Dr. Ruppertné Hutás Kinga első tanévnyitója igazgatóként 2017-ben.

„A gyerekek nagyon aranyosak. Második- harmadik osztályos korukra már pontosan megmondják, hogy a hallgatói tanítási óra milyen volt, és izgatja is őket, hogy hányast kapott a kis tanítónéni. Van olyan tanítójelölt, aki rögtön a kedvencük lesz, de ez persze a pedagógus hivatásra készülők egyéniségétől is függ. Akiket igazán díjaznak, azokért nagyon izgulnak, és akkor még nagyobb aktivitással vesznek részt az órán. Sokszor jönnek oda hozzám, hogy ez nagyon jó óra volt. Ilyenkor kérem, hogy menjenek oda a tanító nénihez, és mondják el neki is. Mert a hallgatóknak is nagy kincs a visszajelzés” – a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájában vagyunk. Dr. Ruppertné Hutás Kinga igazgatónő szavai ezek, aki augusztustól irányítja az iskolát. Amikor felkérték a pozícióra, Dr. Földesi Péter rektor ezt kérdezte tőle: „Mondták-e már magának valaha, hogy csináljon olyan iskolát, amilyet szeretne? Ha nem, akkor most megteheti.”

Milyen is lett, lesz ez az iskola? „Amennyire csak lehet, gyermekközpontú. Ahová nem fél, hanem szeret bejönni a kisgyerek. Ahová a szülő is bátran betérhet, kereshet, kérdezhet. Ahonnan azzal az emlékkel búcsúznak a nyolcadikosok, hogy engem itt szerettek, segítettek. Ha rosszat tettem, kérdőre vontak, de mindig ki lehetett javítani a hibát, és megint bizalommal néztek rám” – mondja az igazgatónő, hozzátéve, hogy mindez természetesen egy csapatként dolgozó, összetartó tantestületet is feltételez. Éppen olyat, mint a gyakorlóé.

Mit is jelent a „Gyakorlósság”? Mozgalmas, lüktető életet diáknak és pedagógusnak egyaránt. Egyfelől hagyományos értelemben vett iskolaként működnek. Másfelől a Széchenyi Egyetem Apáczai Csere János Karának gyakorlóhelyét adják. A pedagógusnak készülő hallgatók itt állnak ki először a katedrára.  Egy-egy órát kétheti felkészülés előz meg, és a szakvezető oktatónak jóvá kell hagynia az óravázlatot. Amikor eljön a nagy pillanat, bent ülnek a teremben a „kis tanítónéni” csoporttársai is, szakvezetőjeként a gyakorló iskola pedagógusa, és persze egy osztálynyi, alsó tagozatos kisgyerek, akik, ahogy már említettük, hamar a legjobb ítélőszékké válnak. A letanított óra után a szakvezetővel és a csoporttársakkal alapos elemző munka következik. A hallgató ilyenkor saját magát is értékeli, megadott szempontsor alapján készül az önrefkexióval. A félévi tanítási gyakorlat eredménye végül az indexbe kerül. Ki kell hangsúlyozni, hogy a mindennapi oktató-nevelő munka döntő része természetesen az iskola harminchat fős tantestületére hárul. Egy-egy alsós osztályban heti két-három óránál nem tarthatnak többet a hallgatók.

A Gyakorló sok címmel büszkélkedhet. Ez a fotó például a Fogyasztói Tudatosságra Nevelő Iskola cím elnyerésekor készült, 2018. január 24-én.

A gyakorlóiskolás lét legnagyobb nyertesei maguk a gyerekek. Több összetevője is van ennek. Egyrészt a gyakorló pedagógusainak tisztában kell lenniük a legújabb, legmodernebb módszerekkel. Mindennel, amiről a hallgatók elméleti oktatást kapnak, annak érdekében, hogy ezt itt a gyakorlatban is megmutathassák. Ez az oktatói attitűd emeli a képzés színvonalát. Másrészt a hallgatók maguk is a lehető legtöbbet szeretnék kihozni a rendelkezésükre álló órából a gyerekek javára. Harmadrészt a gyakorlóiskola a legjobb hallgatókat kötheti magához pályakezdő oktatóként, hiszen az Apáczai-kar minden diákját megismerik, és maguk is nevelik. Nem véletlen, hogy ide általában azok a szülők szeretnék beírhatni a kisgyerekeiket, akik többet várnak egy iskolától az átlagnál.

„Minden téren szeretnénk megfelelni ennek az elvárásnak. Harmadik osztálytól például matematika nívó csoportos oktatásban részesülhetnek a gyerekek. Felmérjük, és két, átjárható csoportba osztjuk őket. A követelmény mindegyikben ugyanaz. A különbség annyi, hogy a nívósok sok esetben hamarabb elsajátítják a törzsanyagot, ezért a fennmaradó időt náluk a tehetségfejlesztésre lehet fordítani. Angolból harmadik félévben alakítunk ki emelt szintű képzést. Ők gyorsabban felfalják a tankönyveket, és mire nyolcadik osztályba érnek, több tankönyvcsaláddal is előbbre járnak a többieknél. Fontosnak tartjuk, hogy a sakk és a néptáncoktatás nálunk beépül az órarendbe, és hetedik osztálytól második idegen nyelv is választható” – mondja Hutás Kinga.

A gyakorlóiskola pedagógusai négy területen választhatnak önkéntesként plusz feladatot. A tehetséggondozásban, az ökoiskolai feladatokban, a sport- és szabadidős tevékenységben, illetve az arculati team tagjai is lehetnek. A tehetséggondozást választó oktatói csapat a tanulmányi versenyekre készíti fel a gyerekeket. A sportban már az alsó tagozat kisdiákjait is nevelgetik a Széchenyi-egyetem kosaras lányai, de a röplabda és az atlétika is népszerű. Az ökoiskolaság az egész évet áthatja, nagyon lelkes kertészkedő csoportot alkotnak a gyerekek. Az Apáczai-kar tankertjében minden „Ökomanónak” van saját parcellája, veteményeznek, nevelgetik a konyhakerti növényeket.

„Nemcsak a gyerekek, hanem a gyakorlatukat nálunk töltő hallgatók oldaláról is tehetségpontként működik az iskolánk. A hallgatók közül a legrátermettebbeket próbáljuk ide kötni, szeretnénk, ha a diploma átvétele után nálunk helyezkednének el” – mondja az igazgatónő. Sikerrel teszik, a gyakorló-iskola tanítóinak 90 százaléka az Apáczai-karon végzett. 

Kihasználva az iskola belvárosi fekvését, a négyszáz fős diákság rendszeresen ellátogathat Győr kulturális intézményeibe. A népszerű múzeumi foglalkozásokat az oktatók beépítik a délelőtti órák tananyagába. Járnak a Vaskakas Bábszínház előadásaira, a Városi- és a Gyermekkönyvtárba, a Mobilisbe és a Széchenyi Egyetem Művészeti Karára.

Olyan ez a százhuszonöt éves iskola, mint Kevin családja a „Reszkessetek betörők”-ben. Nagy a nyüzsgés-pörgés, mindig nagy hőfokon égnek. Szerethető közösséget alkotnak, és az ide járó gyerekek igazán talpraesettek lesznek. Az egyetlen különbség a filmmel szemben, hogy itt nem feledkeznek meg senkiről. Egymás után többször egészen biztosan nem.