tervezésével foglalkozni. Tervezőirodák, de felügyeleti szervek is várják majd a végzősöket. Ugyanígy természetesen kivitelező cégek is. 

”Nem szeretnénk persze azt mondani senkinek, hogy te most már például csak tervező lehetsz. Hiszen azt sem tudhatjuk biztosan, hogyan néz ki majd húsz év múlva egy tervezési folyamat. Robotok, vagy emberek végzik? Ezért is sokkal nyitottabbá kell válnunk az egyetemi oktatásban, és mivel mi egy emberöltőre képezünk mérnököket, pályatársamat idézve a szakképzés helyett az agyképzésre kell koncentrálnunk. Ezt ígérhetem az új mesterképzési szakunkon is” – mondja Papp Ferenc, akinek életútja, munkássága példa lehet a hallgatóknak. Olyan híres építmények megvalósításában vett részt, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourtja, vagy az UTE-stadion. És lassan nem lesz az országban olyan ódon, rácsos vasúti híd, aminek ne ismerné az életét, hiszen legtöbbször őt bízzák meg a szegecselt vasúti hidak felmérésével.

„Tanárként az ember azt tudja továbbadni, amit maga is végigjárt. Nagyon-nagyon korán, már általános iskolában vonzott a fizika és a mechanika. És bár mélyszegénységű környezetben töltöttem a gyermekkoromat, mégis, volt egy szomszédunk, akinek a fia egyetemi tanár lett a Műszaki Egyetemen. Akkor ez egy elérhetetlen csodának tűnt, de sok-sok munka, sok átdolgozott éjszaka után végül ez a csoda engem is megtalált” – idézi fel életútját a professzor.

Miért ne találhatná meg ez a csoda azokat is, akik a jövő építőmérnökei szeretnének lenni, az új szerkezetépítő-mérnök mesterképzési szakon?