Az előző alapszabály mikor készült?

2012-ben. Akkor volt egy nagy átalakítás.

Miért volt szükség az új alapszabályra?

A szabálymódosítás legtöbb esetben mindig külső kényszerből fakad. Ez nálunk sem volt másképp. Egész egyszerűen meg kellett felelnünk a legújabb magyar és uniós jogszabályoknak - gondoljunk csak a folyamatosan változó felsőoktatási törvényre vagy épp az idén tavasszal életbe lépett GDPR szabályozásra. Továbbá régóta érett már egy belső, szerkezeti megújulás és most láttuk elérkezettnek az időt ahhoz, hogy úgy alakítsuk át a rendszert, ahogy az szerintünk korszerű és hosszú távon is működőképes. Lényegében tehát alkalom szülte az reformot, de egyébként sem lehetett volna már sokáig halogatni. Egyébként úgy gondolom, mindig kell a megújulás, mindig át kell valamit alakítani. Az átalakítás viszont felkavarja az állóvizet: új impulzusokat ad, alkalmazkodásra késztet és elsöpri a kővé merevedett rossz gyakorlatokat is, így nagyon jó hatással tud lenni a szervezet működésére.

 „Mindig meg kell újulni” - vallja Szlotta Bence.

Mik a legfontosabb változások?

Egy nagy szervezeti átalakítás történt, az egész hallgatói önkormányzat felépítése hierarchikusabb lett. Egyértelműek lettek az alá-fölérendeltségek és a feladatkörök. Az eddigi gyűlés helyett létrehoztuk a küldöttgyűlést és a szervezeti fórumot, egy alelnök helyett immár kettő segíti az elnök munkáját, valamint a választási rendszerben is történtek jelentős változások.

Haladjunk akkor sorban. Mi a küldöttgyűlés és mi a szervezeti fórum szerepe?

A küldöttgyűlés az EHÖK döntéshozó szerve. Minden ide fut be, amiről dönteni kell (például alapszabály-módosítás, Tanulmányi Vizsga Szabályzat (TVSZ) módosítás, kinevezések és így tovább). Éppen ezért csak a szavazati jogú tagok kapnak meghívót a küldöttgyűlésre. Ezzel szemben a szervezeti fórum afféle tanácskozás, ahova mindenki behozhatja a megvitatásra váró ügyes-bajos dolgait; be tud számolni arról, hogy mivel foglalkozott az utóbbi időben vagy éppen átbeszélhet a többiekkel olyan közös témákat, amelyeknél nincs szükség szavazásra.

Jól látom, hogy a küldöttgyűlés létrehozásának célja az egyszerűbb és hatékonyabb döntéshozatal volt?

Így van. A korábbi EHÖK felépítését még három karra és két intézetre, valamint pár szervezetre találták ki. A résztvevők létszáma összesen 10-12 fő körül mozgott. Aztán ahogy fejlődött az egyetem, hirtelen azt vettük észre, hogy nem férünk el a tárgyalóban, mert több, mint huszan vagyunk. Ha ide mindenki behozza a saját kis témáit, akkor menthetetlenül elaprózódunk. A döntéshozatal egyszerűsítése érdekében szűkítettük le a résztvevőket a szavazati jogú tagokra.

A "régi" EHÖK gyűlés még közel 20 főt számlált. (Fotó: Májer Csaba József)

Nem félő, hogy így viszont az információ nem jut el minden érintetthez?

Ennek ellensúlyozására szolgál majd a hierarchia, így a létrejövő új kommunikációs modell révén mindenki értesül majd mindenről és mindenki tudja majd a feladatát. Továbbá a szervezeti fórumon lehetőség lesz majd megtárgyalni az aktuális ügyeket.

Beszéljünk a két alelnökös rendszerről. Miért nem volt elég egy alelnök?

Mivel hatalmasra nőtt az egyetemünk (a hallgatói létszám alapján idén már a hetedik legnagyobb felsőoktatási intézmény vagyunk az országban), úgy gondoltuk, hogy a feladatokat megosztjuk két alelnök között. Ha nagyon le szeretném sarkítani, akkor azt mondanám, hogy az általános alelnök foglalkozik majd az EHÖK szolgáltatásaival és a gazdasági ügyekkel, a szakfeladati alelnök pedig a tanulmányi és szociális területtel.

Konkrét feladatköröket tudnál mondani?

A két alelnök felügyeli és részben koordinálja az alá tartozó szervezetek és megbízottak munkáját. Vannak szervezetek és referensek, amelyek az általános alelnökhöz kapcsolódnak és vannak, amelyek a szakfeladatihoz. A gyakorlatban mindez úgy néz majd ki, hogy például a szakfeladati alelnök adott esetben leül a tanulmányi referenssel, hogy átnézzék a tematikavizsgálatot. Az általános alelnök pedig adott esetben le fog ülni a hallgatói rendezvényszervező iroda vezetőségével, hogy megkérdezze, mi a helyzet a Gólyabállal kapcsolatban, milyenek a jegyeladások a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központban… Ez ilyen egyszerű.

A választási rendszerben mi módosult?

A hallgatók számára legfontosabb változtatás, hogy mostantól a korábban megszokott április helyett szeptember végén lesz a hallgatói képviselő választás. Ez már tervben volt évek óta. Eltűnik az a hosszú időszak, amíg a szeptemberben beválogatott képviselők megbízottként tevékenykednek, hogy aztán áprilisban megméressék magukat a választásokon is.

Az EHÖK Küldöttgyűlése kevesebb taggal, de változatlan lelkesedéssel folytatja a munkát. (Fotó: Májer Csaba József)

Az EHÖK-ök egyre hasonlóbban működnek a cégekhez: nagy apparátus, komoly menedzsment, hierarchikus szerveződés. Én úgy értékelem, ebbe az irányba léptünk el az új alapszabállyal. Te hogy látod?

Van benne valami. A horizontális felépítés helyett egy vertikális struktúrát alakítottunk ki. Ennek a legfőbb oka, hogy 2018-ban már teljesen más a HÖK szerepe és funkciója, mint 15-20 évvel ezelőtt volt. Régebben a hallgatói önkormányzat kizárólag a tanulmányi ügyekkel és az érdekképviselettel foglalkozott, ezzel szemben ma egy komplett szolgáltatási portfóliót kell működtetnie. Sokkal nagyobb a nyomás rajtunk, emiatt máshogy is kell szerveznünk magunkat. Az EHÖK új felépítése egy lépés efelé. 

Hogy értékelnéd, milyen munkát végeztetek?

Közhely, hogy minden kezdet nehéz. Nyilván nem lesz egyszerű az átállás. Ha adódnak is problémák, nem kell rögtön pánikolni. Lehet csupán gyermekbetegségekről van szó, amik előbb-utóbb eltűnnek, de persze az is előfordulhat, hogy az újítás nem működik. Ilyenkor még mindig ott van a lehetőség, hogy visszatérjünk az előző verzióhoz. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ha komolyan hiszel a koncepciódban, akkor egy ideig muszáj kitartanod a mellette. Legtöbbször szükség van némi időre, hogy a változás beérjen.

Te mire számítasz?

Annyi kézen megfordult már a szöveg és olyan sok pozitív visszajelzést kaptunk, hogy a várható átállási nehézségek ellenére ki merem mondani, ez egy gyakorlatban is jól használható, sokáig időtálló alapszabály lesz.

Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK)

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak egyetemi szintű szerveződése. Tagja valamennyi beiratkozott hallgató (a doktoranduszok kivételével), függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési szinten és formában végzi. A szűk értelemben vett EHÖK alatt a hallgatói részönkormányzatok (kari képviseletek, szakbizottságok) és az EHÖK alá tartozó hallgatói szervezetek (Helix Rendezvényszervező Iroda, Kollégiumi Bizottság, Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottság, Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ) vezetőségéből képződő testületet értjük.

Az EHÖK Küldöttgyűlés tagja az EHÖK elnöke és két alelnöke, valamint a kari hallgatói önkormányzatok elnökei. Állandó meghívottként részt vesz az üléseken a gazdasági referens, a tanulmányi, tehetséggondozási és üzemeltetési referens, valamint a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ vezetője.

A Szervezeti Fórum tagjai: a SZE EHÖK elnöke, alelnökei, gazdasági referense, sport referense, Tanulmányi, Tehetséggondozási és Üzemeltetési referense, valamint a következő szervezetek vezetői ill. elnökei: Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ (HISZK), Kollégiumi Bizottság, Helix Rendezvényszervező Iroda, Külügyi Bizottság, NetClub, Kollégiumi Stúdió. Állandó meghívottként részt vesz a fórumon a Helix Rendezvényszervező Iroda Kommunikációs és Rendezvényszervező Osztályainak vezetője.