Megkérdezték a Széchenyi István Egyetem öregdiákjait
(forrás: www.kisalfold.hu, 2009.06.23.)
A felsőoktatási intézmények végzettjeinek pálya- és utánkövetése az Egyesült Államokban és Európa több országában már több évtizedes múltra tekint vissza. Mindez erősíti az intézmények és a munkaerőpiac, az intézmény és egykori hallgatói közötti kapcsolatokat, s felhívja a figyelmet a képzés minőségi paramétereire.
Július 9-ig az egyetemekre jelentkezők még módosíthatják a beadott lapok sorrendjét, ehhez is hasznos információkat ad a győri Széchenyi István Egyetem felmérése.
A Széchenyi István Egyetemen 1995-ben dr. Szente Béla, az akkori Közgazdasági Fakultás igazgatóhelyettese, majd dr. Ferenczy Zoltán egyetemi docens, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tanár alapítója s dr. Szakál Gyula egyetemi docens végzett kutatásokat a végzettek körében.
A Széchenyi István Egyetem Karrier és PR Irodája a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretében 2006 óta kérdezi meg a a hallgatókat a végzés pillanatában, illetve 2009-ben a 2003-ban és 2006-ban végzetteket újra megkérdezte. Az eredményes oktatás és képzés legfontosabb mércéjét, az elhelyezkedést, a munkaerőpiacon történő sikeres helytállást tettük a középpontba – mondta el Tamándl László PhD hallgató, az iroda vezetője.
A hazai felsőoktatásban többféle rangsor létezik, de egyikben sem középponti elem a végzettek elhelyezkedése. A jelentkezési lap kitöltésekor a szak mellett a másik fontos választás a felsőoktatási intézmény. A képzés költségei – lakhatás, közlekedés, tanulmányokkal kapcsolatos kiadások, a képzés céges kapcsolatai – mind fontosabbá váló kérdések. A Széchenyi István Egyetem e téren is jelentős előnnyel indul: a hazai felsőoktatásban itt a legolcsóbb a kollégium, a város jól megközelíthető közúton és vasúton is, s a legkiterjedtebb munkaerőpiaci háttér jellemzi a képzéseket. A diplomaszerzés más városokhoz képest mérsékelt költségei a jó elhelyezkedési lehetőségnek köszönhetően az egyik legvonzóbb hazai felsőoktatási központtá teszik Győrt.
S a legfontosabb mérőszám: az egykori hallgatók több, mint 90%-a fél éven belül elhelyezkedett. Az idei adatok alapján a 2006-ban végzettek 52%-a egy hónapon belül, további 12%-a 2 hónap alatt, majd 12,5%-a negyedéven belül talált munkahelyet. A végzés pillanatában remélt és a valós elhelyezkedési hely között nincs lényeges különbség: az egyetem friss diplomása túlnyomó többsége a térségben vagy az azon kívüliek lakóhelyükön keresnek és találnak munkát. A 3 évvel ezelőtt záróvizsgázók harmada már a diplomavédéskor biztos munkahellyel rendelkezett, s a visszakérdezéskor még pozitívabb lett a kép: az egy hónapon belül elhelyezkedők aránya meghaladta az 52%-ot (bár ezt csak a megkérdezettek 39%-a várta).
A két év végzettjei a felmérés válaszadói szerint 80%-ban saját szakterületükön helyezkedtek el. Az előzetes felmérés szerint ez az arány 65%-os volt, s ezt jelentősen felülmúlta a tényleges arány. A bérre vonatkozó elvárás a válaszadók kétharmadánál a 100 és 300 ezer forintos sávban mozgott. A beérkezett válaszok alapján a mérnöktanár diplomával kikerülők keresnek a legjobban, majd a villamosmérnökök és az informatikusok következnek. Az elképzelt és a realizált munkabér gyakorlatilag minden megkérdezett esetében - felfelé – tért el.
A végzettek a munkavégzést, a személyi kompetenciát segítő elemek közül a kommunikációs készséget értékelték a legfontosabbnak, majd a szakmai tudás, a rugalmasság következett. Elgondolkodtató, hogy a szakmai jártasságban való elmélyültséget biztosító plusszmunkákat – például tudományos és művészeti diákkör, esettanulmányi verseny – alacsonyabb pontszámot kapott. A 2006-os végzősöknél az elhelyezkedést, a munkába állást segítő tényezők súlya megváltozott: a munka világában eltöltött három év alatt a rugalmasság, a külföldön folytatott tanulmányok fontossága, a személyes kapcsolatok, a nyelvtudás felértékelődött.
A győri tanulmányok hasznosíthatóságáról a két év végzettjei gyakorlatilag azonos módon, nagyon pozitívan vélekedtek. A válaszadók 80%-a az elengedhetetlen, a nagyon hasznos vagy a jól felhasználható válaszokat jelölte be. Az egyetem erősségei közül a végzés idején közölt és a jelenlegi értékítélet jelentősen eltér. Míg frissdiplomásként a szakmai ismeretek kapták a legnagyobb pontszámot, a mostani kérdőívben a széleskörű elméleti ismeretek, s főként a szemlélet kialakítása, az önállóságra késztetés a meghatározó pozitívum. A szakmai továbbképzést a válaszadók 92%-a igényli, negyedük részt venne újabb diplomát adó képzésben, s minden tizedik válaszadó gondolkodik a doktori képzésben.
Az egyetemekre az idei évben jelentkezők július 9-ig még módosíthatják a beadott lapok sorrendjét. Ehhez is hasznos információkat, új motívumokat ad a győri Széchenyi István Egyetem egykori hallgatóinak véleménye.
A győri egyetem legfrissebb Diplomás Pályakövető Rendszerének legújabb adatai a Karrier és PR Iroda honlapján (www.karrier.szeportal.hu) részletesen is olvashatók.
Július 9-ig az egyetemekre jelentkezők még módosíthatják a beadott lapok sorrendjét, ehhez is hasznos információkat ad a győri Széchenyi István Egyetem felmérése.
A Széchenyi István Egyetemen 1995-ben dr. Szente Béla, az akkori Közgazdasági Fakultás igazgatóhelyettese, majd dr. Ferenczy Zoltán egyetemi docens, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tanár alapítója s dr. Szakál Gyula egyetemi docens végzett kutatásokat a végzettek körében.
A Széchenyi István Egyetem Karrier és PR Irodája a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretében 2006 óta kérdezi meg a a hallgatókat a végzés pillanatában, illetve 2009-ben a 2003-ban és 2006-ban végzetteket újra megkérdezte. Az eredményes oktatás és képzés legfontosabb mércéjét, az elhelyezkedést, a munkaerőpiacon történő sikeres helytállást tettük a középpontba – mondta el Tamándl László PhD hallgató, az iroda vezetője.
A hazai felsőoktatásban többféle rangsor létezik, de egyikben sem középponti elem a végzettek elhelyezkedése. A jelentkezési lap kitöltésekor a szak mellett a másik fontos választás a felsőoktatási intézmény. A képzés költségei – lakhatás, közlekedés, tanulmányokkal kapcsolatos kiadások, a képzés céges kapcsolatai – mind fontosabbá váló kérdések. A Széchenyi István Egyetem e téren is jelentős előnnyel indul: a hazai felsőoktatásban itt a legolcsóbb a kollégium, a város jól megközelíthető közúton és vasúton is, s a legkiterjedtebb munkaerőpiaci háttér jellemzi a képzéseket. A diplomaszerzés más városokhoz képest mérsékelt költségei a jó elhelyezkedési lehetőségnek köszönhetően az egyik legvonzóbb hazai felsőoktatási központtá teszik Győrt.
S a legfontosabb mérőszám: az egykori hallgatók több, mint 90%-a fél éven belül elhelyezkedett. Az idei adatok alapján a 2006-ban végzettek 52%-a egy hónapon belül, további 12%-a 2 hónap alatt, majd 12,5%-a negyedéven belül talált munkahelyet. A végzés pillanatában remélt és a valós elhelyezkedési hely között nincs lényeges különbség: az egyetem friss diplomása túlnyomó többsége a térségben vagy az azon kívüliek lakóhelyükön keresnek és találnak munkát. A 3 évvel ezelőtt záróvizsgázók harmada már a diplomavédéskor biztos munkahellyel rendelkezett, s a visszakérdezéskor még pozitívabb lett a kép: az egy hónapon belül elhelyezkedők aránya meghaladta az 52%-ot (bár ezt csak a megkérdezettek 39%-a várta).
A két év végzettjei a felmérés válaszadói szerint 80%-ban saját szakterületükön helyezkedtek el. Az előzetes felmérés szerint ez az arány 65%-os volt, s ezt jelentősen felülmúlta a tényleges arány. A bérre vonatkozó elvárás a válaszadók kétharmadánál a 100 és 300 ezer forintos sávban mozgott. A beérkezett válaszok alapján a mérnöktanár diplomával kikerülők keresnek a legjobban, majd a villamosmérnökök és az informatikusok következnek. Az elképzelt és a realizált munkabér gyakorlatilag minden megkérdezett esetében - felfelé – tért el.
A végzettek a munkavégzést, a személyi kompetenciát segítő elemek közül a kommunikációs készséget értékelték a legfontosabbnak, majd a szakmai tudás, a rugalmasság következett. Elgondolkodtató, hogy a szakmai jártasságban való elmélyültséget biztosító plusszmunkákat – például tudományos és művészeti diákkör, esettanulmányi verseny – alacsonyabb pontszámot kapott. A 2006-os végzősöknél az elhelyezkedést, a munkába állást segítő tényezők súlya megváltozott: a munka világában eltöltött három év alatt a rugalmasság, a külföldön folytatott tanulmányok fontossága, a személyes kapcsolatok, a nyelvtudás felértékelődött.
A győri tanulmányok hasznosíthatóságáról a két év végzettjei gyakorlatilag azonos módon, nagyon pozitívan vélekedtek. A válaszadók 80%-a az elengedhetetlen, a nagyon hasznos vagy a jól felhasználható válaszokat jelölte be. Az egyetem erősségei közül a végzés idején közölt és a jelenlegi értékítélet jelentősen eltér. Míg frissdiplomásként a szakmai ismeretek kapták a legnagyobb pontszámot, a mostani kérdőívben a széleskörű elméleti ismeretek, s főként a szemlélet kialakítása, az önállóságra késztetés a meghatározó pozitívum. A szakmai továbbképzést a válaszadók 92%-a igényli, negyedük részt venne újabb diplomát adó képzésben, s minden tizedik válaszadó gondolkodik a doktori képzésben.
Az egyetemekre az idei évben jelentkezők július 9-ig még módosíthatják a beadott lapok sorrendjét. Ehhez is hasznos információkat, új motívumokat ad a győri Széchenyi István Egyetem egykori hallgatóinak véleménye.
A győri egyetem legfrissebb Diplomás Pályakövető Rendszerének legújabb adatai a Karrier és PR Iroda honlapján (www.karrier.szeportal.hu) részletesen is olvashatók.