A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy globális láthatóágát növelve minél előkelőbb helyen szerepeljen a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. E törekvés eredményeként az intézmény az elmúlt években felkerült a két legnevesebb minősítő szervezet, a Times Higher Education és a QS listájára is, sőt az utóbbin tavaly év végén 28 helyet javítva már a 173. helyen szerepelt a kelet-európai és a közép-ázsiai régióban. A további előrelépést segítheti az olyan, nagy elérésű folyóiratban publikált kutatás, amilyet az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének két munkatársa, dr. Lendvai László adjunktus és dr. Dogossy Gábor egyetemi docens végzett.

„Indiai kutatók kerestek meg bennünket azzal a felvetéssel, hogy dolgozzunk együtt egy közös alapkutatási projekten. Az építőiparban világviszonylatban a legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes kőzet, a márvány kitermelése során évi több száz millió tonna melléktermék, márványpor keletkezik. Ez sok helyütt, így India egyes részein is hatalmas környezeti problémát jelent, mert szennyezi a talajvizet, a levegőbe kerülve pedig növeli annak portartalmát. Kísérletsorozattal bizonyítottuk, hogy megfelelő hasznosítási lehetőség lenne, ha a márványport bioműanyagokban töltőanyagként alkalmaznánk” – részletezte dr. Lendvai László.

A bioműanyagok szigorú definíció szerint azok a műanyagok, amelyek természetes anyagokból – tehát nem kőolajszármazékokból – készülnek, és hasznos élettartamukat követően lebomlanak. Ezek azonban jóval drágábbak, mint hagyományos társaik, így elterjedésük előállítási költségük csökkentésével segíthető. Erre széles körben elfogadott megoldás, ha ipari melléktermékekkel töltik meg őket úgy, hogy tulajdonságaik ne romoljanak, vagy csak annyira, hogy még a célnak megfelelő maradjon.

Dr. Lendvai László, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa. Fotó: Májer Csaba József

„A márványpor ilyen jellegű alkalmazását vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy az általunk használt bioműanyag, a politejsav merevsége még jobb is lett, miközben a szilárdság, a szívósság és az alakváltozó képesség esetében nem mutatkozott meg egyértelmű tendencia” – ismertette az adjunktus. A kutatás az elmúlt években mind nagyobb hangsúlyt kapó körforgásos gazdaság kialakítása miatt is fontos, amely egy olyan rendszer, ahol nincs hulladék: az egyik folyamatban megtermelt termékek egy következő folyamat nyersanyagaivá válnak.

Az eredményeket a Springer Kiadó egyik folyóiratában publikálták, úgynevezett „open access”, azaz szabadon hozzáférhető formában. A Széchenyi István Egyetem az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program konzorcium tagjaként idén január 1-jétől szerződést kötött ezzel a kiadóval, ami lehetővé teszi az intézmény kutatói számára, hogy az általuk írt cikkek így jelenjenek meg. „Ez számos előnnyel jár. Egyrészt a nyílt hozzáférés révén sokkal többen olvashatják őket, így nagyobb nyilvánosságot kapnak. Másrészt a statisztikák szerint az ilyen formában megjelent tanulmányok idézettsége átlagosan több mint másfélszerese a hagyományos előfizetéses rendszerben megjelenő cikkekhez képest, ami nemcsak a kutatók életpályája szempontjából kiemelt jelentőségű, hanem a QS nemzetközi rangsorainak összeállításakor is meghatározó tényező” – ecsetelte dr. Lendvai László, hozzátéve, hogy az általuk publikált cikk az első, amely a szerződés keretében így jelent meg a Springer Kiadónál.