Nagy Sándor valóban egyike azoknak Magyarországon, akik a szülésznők képzését kiemelt kérdésként kezelik. A győri Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet vezetője, a diplomás szülésznőképzés évek óta az ő irányítása alatt folyik. Ez a képzés a záloga annak a rendeletnek is, amely elvben nagy változást hoz a terhesgondozásba. Hogy egyelőre miért csak elvben, azt mindjárt ki is fejtjük, előtte a változás lényegéről:
A Magyar Közlönyben április elején megjelent, a várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet értelmében szülésznő - szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén - maga is végezheti a terhes nők gondozását. Magyarán egy kismama dönthet arról, hogy szakorvos helyett szülésznő segítse a kilenc hónapig tartó terhessége során és ő legyen vele a szüléskor is. A jogszabály ugyanakkor pontosan rögzíti, mely szülésznők vállalhatják ezt a feladatot. Alapfeltétel többek között a felsőfokú szülésznői szakképesítés, vagy főiskolai szülésznői végzettség. Ha a terhesség során mégis rizikó merül fel, akkor a szülésznőnek a kismamát azonnal szülész-nőgyógyász szakorvoshoz kell irányítania.
„Ez nagy felelősség, ami az egyik buktatója lehet annak, hogy a szülésznők tömegével vállalják ezt a feladatot - mondja dr. Nagy Sándor, akit értelemszerűen a témában is megkerestünk. - Ez egy lassú folyamat lesz, hiszen a feltételeket is meg kell teremteni a terhesgondozás biztosítására. Ne beszéljünk mellé: egy praxis kiépítése nagy felelősség és nem utolsósorban pénz. A felsőoktatási képzésben elméleti szinten eddig is szerepelt a terhesgondozás, most a gyakorlati rész kap majd nagyobb hangsúlyt. Mert igény van arra, hogy szülésznők segítsék a kismamák várandósságát - s most már jogszabály is van, ami ezt engedi."