Így épül a XXI. század egyeteme – ezzel a címmel tartott előadást dr. Dóka Ottó, a Széchenyi-egyetem infrastruktúráért felelős rektorhelyettese arról, milyen céltudatos fejlesztések történtek az intézmény életében az elmúlt időszakban, és mi várható a következő években. Kifejtette: egy évtized alatt mintegy 20 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a kormány, a győri önkormányzat és az Európai Unió támogatásából, valamint saját forrásból.

Nyílászárókat cseréltek ki, az ingatlanokra napelemek kerültek, de az egyik legnagyobb falat a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) elkészült multifunkciós épület volt. A létesítmény a monstre sportrendezvény idején a sportolók és a csapattagok szálláshelyeként szolgált, utána pedig kollégiummá alakult át. Összesen 560 kétágyas szobában 1120 egyetemista lakik benne, a földszinten pedig a különböző hallgatói csapatok irodái, laboratóriumai találhatók. A kilencmilliárd forintos beruházás kétharmadát a kormány, egyharmadát Győr állta. A campuson lévő többi kollégiumi épület is megújult, ezek összesen 900 férőhelyesek. Dr. Dóka Ottó hozzátette: mindennek ellenére három és félszeres a kollégiumi túljelentkezés. Az egyetem egyébként szinte minden nagyobb győri sporteseménynél biztosítja a résztvevők szállását, így történt ez az atlétikai utánpótlás Európa-bajnokságon, a kadett-junior kick-box Eb-n, a frizbi Eb-n és a mazsorett Eb-n is.

„Az egyetem fejlesztései az emberekért, a közösségért történnek” – hangsúlyozta dr. Dóka Ottó.

Ugyancsak az elmúlt évek fejlesztése volt egy egyetemi sportpark létrehozása. Ez három részből áll: egy műfüves pályából beton lelátóval, egy ötszáz méter hosszú futópályából és egy kosárlabdapályából. A tervek között egy kültéri fitneszpark mellett egy olyan homokos sportpálya kialakítása szerepel, amit a strandröplabda, a strandkézilabda és a strandlabdarúgás szerelmesei használhatnának.

Dr. Dóka Ottó hangsúlyozta: a fejlesztések zászlóshajója a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), amely azt szolgálja, hogy az egyetem és a térség gazdasági szereplőinek kapcsolata még szorosabbá váljon. Az univerzitás a maga szellemi hátterével, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásaival képes segíteni a cégeket, s ahhoz szintén hozzá tud járulni, hogy a kis- és középvállalkozások a nemzetközi piacon láthatóvá váljanak. Ezen célok megvalósításához három új épületet adtak át: a Menedzsment Campust, a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumot, valamint a Fékpadépületet. „A laboratóriumban olyan problémákra keresik például a választ, hogy miként kell becsomagolni a tengeren szállított autókat, hogy a sós pára miatt ne kezdjenek el rozsdásodni” – hozott szemléletes példát a rektorhelyettes, aki beszélt a FIEK keretében futó projektekről is.

A jogi karon az autonóm – önvezető – járművek jogi kérdéseit vizsgálják. Ennek hátterében az áll, hogy ha ezek az autók megjelennek az utakon, az sok közvetett problémával jár majd együtt, például olyannal, mint hogy ki lesz a felelős egy baleset esetén. A karon nyílt, nemzetközi adatbázist hoznak létre, ami az összes precedensértékű ítéletet, határozatot tartalmazza majd. Egy másik projekt az elektromobilitásról szól: egy, az országban egyedülálló villamos fékpad révén elektromos motorok vizsgálata, gyártásközi ellenőrzése végezhető el. Egy másik fontos terület az ipari matematika, amelynek segítségével nagy valószínűséggel becsülhetők meg előre folyamatok. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal közösen például olyan modell kidolgozása zajlik, amelynek célja, hogy nagy pontossággal, már megtalálásuk pillanatában el lehessen dönteni, a vastag- és a végbélben található polipok jó- vagy rosszindulatúak-e. A rendőrséggel együttműködve kriminalisztikai projekt zajlik, ennek során helyszínelő szoftvert és módszert dolgoznak ki, olcsóbbá, hatékonyabbá és egységessé téve az eljárást. Ezek mellett egy olyan robotot is fejlesztenek, amely a kórházakban vehetné át a nővérek munkájának egy részét, például a gyógyszer- vagy az ételkiosztást. „Nem tudom, a robotok fognak-e mosolyogni, de hogy csúnyán nézni nem, az biztos” – jegyezte meg dr. Dóka Ottó. Hozzátette: a FIEK-nek az is célja, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat problémáik megoldásában. Jelenleg már tíz felett van azon cégek száma, amelyek érdeklődnek ez iránt a lehetőség iránt.

A rektorhelyettes kiemelte: nemcsak a győri campuson valósultak meg fejlesztések. A győri Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolában – amely az Apáczai Csere János Kar 2016-os integrációjával került a Széchenyi-egyetem égisze alá – több évtizedes elmaradást pótolva felújították az iskolaudvart, a tornatermet, a vizesblokkokat, a konyhát, a villamos rendszereket. A szintén három éve csatlakozó mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon az intézménynek helyet adó vár felújítása a fő cél a Nemzeti Várprogram keretében. A munkálatok részeként a teljes alsó szintet látogathatóvá teszik a közönség számára, a Lajtán keresztül pedig gyalogoshidat építenek.

Ismét több százan vettek részt a Nyugdíjasegyetem győri előadásán.

Dr. Dóka Ottó az egyetem terveiről is beszámolt a nyugdíjasegyetem több száz résztvevőjének, így a győri campuson a még elmaradt három épület (Bridge, E épület, jogi kar épülete) rekonstrukciójáról, valamint egy sokkal nagyobb fejlesztésről: egy innovációs park létrehozásáról Győr-Szigetben, az egykori kekszgyár 3,6 hektáros területén. Utóbbival kapcsolatban a rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy egyelőre végleges döntések még nem születtek. Az mindenesetre biztos, hogy az emblematikus kockaépület megmarad. „A lényeg, hogy olyan laboratóriumokat, kutatás-fejlesztési tereket tudjunk kialakítani, amelyek az önerőből ilyenekre nem képes cégeknek jelenthetnek nagy segítséget” – mondta, hozzáfűzve, hogy az egyetem fejlesztései az emberekért, a közösségért történnek.