A Mosoni-Duna ölelésében elhelyezkedő győri campus tavaly felújított Bridge Hallgatói és Oktatói Klubja adott otthont annak a rendezvénynek, amelynek célja az volt, hogy egyszerre mutassa be két, szorosan összekapcsolódó térség, a magyarországi Szigetköz és a szlovákiai Csallóköz vízhez kötődő lehetőségeit, a turizmus fejlesztésére összpontosítva. Házigazdaként dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva: óriási érték, hogy a Mosoni-Duna gönyűi torkolatában az elmúlt évben kormányzati támogatással elkészült műtárgy eredményeként ma már megfelelő a folyók vízszintje a városban. „Büszkék vagyunk arra, hogy az egyetemi közösség összeköti a társadalom, a gazdaság és a politika szereplőit, és partnerként teret ad számukra. Mi más lenne az egyetem feladata, ha nem a térség szolgálata oktatási, kutatási, tudományos területeken, valamint innovációkkal, szolgáltatásokkal” – fogalmazott.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette: fontos felhívni a figyelmet arra, milyen csodálatos környezetben élünk, és a Duna milyen kincset tartogat számunkra a felszínen és a felszín alatt.

A rendezvény felszólalói elkötelezettek a Szigetköz és a Csallóköz fejlesztése iránt. (Fotó: Májer Csaba József)

Győrnek önálló gazdasági centrumnak kell maradni

A rendezvény fő előadója dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, aki elmondta: a kormány célja, hogy Magyarországon ismét olyan fejlesztéspolitika legyen, amely érzékeny az egyes területi specialitásokra. „Miközben úgy gondoljuk, hogy az ország homogén egység egyebek mellett kulturális, történelmi és etnikai szempontból, ez a regionális fejlődés szempontjából nem mondható el. Amennyiben megtarjuk a központosított fejlesztéspolitikai logikát, akkor Magyarországon nőni fognak a területi különbségek” – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy a „széttartó fejlődés” már korlátot szab a fejlesztéspolitikának.

Dr. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy Győr nemzetgazdasági szempontból fontos, ugyanakkor kényes helyzetben is van. A kisalföldi megyeszékhely a fő motorja a Budapesten kívüli nemzetgazdaságnak, sok szállal kötődik az autópálya révén a fővároshoz, ugyanakkor lényeges, hogy önálló gazdasági centrum is legyen. „A Budapest–Bécs–Pozsony háromszög közepén helyezkedik el, ahol meg kell találnia a helyét” – mondta, hozzátéve: bonyolult, de inspiráló feladat is, hogy úgy definiálják ezt a térséget, hogy egyszerre tudjon megfelelni az ipari kihívásoknak, valamint a helyi fejlesztéseknek és közösségnek.

Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint a területi különbségek csökkentésére van szükség hazánkban. (Fotó: Májer Csaba József)

A határ mindkét oldalán fontosak a vízi fejlesztések

Érsek Árpád volt szlovákiai közlekedési és építésügyi miniszter előadásában azt emelte ki, hogy a térségben az Öreg-Duna hajózásának jobb kihasználásával lehetne elérni a csallóközi és szigetközi látogatók számának emelkedését, amihez szükség volna egy kikötő létesítésére. Szerinte a fejlődés érdekében a szlovák oldalon szennyvíztisztítókat és -átemelőket kellene kiépíteni, valamint valamilyen formában támogatni a szálláshelyek fejlesztését.

Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere a vízi élet fejlesztésének lehetőségeiről beszélt. „Győr a folyók városa, és most már víz is került a mederbe. Ki kell alakítani és társadalmasítani a város vízi koncepcióját, illetve a megfelelő szabályokat is” – mondta. Hozzátette, a szabályozás azért fontos, mert békében kell élni a vizeken a horgászoknak, a sportolóknak, az úszni és a hajózni vágyóknak.

Simon Róbert Balázs, a térség országgyűlési képviselője kijelentette: felmerült az igény a szigetközi és a csallóközi települések és a folyami ágrendszer összehangolt fejlesztésére, az idegenforgalmon túl ökológiai, közlekedési és gazdasági szempontból. „Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program ennek biztosít lehetőséget, amelyben meghatározó szerepet játszik a Széchenyi István Egyetem és az Országos Vízügyi Főigazgatóság” – húzta alá.

Széles Sándor Győr-Moson-Sopron vármegyei főispán kifejtette, az élővizek mellett a termálvizek hasznosításában is eredményesnek kell lenni, amit többek közt Győrben, Mosonmagyaróváron és Lipóton elsőrangúan végeznek. „Legyen ragadós a példa minden fejlesztési elképzelés esetén, hiszen az említettekhez hasonló kitartás, szakmaiság és következetesség szükséges a sikerhez” - említette.

„2021-ben száz vállalkozóval kezdtük el a közös gondolkozást azon, hogy mik lehetnének a kitörési pontok a győri térség számára. Az egyik ilyen maga a víz, amely közösségi tereket, logisztikát, pihenést, szórakozást és turizmust egyaránt szolgálhat” – osztotta meg a résztvevőkkel Molnár Albert, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara győri térségi elnöke a gazdaságfejlesztési munkacsoport tevékenységéről. Mint mondta, a vállalkozók mennyiségi helyett a minőségi turizmust részesítik előnyben.

A rendezvény előadói. (Fotók: Májer Csaba József)

A fürdők meghatározó turisztikai attrakciók

A térség meghatározó fürdőinek vezetői a turizmust élénkítő fejlesztéseiket mutatták be. Kovacsics Imre, a győri RQ Vízi Élménypark és Gyógyfürdő ügyvezetője elmondta, a Modern Városok Programban 22 milliárd forintot biztosított a kormányzat a közelmúltban megnyitott fürdő fejlesztésére, amiből nemcsak megújulhatott a nagy múltú létesítmény, hanem egy valóban egyedülálló gyógy- és élménypark valósulhatott meg. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a fürdő a város büszkesége, a régió meghatározó turisztikai attrakciója lesz.

Szeredi Ádám, a Flexum Thermal Mosonmagyaróvár ügyvezetője arról beszélt, hogy 2018-ban vették át a fürdő üzemeltetését azzal a céllal, hogy a Lajta-parti várost felhelyezzék a turisztikai térképre. Örömmel említette meg, hogy Mosonmagyaróvár 2019-ben Budapestet nem számítva a külföldi vendégéjszakák számában az első tízben szerepelt. Azt is elmondta, hogy az elmúlt években teljesen újjáépítették a fürdőt, állami segítség nélkül, privát pénzből és hitelből.

Somogyi Gábor, a Thermalpark Dunaszerdahely fürdőigazgatója kiemelte, a Csallóközben jelenleg öt fürdő működik, Dunaszerdahely mellett Nagymegyeren, Nyárasdon, Komáromban és Somorján. „Ezek a fürdők az idegenforgalom mozgatórugói, hiszen csak Nagymegyer és Dunaszerdahely 1,3 millió látogatót vonzott 2019-ben, a Covid előtti évben” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, ebből a dunaszerdahelyi fürdő 448 ezer látogatót tudhatott magáénak. Végezetül azt is elárulta, hogy a szállodai és kempinghelyek mellett jelenleg egy panziófejlesztéssel bővítik a szálláskapacitást.

Šušik Roland, a Thermal Corvinus Nagymegyer fürdőigazgatója szavaiból kiderült, hogy fürdőjük az elmúlt két évtizedben mindvégig Szlovákia egyik leglátogatottabb turisztikai desztinációja volt, hol az első, hol az ötödik helyen. Részletes adatokkal is szolgált: Nagymegyer mintegy 380 szálláshellyel és négyezer ágyas kapacitással rendelkezik. A fürdőbe a 2019-es csúcsévben csaknem 720 ezer vendég látogatott el, ami több mint ötmillió eurós (hozzávetőlegesen 1,85 milliárd forintos) bevételt jelentett a belépőjegyek áraiból. Šušik Roland hozzáfűzte ugyanakkor, hogy versenytársaikhoz hasonlóan a koronavírus-járvány náluk is a forgalom csökkenését eredményezte, s a működtetést nehezíti az energia drágulása is.

Az eseményre megtelt a Széchenyi István Egyetem tavaly felújított Bridge Hallgatói és Oktatói Klubja. (Fotó: Májer Csaba József)