„Közgazdász diplomák megszerzése után lettem zeneterapeuta, kétlábon járó példája vagyok az élethosszig tartó tanulásnak, és erre is bíztatok mindenkit. Szeretek tanulni, és a három kislányomat is ebben a szellemiségben nevelem. Remélem, átveszik a mintát édesanyjuktól, hogy tanulni jó. Ma egy szakember folyamatosan képezi magát. Egyrészt a saját élményszerzési vágya vezérli, másrészt pedig ebben a gyorsan változó világban nagyon nagy szükség van arra, hogy nyitott legyen az újra, utánamenjen, integráljon, és átgondolja” – mondta az előadó.

Varga Ágnes zeneterapeuta a Csevegés csészékkel sorozatban tartott előadást. Fotó: Májer Csaba József

Nyitottak voltak a gyógypedagógus hallgatók is az újra az interaktív, beszélgetős elődáson. Dallama lett annak, ahogy a zeneterapeuta beszélt, a teste pedig szinte metronómként mozgott, ütemes formát öntve szavainak. Ezzel is szimbolizálva, hogy a zeneterápiában a zene nyelvén fejezik ki az érzelmeket, a zenével kommunikál egymással egy különleges, biztonságot adó világban a páciens és a szakember.

„A zenepedagógiában a zene a cél. A zeneterápiában viszont eszközzé válik. Ugyanakkor a hétköznapokban nem lehet szétválasztani a két fogalmat, a zenepedagógia metszetén mozog a zeneterapeuta is. A zenepedagógiát teljesítményorientáltság jellemezheti, mérik, osztályozzák a produktumot akár a közoktatásban, akár a zeneiskolákban. Egy közösség előtt kell szerepelni, és értékelik is a teljesítményt. A zeneterápiában viszont nem az a fontos, hogy bárkit is minősítsünk, hogy valaki jeles vagy elégtelen legyen. Egyenrangú viszony van a terapeuta és a kliensek között” – mondja Varga Ágnes.

Említ is egy példát, ami kiterjesztve az élet más területeire, elgondolkodtató lehet akár egy tanár-diák, egy főnök-beosztott, vagy egy szülő-gyermek viszonyban is. „A zeneterapeuta annak rendeli alá magát, hogy a páciensen segítsen. Ha a kisgyerek rajong egy bizonyos zenekarért, mi hiába nem vagyunk oda érte, igenis azzal fogunk dolgozni. Teljesen idomulunk ahhoz, mit szeret a páciens, mi áll közel hozzá, és mi az, amiből közösen tovább tudunk lépni” – hangsúlyozza. 

A hangszerválasztás is így történik. Nem azt mondják, hogy most itt van egy gitár, azon kell játszani, hanem a páciens dönt. A kiválasztott hangszer mérete alapján is lehet következtetni a pillanatnyi állapotára, arra, hogyan alakul éppen az önbizalma. Hogy fúvós vagy pengetős hangszert választ, hogy fából vagy fémből van, hangos, vagy halk, nagy, vagy kicsi, mindennek van jelentősége, megmutatja, milyen érzelmi húrokon játszik éppen. A páciens a kiindulási alap, és hozzá fog idomulni a zeneterapeuta.

A foglalkozás lehet egyéni és csoportos, ezen belül is aktív, receptív, vagy komplex jellegű. Az aktív zeneterápián mindkét fél zenél, vagy hangszeren, vagy akár a testével. A receptív terápián a zenehallgatásé a főszerep, ami lehet például a terapeuta improvizációja is. A komplex terápia pedig a kettő ötvözete, illetve más művészeti ágak is bekapcsolódhatnak a folyamatba.

 „Bio-pszichoszociális gyógypedagógiai fogalomhasználat világában élünk, vagyis holisztikusan gondolkodunk az emberről, a gyermekről, a páciensről. Nem a problémát, nem a tünetet kezeljük, hanem szociális beágyazódásukkal együtt nézzük a klienseket. Nem az itt és most létezik csak, hanem mindig dinamikusan, tervezett folyamatban él a terapeuta is” – hangsúlyozza Varga Ágnes. Szerinte a zene egy olyan hatalmas eszköztár, ami a mozgás mellett a másik nagy kulcsterületét adja a fejlesztési folyamatokoknak. És a zene a saját lelkünk karbantartása szempontjából is fontos, hogy önmagunk is rendben legyünk.

Nyugat-Európában főiskolai és egyetemi, BA, MA és PhD szinten is képezik a zeneterapeutákat. Elfogadott, komoly szakma, pszichiátriákon, pedagógiai szakszolgálatokhoz kapcsolódó intézményekben, kórházakban, börtönökben, korszülött osztályokon, szülészeteken, idősek otthonában egyaránt dolgoznak főállású, szakképzett zeneterapeuták. A szomszédos Ausztriában például a társadalombiztosítás fizeti a szolgáltatást.

„Jó lenne hazánkban is eljutni idáig” – mondja Varga Ágnes, rávilágítva: Magyarországon még nincs törvényi szabályozás arra, ki állíthatja magáról, hogy ő zeneterapeuta. Aki egyébként többféle terápiás célt is megvalósíthat a prevenciótól a rehabilitációig, fejleszthet készséget vagy képességet az élet miden szakaszában. Segíthet akár hallássérült, akár autizmus spektrumzavaros gyerekeknél ugyanúgy, mint óvodásoknál az anyáról leválásban, kamaszoknál az önbizalomerősítésben és problémamegosztásban, önmagunk megismerésében, vagy az időskor harmonikus megélésében egyaránt.

Névjegy

Varga Ágnes gyakorló zeneterapeuta, logopédus, a Magyar Zeneterápiás Egyesület nemzetközi referense, az Európai Zeneterápiás Szövetség közép-európai regionális koordinátora, zenés foglalkozásvezető, zeneszerző és dalszövegíró, előadó.