Múlt heti írásunkban igyekeztünk bepillantást engedni a Széchenyi István Egyetemen zajló Gólyahét rendezvény kulisszái mögé. Ezúttal arra teszünk kísérletet, hogy néhány élménybeszámoló segítségével körbejárjuk, hogyan élte meg belülről a tábor kavalkádját a leginkább érintett csoport, azaz a gólyák.

A Gólyahetet számos szponzor támogatta, köztük az Audi Hungária Zrt. (Fotó: Horváth Márton)

„Nagyon jól éreztem magam, sok színes élménnyel gazdagodtam. Jól működött a csapatunk, sőt, a többi csapat tagjai közül is sokakat megismertem. Persze, kicsit ki kell jönni a komfortzónából, de ha valaki nyitott, olyan kapcsolatokra tehet szert, amire más alkalommal nem nyílik lehetőség” – nyilatkozta portálunknak Kovács Kitti, elsőéves műszaki menedzser szakos hallgató, aki szerint a Gólyahéten elhangzott információk megnyugtatták őt és társait, eloszlatva tanácstalanságukat.

„Rengeteget segítettek nekünk a felsőbb évesek előadásai. Úgy jöttem ide, hogy tele voltam bizonytalansággal, de minden kérdésemre választ kaptam. Azért is érdemes részt venni a Gólyahéten, mert az ember jóval felkészültebben vághat neki a hétköznapoknak, és ha problémája akad, tudja, kihez fordulhat” – vélte a győri származású fiatal lány, aki hosszú távon is a kisalföldi megyeszékhelyen tervezi jövőjét, ezért is választotta a Széchenyi István Egyetemet tanulmányai helyszínéül.

Kovács Kitti a győri Audi-iskolába járt, emiatt a kezdetektől a Széchenyi István Egyetemen szerette volna folytatni tanulmányait. (Fotó: Májer Csaba József)

Balaskó Boglárka számára is döntő szempont volt a földrajzi közelség a felvételi jelentkezéskor.

„Több lehetőségem is volt, de úgy hallottam, Győrben családiasabb a környezet és az oktatók is közvetlenebbek. Már a nyitott kapuk napja magával ragadott. Gyönyörű a campus, egyszerre természetközeli, mégis modern. A kollégium egy kőhajításnyira van csak a főépülettől. Nem is dilemmáztam sokat, hova adom be a jelentkezésem” – felelte határozottan kérdésünkre a Sopronból érkezett leendő védőnő.

„Az is tetszett, hogy a csapatunkban mindenféle szakról megismerhettem hallgatókat, a szakfejtágítás során pedig a szaktársaimmal is találkozhattam” – fogalmazott. A Gólyahét kapcsán megjegyezte, a rendezvény zenei világa nem feltétlenül találkozott az ő ízlésével, ám ezt cseppet sem bánta. „A tábor hangulata mindenért kárpótolt és mindent felülírt. Valamennyi csapattárs és szervező gondoskodó volt, sosem hagytak magamra, érdeklődtek a hogylétem felől. Pozitívnak tartom, hogy nem maradtam egy pillanatra sem egyedül, mindig figyelt rám valaki” – értékelt.

Egészségügyis hallgatók a Gólyahéten. Jobb szélén Balaskó Boglárka. (Fotó: Májer Csaba József)

Volt, aki számára a Gólyahétről terjedő beszámolók hozták meg a kedvet a rendezvényhez. A gépészmérnöki képzést kezdő Kratancsik Dávid úgy hallotta, a Gólyahét hatalmas buli, emiatt szóba sem jöhetett, hogy ne ezzel indítsa széchenyis karrierjét.

„Csak jókat hallottam az eseményről. Bátyám is ide járt, szóval tisztában voltam azzal, mire számíthatok. Minden maradéktalanul be is jött, azaz jófejek voltak a csapattársak, imádni való a társaság, a menü is szuper. Mindenki hozta a szintet, a szervezők is szívüket-lelküket beletették. Nagyon élveztem az egészet” – jegyezte meg huncut mosollyal a szája szélén.

Kratancsik Dávid (balra) és Varga Gergő csapatuk vezéregyéniségei voltak. (Fotó: Májer Csaba József)

Mint azt korábban megírtuk, a Gólyahéten a nemzetközi hallgatók csapata is aktívan részt vett – olyannyira, hogy még a hagyományos záróvetélkedőn is szerepeltek. A társaság egyik oszlopos tagja volt a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat elnyert Diovane Mateus Luz infrastruktúra-építőmérnök mesterszakos hallgató, akit a gólyahetes élményein túl arról is faggattunk, brazil fiatalként hogyan érzi magát Magyarországon.

„Nálunk, Brazíliában nem volt ehhez hasonló tábor, ezért az egész rendezvény abszolút újdonság volt számomra. Ennek ellenére rögtön megtetszett, és rögtön azt éreztem, igen, megérkeztem, ez az én világom” – mesélte, hozzátéve azt is, a négy nap némileg megviselte, de kellemes fáradtság lett úrrá rajta a programok után. „Sosem vettem részt még ennyire sokszínű közösségben. A világ minden tájáról megismertem embereket Kínától kezdve Indián át Marokkóig. Még csak pár napja vagyok Győrben, de az első benyomások alapján elmondhatom, remekül indult a győri tartózkodásom” – szögezte le.

A záróvetélkedő őrületes volt Mateus szerint. (Fotó: Horváth Márton)

Mint a fentiekből látható, a tábor főszereplői nagyon elégedettek voltak a Gólyahéttel, különösen elmondható ez a rendezvény dramaturgiai csúcspontjának számító záróvetélkedőről, ami idén extrán emlékezetesre sikeredett. Megismételhetetlen élmény, ahogy közel ezer gólya, senior és szervező extázisban tombolt a Kollégiumi Stúdió jóvoltából hangosított P1 parkolólemez belsejében.

A finálé és a teljes négy nap hangulatának felidézése gyanánt egy galériával búcsúzunk az idei Gólyahéttől. Folytatás a szerdai szemeszternyitón várható.

(Fotók: Horváth Márton – Májer Csaba József)