„A kétszáz éves Magyaróvári Akadémia a hazai agrárfelsőoktatás olyan alapköve, amelyre az egész ország méltán büszke lehet. Óvári gazdászként én is az vagyok. Azt gondolom, hogy mindazok, akik egy felsőoktatási intézményben megkaptak mindent egy sikeres életút bejárásához, nem feledkezhetnek meg Alma Materükről és tanáraikról” – nyilatkozta kérdésünkre a Széchenyi Alumni Díj átvételét követően Dr. Markovszky György. A Realit Zrt. vezérigazgatója szerint az öregdiákok sok szálon kötődhetnek egyetemükhöz, például az Óvári Gazdászok Szövetségén keresztül.

Dr. Földesi Péter rektor adta át a Széchenyi Alumni Díjat Dr. Markovszky Györgynek. Fotó: X-Meditor.

„Óvár arra is jó példa, hogyan lehet egy alumni közösséget összetartani, mert nem olyan, mint egy mamutegyetem, ahol ezrek végeznek egy-egy évfolyamon anélkül, hogy megismernék egymást. Jómagam is folyamatos, élő kapcsolatot tartok fenn nemcsak a gazdászszövetséggel, hanem a tanszékekkel és az oktatókkal is. Sokat vagyok Óváron, Győrben egyaránt, és abban reménykedem, hogy a Széchenyi István Egyetem is pozitív példákat tud meríteni a 200 éves gazdászmúltból. Ugyanolyan összetartó közösséget kovácsolni, amilyen Mosonmagyaróváron kialakult” – vallja Dr. Markovszky György. „Örömmel látom azt is, hogy Győr hihetetlen mértékben fejlődik, olyan modern város lett, aminek nemcsak szüksége van egyetemre, de a feltételek is adottak ahhoz, hogy a campus hosszú távon prosperáljon a közösség javára” – teszi hozzá.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként is elismert nagyvállalkozó, aki ötven évvel ezelőtt maga is az óvári akadémia hallgatója volt, korábbi, portálunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy mindig is megvolt benne a tisztelet Alma Matere iránt. Tanáraik az első órákat arra szánták, hogy beszéljenek az intézmény múltjáról, a nagy elődökről, a legendás kutatókról, oktatókról. Az utódoknak is meg kell ismerniük az óvári agrárképzés első évszázadait, hiszen a közös múlt felidézése, a kik vagyunk, honnan jöttünk kérdésre adott válasz rendszeres ismétlése adhat tartást és magabiztosságot egy közösségnek. Ezért ajánlotta fel az obeliszk megépítését, ami ma a Várkertben áll, világítótoronyként sugározva a magyaróvári gazdászképzés fényét és dicsőségét.

Dr. Földesi Péter, az alumni díjat alapító Széchenyi István Egyetem rektora szerint mindig az az eredendő, nagy kérdés, újra és újra feltesszük magunknak, hogy mitől is jó egy egyetem. A válasz az, hogy a hallgatói tehetik azzá, és nemcsak azok, akik éppen odajárnak, hanem a korábban ott végzettek is. Az egyetem soha nem csupán épületek összessége, hanem szellemi-lelki entitás, egy lélegző eszme, és ennek az eszmének a közvetítői, akik elviszik hírét a nagyvilágba, azok a volt diákjai.

„Hálásak vagyunk, ha azok a hallgatóink, akik jól érezték magukat itt, olyan tudást kaptak, amit kamatoztatni tudnak, ami sikeressé és tehetőssé tette őket, jó szívvel gondolnak egyetemükre és támogatják is anyagilag, de legalább ilyen fontos, hogy Alma Materük jó hírét vigyék magukkal életük során, amerre járnak” – mondta a rektor, példaként említve az óvári gazdászokat, akik büszkék himnuszukra, öltönyükre, hagyományaikra. Egybeforrtak intézményükkel. Tanulni lehet tőlük.

„Ahogy az öregdiákjaink megbecsülnek bennünket, nekünk is meg kell becsülnünk őket. Fontos, hogy megőrizzük emlékeinket az iskolánkról, és annyira jól esik, ha ránk is emlékeznek. Ha a tanáraink meglett koruk ellenére, évtizedek múltán is felidézik az együtt töltött éveket, és büszkék arra, amivé válunk” – emelte ki a Széchenyi István Egyetem rektora a Széchenyi Alumni Díj alapításával kapcsolatban, abban bízva, hogy Dr. Markovszky Györgyhöz hasonlóan a következő évtizedekben nagyon sok egykori hallgató részesülhet még az elismerésben.

Tavaly ősszel avatták fel az obeliszket a bicentenáriumi ünnepségsorozat részeként a mosonmagyaróvári karon. Fotó: Májer Csaba József