Dr. Kovács Attila József, OTDK Agrártudományi Szekció ügyvezető elnök; MÉK dékánhelyettes

Mit érdemes magáról a szekcióról tudni? Hány dolgozat érkezett be ebbe a szekcióba?

Az Agrártudományi szekció a teljes agrár felsőoktatási képzést lefedi, tehát az állatorvosi képzéstől, a klasszikus növénytermesztésen, állattenyésztésen, agrárökonómián keresztül egészen a természetvédelemig, vadgazdálkodásig. Az idei konferenciára 305 pályamű érkezett, amelyet 29 tagozatba soroltunk be. Ez a szám nagyjából megegyezik a két évvel ezelőtti, a Szegedi Tudományegyetemen szervezett konferencián résztvevőkkel. Egyébként mi, itt Mosonmagyaróváron utoljára 1989-ben szerveztünk országos TDK-t, amely kétévente kerül megrendezésre körforgó jelleggel az egyes agrár felsőoktatási intézmények között.

Miért Ön lett a szekcióvezető?

Én, mint oktatási dékán-helyettes fogom össze a szervezési feladatokat a karon, természetesen több kolléga bevonásával. A fő szervező magot rajtam kívül Dr. Zsédely Eszter és Dr. Gulyás László docens kollégák adják. Részfeladatokat azonban nagyon sok kolléga vállal.

Ez milyen feladatokkal jár?

Ha röviden szeretnék erre válaszolni, akkor azt felelem, hogy az egész rendezvénynek a megszervezése. Ez jelenti egyrészt az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal (OTDT) és az Agrártudományi Szakmai Bizottság való folyamatos egyeztetést, kapcsolattartást, a nevezések lebonyolításáról, a program tervezetéről, a zsűrik összeállításról, stb. A másik része a feladatoknak a helyi szervezés lebonyolítása. Ennek legfontosabb része a szakmaiság biztosítása. Ide tartozik a tagozatok helyszínének, időpontjának kiválasztása, a tagozati tikárok kijelölése és az ő munkájuk koordinálása, stb. Nem kevésbé fontos az általános konferencia lebonyolításának szervezése. Ezt egyrészt közösen, központilag végezzük, Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta docens asszony vezetésével, másrészt helyi szinten kari kollégákkal és hallgatók bevonásával.

A diákoknak miért éri meg OTDK-n részt venni?

Mondhatjuk azt, hogy ez a felsőoktatásban tanuló elit, tehát a legjobb diákok versenye. A hallgatók előzetesen a karokon lebonyolított TDK eredményei alapján jöhetnek az országos konferenciára. Ugyanakkor ez nem csak verseny, hanem egy olyan szakmai fórum, ahol a diákok, kísérőik találkozhatnak, konzultálhatnak másik karok, egyetemek tanáraival, professzoraival, diákjaival. Ezáltal karrierépítés szempontjából is kifejezetten hasznos az OTDK. Nálunk az Agrártudományi Szekcióban kifejezett kérés, hogy - ahol lehet - legyenek együtt a hallgatók a zsűritagokkal, oktatókkal. Tehát a fogadáson, az ebéden, stb. ne különítsük el a tanárokat és a diákokat, hanem egy térben legyenek ugyanazon a rendezvénynek a keretében, pont a kommunikáció biztosítása érdekében.

És mi az, ami nehézséget okozhat egy ilyen feladat, előadás-sorozat összeállításában? Például egy marketingesnek könnyebb, mint egy mérnöknek?

Ezt nem gondolom, hiszen nincs könnyebb, vagy nehezebb szakterület, mert minden szakmának megvan a maga nehézsége. Vannak a kísérletes területek, mint például növénytermesztés, állattenyésztés, stb., és van a társadalomtudományhoz közel álló szakmák (közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, stb.), amelyik inkább adatelemzésekkel foglalkoznak. Az, hogy mi könnyű és nehéz az a személytől függ, hogy ki mit preferál, mit szeret már hallgató korában.

Említette a kísérleteket. Ezeket is helyben mutatják be, vagy erre előre készülnek?

Ezek a kísérletek hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak. Például növénytermesztésben évente egyszer tudunk betakarítani, és ha azt meg kell ismételni, akkor már két évig tart. Minden szakterületnek szigorú szabályai vannak: hány ismétlést kell beállítani, hogyan kell a különféle kezeléseket, összehasonlító vizsgálatokat elvégezni. A pályamunkákban, dolgozatokban leírt kísérleti folyamatokat és azok eredményeit a konferencián 15 perces előadás keretében mutathatják be a résztvevők.

A mosonmagyaróvári kar hallgatói milyen arányban vesznek részt? Milyen eredményeket szoktak szerezni?

A mosonmagyaróvári szereplés általánosságban mindig jelentős, a kar méretéhez képest mindig szép számmal veszünk részt OTDK-n. 2017-ben 18 hallgató, 19 pályaművel fog szerepelni. Most is arra számítunk – mint korábban szokás volt –, hogy sok dobogós, különdíjas helyezést érnek el.

Az OTDK-s szerepléseket a cégek is figyelik? Számba veszik?

Igen, a felkeresett szponzorok közül érdeklődnek, főleg munkaerő piaci felmérés miatt keresik a legjobb hallgatókat. Tehát van ennek rangja, mert akik az OTDK-ra egyáltalán bejutnak, dolgozatot készítenek, azok nagy valószínűséggel képesek a munkaerőpiacon is biztosan megállni a helyüket.

Mi az, ami mostanában nagyon felkapott téma?

Az élelmiszeripar erősödik, így sok élelmiszerszekció van. Ezen felül a környezetvédelem, tájökológia is nagyon népszerűek mostanában. Több hallgató ad be ilyen jellegű témákban írt dolgozatot. Emellett megvannak a klasszikus agrártémák, vagyis a növénytermesztés, növényvédelem, állattenyésztés, vállalatgazdaság, stb.

Egy dolgozat, vagy előadás összeállítására mennyi időt szánnak átlagosan a hallgatók?

Hónapokban mérhető, amint azt korábban is említettem, tématerületenként változó a szükséges kutatási idő. Ezen felül, ha megvannak a kísérleti eredmények, akkor azokat statisztikailag ki kell értékelni, el kell készíteni belőle a grafikonokat, táblázatokat, következtetéseket levonni. Közben hozzá kell dolgozni az irodalmi forrásokat, összeállítani a dolgozatot. Mindezek 2-3 hónapos munkát igényelnek. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az OTDK tényleg komoly, sok munkával járó tudományos munka, amelyet csak elkötelezett hallgatók tudnak elvégezni.