A jelenlegi helyzetben növelni kell a képzések gyakorlatiasságát, jobban kell alkalmazkodni a munkaerőpiac elvárásaihoz - mondta a volt oktatási miniszter Győrben a Széchenyi-egyetemen. A Magyar Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnökeként tevékenykedő szakpolitikus felhívta a figyelmet arra is, hogy egy mély pedagógiai válság közepén állunk, amelyben az oktatási intézmények jelentős része egyfajta szocializációs kísérleti intézetté vált. Pokorni Zoltán megtekintette az egyetemi fejlesztéseket, majd a duális (az oktatás és az ipar szereplőinek együttműködésén alapuló) képzés témájában tartott fórumon ismertette az oktatással, ennek részeként az átalakulóban lévő felsőoktatással kapcsolatos nézeteit.

Épületbejárással vette kezdetét Pokorni Zoltán győri látogatása. Látnivaló akadt bőven, hiszen a közelmúltban átadott új, XXI. századi korszerű építményekbe folyamatosan költöznek be a különböző oktatási és szolgáltatási funkciók. Az egykori miniszter járt a hallgatók által benépesített Alumni, Karrier és Információs Központban, tapasztalatokat szerzett az egyedülálló robot laboratóriumról, elismerő szavakkal tekintett körül az egyetemi könyvtárat is magában foglaló INNO-Share épületben. A Járműipari Kutatóközpont leendő helyszínén az egyetem kutatói céljairól érdeklődött, majd a laborokba bepillantva jutott el a hamarosan átadásra kerülő modern motorvizsgáló komplexumhoz, az Audi Belső Égésű Motorok Tanszék leendő otthonához. A Fidesz alelnöke a 2012 tavaszán megnyitó Mobilis interaktív kiállítási centrum építési területe mellett elhaladva jutott el a város vezető oktatói és a gazdaság képviselői számára tartott szakmai találkozóra, ahol a látottakat összegezve e szavakkal köszöntötte a megjelenteket: „Gratulálok Önöknek a győri egyetemhez!”

A köszöntésnek különös aktualitást adott, hogy tíz évvel ezelőtt vált egyetemmé a korábbi főiskola, s most, egy évtized múltával kézzel foghatóak a dinamikus fejlődés eredményei. Dr. Szekeres Tamás, a felsőoktatási intézmény rektora bevezetőjében elmondta, sokan példaként tekintenek Győrre, a hazánkban elsőként itt kezdeményezett széleskörű oktatási és vállalati összefogásra. Ennek egyik lényeges üzenete, hogy a humán erőforrás kiemelkedő fejlesztési tényező, ezt az oktatásnak és az iparnak egyaránt figyelembe kell vennie. Az egyetem új épületeire utalva az intézményvezető elmondta: fontosak a korszerű berendezések, az korszerű, inspiráló terek, de ugyanilyen fontos a szellemi infrastruktúra fejlesztése.

Kocziha Zoltán klasztermenedzser a kis- és középvállalkozások, Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyi vezetője egy multinacionális nagyvállalat szemszögéből ismertette a demográfiai és foglalkoztatottsági mutatókból kiolvasható kihívásokat. Mindkét előadó kiemelte, a negatív tendenciákat csak a kormányzat, az önkormányzat, az oktatási intézmények és a vállalatok partneri együttműködésével lehet megfordítani.

Kara Ákos, a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási Bizottságának alelnöke a duális képzés hazai előzményeit és az aktuális kormányzati törekvéseket ismertette. Mint mondta, elengedhetetlenül fontos egy átgondolt képzési stratégia kialakítása, amely a szakmunkásképzéstől a felsőoktatásig terjedő, átfogó szemlélettel rendelkezik. A régióból származó képviselőként örömmel tapasztalja, hogy szerte az országban példaként emlegetik a „győri modellt”, amely egyrészt a szakmunkásképzés felkarolásában, másrészt az ipari igényeknek való megfelelés tekintetében példaértékűnek számít hazánkban. A politikus egy példával is szemléltette, milyen fejlesztések segíthetik a foglalkoztatás erősödését. Hamarosan megvalósul ugyanis a Győr-Pápa vasútvonal villamosítása, valamint a 83-as út érintett szakaszán mindenhol elkerülő utakat építenek, ezzel a két város kapcsolata jelentősen erősödni fog.

Pokorni Zoltán a felsőoktatás átalakítását érintő konkrétumot bejelentése helyett az alapelvek tisztázását érezte kulcsfontosságúnak. Leszögezte, a győri intézmény jókor lett egyetem, stabil a helyzete a magyar felsőoktatási térképen. A demográfiai változások azonban átalakítják a felsőoktatást, amelyben a volt miniszter szerint az államnak nem kapacitásokat kell finanszíroznia, hanem olyan szakemberek képzését, akikre szüksége van az államnak. Alapelve szerint az államilag támogatott férőhely nem más, mint ösztöndíj, ösztönzés a tehetséges hallgatók számára. Ezzel kapcsolatosan ironikusan megjegyezte: szerencsénk volt, hogy a gyermekeink közül sokan lusták voltak nyelveket tanulni, így nem mentek külföldre – de ebben ma már nem bízhatunk. A bizottsági elnök elismerően szólt a Széchenyi István Egyetem intézményi szintű gazdálkodásáról. „Bárcsak minden intézmény ezt a példát követné” – mondta.
Pokorni Zoltán úgy látja, nem szabad sem a túlzott elméleti oktatás, sem a gyakorlat mindenekfelettisége irányába elcsúszni, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben növelni kell a képzések gyakorlatiasságát, jobban kell alkalmazkodni a munkaerőpiac elvárásaihoz. Felhívta a figyelmet, hogy egy mély pedagógiai válság közepén állunk, amelyben az oktatási intézmények jelentős része egyfajta szocializációs kísérleti intézetté vált. A szakképzés felemelése, a munka becsületének visszaadása nem öncélú tevékenység, hanem hatékony eszköz az ország társadalmi kettészakítottságának felszámolására, a 2,5 milliós hazai tömegbázisú szegénység enyhítésére, valamint a gazdasági fejlődés további előmozdítására.