Szunyogh Ferenc a szívével rajzol
Szunyogh Ferenc grafikusművész műveiből nyílt kiállítás a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának kiállítótermében nemrégiben. Az igényes tárlaton az alkotó az emberi élet szépségeit, nehézségeit, fordulópontjait, felkiáltójeleit, magát a teljességet tárja elénk.
2020. szeptember 18. – Dr. Pongrácz Attila Fotók: Májer Csaba József
A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán évtizedek óta hagyománya van annak, hogy a művészeti oktatást végző jelenlegi és egykori kollégák műveit kiállítás keretében is megismerhessék a hallgatók, a tanárok, valamint a város műértő, érdeklődő közönsége. A kar Cziráki Lajos Kiállítóterében nemrégiben nyílt meg a mostani szemeszter első ilyen tárlata, amely Szunyogh Ferenc grafikusművész alkotásait tárja a közönség elé.
Szunyogh Ferenc grafikusművész.
„Az itt megjelent művek alaptémája az esendő, de mindig harcoló, az élet labirintusában csetlő-botló ember. A fölénk magasodó végtelen ég alatt, törékeny életünk – gyakorta éppen aktuális – epizódjai, peregnek előttünk. A fekete-fehér robbanó drámai hangja jól megfér a vonalak lírai dallamával, ahogy a fenséges, a monumentális, a groteszk humor fűszereivel. Gazdag problémafelvetése, életünk teljes színességét modellezi, végső konklúziójában a központi gondolattal és Don Quijote példájával: az ember teremtse meg a maga világát, harcoljon az álmaiért és minden nehézségen át próbálja megvalósítani azokat még akkor is, ha lehetetlennek látszanak! Az út végéről csak így tudunk elégedetten visszanézni” – foglalta össze Szunyogh Ferenc munkáinak üzenetét a kiállítás megnyitóján Borbély Károly pályatárs.
A tárlaton 38 műalkotás szerepel, amelyek az emberi élet szépségeit, nehézségeit, fordulópontjait, felkiáltójeleit, magát a teljességet tárják elénk. A mostani kiállításon látható művek közül húsz 2020-as keltezésű, ami jól mutatja Szunyogh Ferenc alkotói termékenységét, frissességét.
Szunyogh Ferenc grafikusművész alkotásait pályatársa, Borbély Károly és a kar dékánja, dr. Pongrácz Attila is méltatta.
Az egyes alkotások már címükben is sokat mondók: az Új Termés így ősszel felhívja a figyelmünket arra az isteni kegyelemre, amely minden ősszel, a betakarításkor ér bennünket. Az Égi jelek I-II jelzik számunkra, hogy ne csak a láthatóra, hanem a transzcendens, a misztikus, a megmagyarázhatatlan dolgokra – akár saját benső világunkra, azaz a lelkünkre – is figyelnünk szükséges. A Városnézők című alkotást nézve eszünkbe juthatnak Győr város szépségei, és az a kíváncsiság, amellyel mi magunk is ellátogatunk más városokba, országokba. A Falusi búcsú és a Piac a régi, gyermekkorunk vásári, könnyed, vidám hangulatát idéző grafikák, míg a Mészégetők és a Labirintus a mindennapok nehéz munkáját, küzdelmeit idézik fel a látogatókban. Az Aszály, az Árnyék vetül a földre és a Bűnbeesés című grafikák szemünk elé idézik életünk kudarcait, tragédiáit, ugyanakkor Szunyogh Ferenc munkáiban mindig ott van az öröm, az emberi küzdés és igyekezet értelme, és a Kapaszkodó után mindannyiunkat vár a magunk korának a Noé bárkája.
„Szunyogh Ferenc grafikusművész a szívével lát, és a szívével rajzol, akár csak Saint-Exupéry kis hercege. Ezért az ő műveit olyanok fogják szeretni, akik a művész alkotta műveken nem a valóság rideg tényeit kérik számon, hanem a létezésről szóló lírai, a néző érzékenységére számító és üzenetgazdag alkotásokat részesítik előnyben. Szunyogh Ferenc rajzain és linómetszetein látszatra derűs, a humort sem nélkülöző ember nyilatkozik meg, de a bukolikusnak tűnő világkép mögött olykor fölsejlik a drámai életérzés” – jellemezte a tárlat képanyagát a művésztárs és kolléga, dr. habil. Szunyogh László szobrász-érmész.
A kiállítás október 1-jéig tekinthető meg az Apáczai Csere János Kar épületének nyitvatartási idejében.
A művész névjegye
Szunyogh Ferenc 1936-ban született Szegeden. Főiskolai tanulmányait a Tisza-parti város híres alma materében, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán, majd pedig Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán művészeti rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet szakokon végezte. Tanári pályafutása során az oktatás valamennyi szintjén dolgozott, így az általános és középiskolai rajztanári tevékenységét követően 1975-től a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Vizuális Nevelési Tanszékének az oktatója, majd 1997-ig tanszékvezetője volt. Emellett a Győri Művészeti Szakközépiskolában óraadó tanárként is vállalt oktatási feladatokat. Aktívan közreműködött a főiskolai rajz szakkollégiumi képzés országos tantervi bizottságában a tantárgyi, szakmódszertani programok kidolgozásában, fejlesztésében.
Alapítója volt 1995-ben az Apáczai Csere János Karon létrehozott, a kor igényeinek megfelelő színvonalú számítógépes grafikai műhelynek. Részt vett szervezőként és kiállítóként a Győri Grafikai Műhely létrehozásában is. Az oktatási tevékenysége mellett az 1960-as évektől kezdődően 1975-ig a Kisalföld című napilap számára külső munkatársként, grafikus művészeként is dolgozott illusztrációkat és címfejeket készítve. Rendszeres szervezője, vezetője és résztvevője volt nyaranta számos művésztelepnek, ahol első sorban grafikai eljárásokkal, sokszorosító- és alkalmazott grafikával, valamint szín- és formaredukciós kísérletekkel foglakozott.
Művészi munkáit számos könyvborítón, plakáton, kulturális és kereskedelmi kiadványon is láthatjuk többek között a Bencés Kiadó, a Palatia Nyomda és Kiadó Kft., a győri önkormányzat, az Apáczai-kar és a régió vállalatainak a megbízásából. Aktív tagként vállal szerepet a Művészeti Alap és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület munkájában.
Az elmúlt évtizedekben számos hazai és külföldi kiállításon mutatta be a képzőművészeti, grafikai alkotásait. Többek között Győrben, Budapesten, Pécsen, Kapuváron, Kaposváron, Pápán, Sopronban, Szegeden, Szekszárdon, Balatonfüreden, Dunaszerdahelyen és Bécsben voltak láthatóak a tárlatai. Kiemelkedő grafikai művészeti életművét több díjjal és elismeréssel is jutalmazták.