Több mint száz előadó vett részt a világ minden tájáról a kognitív infokommunikáció tudományterület nemzetközi konferenciáján, amelyet nemrégiben rendezett meg Nápolyban a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományos Doktori Iskolája. Professzor Baranyi Péter, a doktori iskola vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az eseményt – amelynek angol elnevezése IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications – az amerikai székhelyű IEEE, a világ egyik legnagyobb műszaki tudományos társasága is szponzorálja. Ennek megfelelően a konferencia minden tudományos közleményét szigorúan bírálják különböző országok egyetemeinek és kutatóintézeteinek professzorai, és csak ezután jelenhetnek meg az IEEE online tudományos publikációs adatbázisban. A konferenciasorozat 2010-ben Tokióban kezdődött, és többször rendezték Magyarországon is.

„A kognitív infokommunikáció egy évtized alatt önálló tudományterületté vált, mint amilyen például a matematikában az algebra” – mondta Baranyi Péter professzor.

„A kognitív infokommunikáció új szemléletmódja valójában nagyon egyszerű: azt állítjuk, hogy ember és gép vagy számítógép kapcsolatának határvonala egyre elmosódottabb, s ezért az ezt vizsgáló koncepciókat muszáj újragondolni. Az ember és az infokommunikációs világ – benne a hatalmas közösségi informatikai rendszerekkel és az interneten megjelenő egyre nagyobb tudásbázissal – olyan szövevényesen összeolvadt, hogy sokszor már nem érdemes az elemeit szétszedni és külön-külön azoknak a kapcsolatát vizsgálni, azaz külön az embert és az informatikát vagy annak kapcsolatát. Ez már egy »új ital, egy koktél«. Azt is mondhatjuk, hogy új típusú ember született, akinek már a mentális felépítése, társadalmi kapcsolatrendszere, sőt bizonyos agyrészei is másképp fejlődnek ki az infokommunikációs világ hatására. Most még kezünkben tartjuk az okostelefont, de az is lehet, hogy néhány évtized múlva már a fejünkben lesz, és »koktélként« összekeveredik a mesterséges intelligencia és a természetes agyi gondolkodás folyamata, aminek már ma látszanak a jelei. Ahogy régen a kognitív tudósok vizsgálták az embert, úgy vizsgáljuk most mi is ezt az »új embert«: megnézzük, milyen új képességkapacitásai vannak, amelyek korábban nem voltak. Mindez a jövőben egyre fontosabb lesz, s a konferencia erre készít fel” – fejtette ki Baranyi Péter.

A professzor felidézte, hogyan jutottak el idáig. Miután ketten hosszú idő alatt, nagy munkával kidolgozták a kognitív infokommunikáció elméletét, 2010-ben rendeztek egy konferenciát Tokióban, ahová meghívták a kapcsolódó tudományterületek jeles tudósait. A japán fővárosban kiderült, hogy ennek a koncepciónak, szemléletmódnak van helye és létjogosultsága. Az azóta eltelt években egyre többen kezdtek foglalkozni vele, s cikkeikben, tanulmányaikban mind többen hivatkoztak a Széchenyi-egyetem két kutatójának munkáira.

„A kognitív infokommunikáció egy évtized alatt önálló tudományterületté vált, mint amilyen például a matematikában az algebra. Ezt az is bizonyítja, hogy időközben számos alterülete alakult ki, amelyek más, korábbi területeken nem vagy csak nehezen tudtak volna megszületni – például a szocio-kognitív infokommunikáció, a mathability vagy az info-experience. Egyre többen foglalkoznak vele a mesterséges nyelvészetet, a mesterséges intelligenciát, a virtuális valóságot, a jövő internetet, a humanoid robotokat, az ipar 4.0-t, a big datát kutatók közül is. A nagy öröm számunkra az, hogy ezek a tudósok úgy érzik, hogy otthonra leltek e tudományág révén, ahol a különböző területek együtt beszélhetnek arról, hogy nem az ember és az egyéb összetevők közötti interakciókat akarják vizsgálni, hanem az egészet mint egy entitást” – hangsúlyozta Baranyi Péter. Hozzátette: a mostani konferencián kiváló, áttörő eredményeket bemutató előadások hangoztak el számos területtel, többek között a mesterséges intelligenciával, a robotokkal és a virtuális valósággal kapcsolatban. Utóbbiban a Széchenyi-egyetem a 3D-s MaxWhere oktatási rendszerrel nyújt kiemelkedőt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kognitív infokommunikációnak Magyarországon a győri univerzitás az otthona, ahol olyan laboratórium és kutatócsoport is létrejött a témában, amely hazánkban fajlagosan az egyik legmagasabb nemzetközi impaktfakttal, azaz nemzetközi hivatkozással rendelkezik.