Harmadéves, turizmus-vendéglátás szakos hallgatók a Dr. Happ Éva tanszékvezető egyetemi docens által vezetett Turizmus marketing óra keretében a szemeszter elején kapott projektek teljesítéséről számoltak be a közelmúltban a feladatokat meghatározó győri szállodák képviselőinek. A projekteken a tanszék és a piaci szereplők, hallgatók és gyakorló szakemberek működtek együtt.

A Rába Hotel Belga Étterem és Söröző teraszbővítésének marketingtervét készítették el, a Famulus Business Hotel Pódium éttermében a hétköznapok a la carte forgalmának növelésére tettek javaslatokat, illetve azt vizsgálták, milyen részterületeken lehetne újrapozícionálni a Kálvária Hotelt és a Hotel Konferenciát. A legösszetettebb feladatot a Hotel Ibistől kapták. Arra kellett választ keresniük, hogyan lehet a turizmust, azon belül is a szállodaipart, mint elhelyezkedési, munkalehetőséget népszerűsíteni az Y-generáció körében.

Prezentáció közben a Nagy Dóra, Nagy Klaudia, Szalacsi Vivien és Villám Lilian alkotta csapat.

A feladat igazi szépségét az adta, hogy a hallgatók maguk is az Y-generációhoz tartoznak, ráadásul turizmus-vendéglátást tanulnak, így akár önmagukat is hozzáilleszthették a megoldási kulcshoz. A Nagy Dóra, Nagy Klaudia, Szalacsi Vivien és Villám Lilian alkotta csapat a projektfeladatban elsőként az idővonalban helyezte el az Y-generációt. Az 1945 előtt születetteket ilyen szempontból veteránoknak nevezzük. A Baby-boom generációt követi az X,  az Y, a Z és az alfa generáció. Az X generációt úgy jellemezték, hogy jól megtanult szokásokat és információkat használnak a munkájukban,  és a motivációjuk a stabil anyagi háttér megteremtése, addig az Y generáció tagjai a „work hard play hard” elvet követik. Vagyis nagy akarattal szeretnének dolgozni, de nem akarnak lemondani közben a szabadidőről.

A turizmusban a munkavállalók kilenc százalékát foglalkoztatják Magyarországon, és a bruttó átlagkereset évek óta itt az egyik legalacsonyabb. Főleg a mikrovállalkozások körében jelentős a minimálbérben történő foglalkoztatás. A nem megfelelő képzettség még mindig problémát jelent. Ezek után nem véletlen, hogy a legfontosabb ágazati célok között van hazánkban a turizmusban való elhelyezkedés vonzóvá tétele, a tisztességes megélhetés, versenyképes jövedelem, karrierlehetőség biztosítása a család és a munka közötti egyensúly fenntartása mellett.

A projekt során a hallgatók kérdőívet is készítettek azzal kapcsolatban, mennyire tartják vonzó munkaterületnek a turizmust az Y generáció tagjai. A válaszokból az körvonalazódott, hogy a fiatalok az állákereső portálokon, közösségi médián, ismerősökön keresztül tájékozódnak elsősorban a munkalehetőségekről. Negatívumok között az alacsony bérezést, a stresszel járó feladatokat említették. A legnépszerűbb terület a szállodaipar, illetve az utazás-, rendezvényszervezés.   A megkérdezettek négyötöde szeretné külföldön kipróbálni magát.

A projektfeladatokat meghatározó szállodák képviselőinek jelenlétében mutatták be javaslataikat a hallgatók.

A jó munkahelyi légkört, a versenyképes fizetést, a rendszeres visszajelzéseket, az önálló, kreatív feladatvégzést, karrierlehetőséget tartják fontosnak a munkahely kiválasztásánál. Negatívan hat a kevés pihenőidővel járó folyamatos munka, az elavult eszközpark, a nagy fluktuáció.

A kérdőív tapasztalatait összegezve az Y generációnak otthonos  online térre fókuszáltak, azon belül is a turisztikai cégek, szállodák honlapjaira. Kivételesen nem arra voltak kíváncsiak, hogy a szállodák honlapjai mennyire szolgálják ki a vendégkört, sokkal inkább azt vizsgálták, hogy fordítanak-e kellő figyelmet a lehetséges munkavállalókra. Van-e karrier menüjük, hirdetnek-e  álláslehetőséget, gyakorlati helyeket. A válasz egyértelmű „nem” volt. Ugyanígy fontos lenne az Y generáció tagjai számára, hogy munkavállalói oldalról képet kapjanak egy-egy szálloda értékrendjéről, alapelveiről, piacon elfoglalt helyéről, a juttatások szempontjairól, a társadalmi felelősségvállalásban betöltött szerepéről.  

Jó példaként említették a világhálón fellelhető vidám, fiatalos toborzó videókat, amelyek nem érvelni akarnak, hanem emberközpontúak, és rövid történeteket mesélnek el. A „story telling” az Y-generáció körében is nagyon népszerű, mindenki megtalálhatja benne kicsit a saját életét. 

A csapat tagjai kérdésünkre elmondták, önmaguk is fontosnak tartják, hogy jövendő munkahelyükön legyen karrierlehetőség, meg tudják valósítani önmagukat, és ne kelljen beleveszniük rutinszerű, monoton feladatokba. Legyen minden nap egy kicsit más, és adódjon lehetőség a fejlődésre. Ennyi az egész. Nem tűnik lehetetlennek, ha van rá fogadókészség.