Tudományos és innovációs parkot hoz létre a győri Széchenyi-egyetem
A gazdaság fejlesztéséhez, a munkahelyteremtéshez, valamint a kutatói és a vállalkozói szféra kapcsolatának erősödéséhez járulhat hozzá az a tudományos és innovációs park, amelyet a Széchenyi István Egyetem hoz létre a volt kekszgyár helyén.
2020. szeptember 11. – Hancz Gábor, SZEhírek
A hosszabb-rövidebb ideje működő ipari, valamint technológiai parkok mellett új elemként tudományos és innovációs parkok jönnek létre a következő években hazánk legfontosabb felsőoktatási központjaiban. Győrben is lesz ilyen, a Széchenyi István Egyetem tulajdonában, működtetésében és tőszomszédságában. A kiválasztott helyszín a kekszgyár Sziget városrészben lévő egykori központja, amely mindössze néhány száz méterre található a központi campustól, a Mosoni-Duna túloldalán.
„A világ első ilyen parkját a kaliforniai Stanford Egyetem hozta létre az ötvenes évek elején, ahol kifejezetten az egyetem vállalati kapcsolataira alapozott kutatások folytak. Ebből nőttek ki később a Szilícium-völgy globálisan is rendkívül sikeres cégei. Európában a délkelet-franciaországi Sophia Antipolis volt az úttörő, s mára a kontinensen már mintegy háromszázötven tudományos és innovációs park található – adott történeti áttekintést Mayer Gábor, a Széchenyi István Egyetem Vállalkozásfejlesztési és Portfóliómenedzsment Irodájának vezetője. – A tudományos és innovációs parkoknak nincs egységes modelljük. Van, ahol az állam vagy a tartomány hozza létre őket, például hogy megerősítse a gazdaság valamely kiválósági területét, vagy hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy a gazdaság jobban ki tudjon használni egy piaci lehetőséget a kutatás-fejlesztés eszközeivel. Másutt – mint például egy hamburgi példánál – magánbefektető az alapító, de vannak a kettő közötti megoldások is. A klasszikus eset mindenesetre az, hogy a park az egyetem közelében helyezkedik el, s az egyetem létesítette vagy legalábbis jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik benne.”
A közelben található európai jó példák közül érdemes kiemelni a klagenfurti Lakeside Parkot illetve az észak-olaszországi Bolzanót, ahol szintén számos kutatóintézet és jelentős kutatási háttér van jelen: ott autóipar, az alpintechnológia, valamint a klímaváltozással, vízgazdálkodással kapcsolatos szegmensek erősödtek meg a park révén.
A volt győri kekszgyár felújításra váró jellegzetes kockaépülete. Fotó: Májer Csaba József
Győrben a tudományos és innovációs parkot többlépcsős beruházással tervezi létrehozni a Széchenyi István Egyetem. Az első ütemben a jellegzetes kekszgyári kockaépület felújítása történik meg. A tervezés már zajlik, s hamarosan meghirdetik a feltételes közbeszerzési eljárást a kivitelezésre. A létesítményben a nemrég átadott Menedzsment Campus bázisán megerősödő startup- és spinoffvállalkozások kapnak helyet, illeszkedve az egyetem fő oktatási-kutatási erősségeihez.
A terület további részei várhatóan több ütemben épülnek be. „A cél, hogy olyan épületegyüttes jöjjön létre, amelyben telephelyet létesíthetnek azok a vállalkozások, amelyek fejlesztési tevékenysége erős, ezért is fontos az egyetem közelsége, ahol igénybe vehetnek laborok által nyújtott mérési vagy más kutatási szolgáltatásokat is. Ez oktatóink és hallgatóink számára is nagy lehetőséget jelent, hiszen az eddigieknél is könnyebben be tudnak kapcsolódni valós vállalati, ipari projektekbe. A park így a vállalati szféra és az egyetemi közösség találkozóhelyévé, kommunikációs felületévé válhat, amely hozzájárul a vállalkozói hajlandóság és a kreativitás fejlesztéséhez, s ahol új gyakorlati tudásra és szemléletmódra lehet szert tenni. Cél továbbá olyan tudáshasznosító cégek kinevelése, amelyekben benne van a potenciál, hogy magas hozzáadott értékű tevékenységet fognak végezni, ami fejleszti a gazdaságot, és munkahelyeket teremt” – ismertette Mayer Gábor. Hozzáfűzte: a projekt, mindamellett, hogy segíti a jól képzett szakemberek, fejlesztőmérnökök, informatikusok, nemzetközi kutatók számára is attraktív munkakörnyezet megteremtését, városfejlesztési szempontból is jelentősnek számít, ezért komplex szempontrendszer alapján kell a tervezési programot összeállítani. A beruházás az egyetem jövőbeli fejlődésének meghatározó állomása lesz, új alapokra helyezve vállalati kapcsolatait, fejlesztési tevékenységeit, tovább erősítve az egyetem nyitott jellegét.