Madarász Erika és Bánhidi Zoltán részesült idén a Dr. Magyari Endre-díjban.

A felhőszolgáltatások elterjedése, az IoT (Internet of Things), az okosváros koncepciók és szolgáltatások, a Big Data alkalmazások és a Data Science, a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság, az ipar 4.0 platformok, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia világa megköveteli, hogy hatalmas kapacitású, sokoldalú, holisztikus hálózat álljon a szolgálatában.  Ez lehet az 5G, aminek legfontosabb célkitűzése az igen kicsi késleltetés, a magas megbízhatóság, a masszív felhasználósűrűség kiszolgálása, a tárgyak (IoT) hálózatba kapcsolása, a magas felhasználói adatsebesség, az emeltszintű multimédiaszolgáltatások, a konvergens alkalmazások differenciált kezelése és nagysebességű mozgás esetén is a tökéletes kiszolgálás.

Az 5G rendszerek követelményháromszögében az egyik sarokban a kiterjesztett mobil szélessáv, tehát az extra nagy, szélessávú hozzáférés, a másik sarokban az IoT-nek megfelelően a tömeges, gép típusú kommunikáció kiszolgálása, a harmadik sarokban pedig a szuper megbízható, és igen kis késleltetésű kommunikáció megvalósítása áll.

Az 5G olyan hálózatot feltételez, ami az erőforrásokat dinamikusan kezeli. Erre vezették be a hálózatszeletelés, a Network Slicing elvét, ennek lényege pedig az, hogy az adott fizikai hálózaton nagyon sok, a szükségletekhez, a szolgáltatásigényekhez optimalizált, végtől végig terjedő virtuális hálózatot hozzon létre. Vagyis az egyik hálózatszelet például az IoT-t szolgálja ki, egy másik hálózatszelet pedig a mobiltelefonjainkat.

Három rövid idézetet ragadtunk ki abból az összetett gondolatsorból, amivel a távközlési szakemberek a szakmai szimpózium előadásain tegnap körülírták a küszöbön álló 5G-t. A Távközlési Világnap a hazai hírközlési iparág legfontosabb szereplői és a jövőbeli szakemberek, diákok közötti kapcsolatot mélyíti el, valamint a tudományos eredmények és a világpiaci trendek, a technológiai vívmányok, a fogyasztói szokások és a szabályozó háttér közötti összefüggéseket, viszonyokat mutatja be. A programsorozatot a házigazda, szervező Széchenyi István Egyetem rektora nyitotta meg.

A Távközlési Világnap nyitóelőadásait Prof. Dr. Földesi Péter rektor és Dr. Karas Mónika NMHH-elnök tartotta.

Prof. Dr. Földesi Péter bejelentette, hogy rekordszámú résztvevő, 360 fő regisztrált a rendezvényre. A távközlés a jövő gazdaságának, közlekedésének hatékonyságát hivatott megteremteni, a mindennapi életünk, mindennapi fejlődésünk motorjává kell, hogy váljon. Ugyanakkor mindez az önvezető autók világában, ember-gép, ember-robot rendszerében csak akkor következhet be, ha a távközlés teljes egészében „Fail-safe”-fé válik. Vagyis nem lehet hibázni, figyelmeztetett a rektor.

Dr. Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke arról adott tájékoztatást, hogy Magyarország jelöli Bozsóki Istvánt a Nemzetközi Távközlési Egyesület, az ITU rádiótávközlési szektorának élére, valamint versenybe száll az ITU döntéshozó szervezetének, az ITU tanácsának tagságára. Az elnök hangsúlyozta, hogy az ITU-n kívül 27 nemzetközi és európai szervezet munkájában vesz részt Magyarország az NMHH-n keresztül.

A Távközlési Világnapon immáron a negyedik alkalommal adták át a Dr. Magyari Endre-díjakat. A kitüntetést a hírközlés területén, a hírközlési piac fejlődéséért folytatott kimagasló színvonalú tevékenység, valamint a több évtizeden át végzett kiemelkedő munka, életmű elismeréseként adományozzák. Idén Madarász Erika, az NMHH munkatársa és a Telenornál dolgozó Bánhidi Zoltán részesült a díjban.

Dr. Bartolits István, az NMHH technológiai-elemző főosztály vezetője, csatlakozva Dr. Földesi Péter rektorhoz, az 5G hálózatok realitásait és illúzióit taglaló elődásában hangsúlyt helyezett a biztonsági kérdésekre. Szerinte az 5G hálózatnak akkor van értelme, akkor lesz sikere, ha az információbiztonság maximálisan megvalósul. Iszonyatos mennyiségű információt bízunk majd erre a hálózatra, amit Big Data módszerekkel, adatbányászattal jóra is, rosszra is, és még rosszabbra is lehet használni. Erre nagyon vigyázni kell a személyes adatkezelés, a hálózati adatbiztonság és a hálózatbiztonság terén egyaránt. Ami az időzítést illeti, a szakember szerint illúzió azt gondolni, hogy a teljes 5G-rendszer meg tud valósulni 2020-ra. A realitás ezzel szemben az, hogy egy hosszabb bevezetési szakasz után 2023 körül fognak megjelenni a teljeskörűen működő 5G-hálózatok. Addig nagyon jó, nagyon bíztató részeredmények várhatók, amik persze fontosak, lényegesek, de koránt sem jelentik azt, hogy teljes szolgáltatást biztosítanak.

 A Távközlési Világnapon bejelentették, hogy ösztöndíj programot indít a Magyar Telekom a Széchenyi István Egyetemen a 2018/19-es tanévtől. Az erről szóló megállapodást Dr. Szekeres Tamás, az UNIVERSITAS-Győr Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Tremmel János, a Telekom hálózat technológiai igazgatója és Szilágyi György, az együttműködés előkészítésében jelentős szerepet vállaló Széchenyis öregdiák, a Telekom ágazatvezetője írta alá. Az ösztöndíj célja a távközlés, valamint a műszaki-informatika terén kimagaslóan teljesítő diákok ösztönzése annak érdekében, hogy minél többen helyezkedjenek el az infokommunikáció területén. Egy-egy tanévben öt hallgató nyerheti el, az alapítvány kuratóriuma által kiírt pályázat alapján. Elvárás a pályázókkal szemben, hogy a tanulmányi és kutatási területük a Magyar Telekom tevékenységéhez kapcsolódjon.

A Magyar Telekom ösztöndíjprogramjáról szóló megállapodást Dr. Szekeres Tamás, Dr. Tremmel János és Szilágyi György írta alá.

Prof. Dr. Kuczmann Miklós, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja szerint az ösztöndíjrendszer még igényesebb munkára sarkallja a hallgatókat, a középiskolai diákokat pedig arra, hogy a Széchenyi István Egyetemet válasszák. A dékán kiemelte, hogy a villamosmérnöknek jelentkezők száma a legfrissebb adatok szerint jelentősen nőtt. Dr. Borbély Gábor, a Távközlési Tanszék vezetője örömmel jelentette be, hogy folyamatosan bővül a hallgatóikat elismerő, ösztöndíjat alapító cégek köre, ez hitet ad számukra, hogy az ipari vállalatok elvárásainak meg tudnak felelni a jövőben is.  

Különleges színt adott a világnapnak a Honfy József Rádióamatőr Szakosztály klubhelyiségének avatása. Kuczmann Miklós dékán a klub két évvel ezelőtt alapításakor ígéretet tett arra, hogy maga is leteszi a rádióamatőr vizsgát, elvégzi a Morse tanfolyamot. Állta a szavát, teljesítette a követelményeket, most pedig abban bízik, hogy a klub nemcsak a hallgatókat, hanem a középiskolás diákokat is bevonzza. Dallos László MRASZ elnök azt kívánta, hogy a Helén Antal egyes Károly Helén János (HA1KHJ) hívójelet széles körben ismerje meg a világ, a klub tagjai pedig sok szép, izgalmas összeköttetést forgalmazzanak.

Családias ünnepséget rendeztek a Honfy József Rádióamatőr Szakosztály klubhelyiségének avatásán.