A Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem rektora is részt vett azon a konferencián, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter ismertette a felsőoktatással kapcsolatos terveket. Mindkét rektor hangsúlyozta, a kisebb állami szerepvállalás nem teljes kivonulást jelent. A médiában csak az a mondat jelent meg a miniszterelnök beszédéből, hogy önfenntartó lesz a felsőoktatás, az kimaradt a hírekből, hogy az önfenntartás mit jelent. Azt jelenti: a rendelkezésekre álló forrásokat az intézményeknek megfelelően kell beosztaniuk és hogy az állami forráson kívül egyéb szereplőket, partnereket is kell találniuk a finanszírozáshoz. Az állam tehát marad, ő lesz az egyik forrás, de nem az egyetlen.

- A miniszterelnök is tisztában van vele, hogy vannak képzések, amik piacosíthatók, ilyenek például a mérnöki, sőt még közgazdász szakok is, de a pedagógusképzést nem lehet ilyen alapokra helyezni. Sem az állam, sem az önkormányzatok nem tudják a leendő tanárokat piaci alapon támogatni. A rektori konferencia elnöke is azt hangsúlyozta, az oktatás a nemzetstratégia része, ezért innen az állam teljes egészében nem vonulhat ki. Azokat a területeket kell átvállalnia, ami számára fontos – nyilatkozta dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora. Hozzátette: Mindent azért nem lehet félresöpörni, ami jelenleg nem húzóágazat. Távlatokban kell gondolkodni, hiszen pár év múlva megváltozhatnak a viszonyok. Jelenleg például „padlón van” az építőipar, így az egyetemek sem kapnak szakértői megbízásokat, nem számolhatnak ilyen jellegű bevétellel. A gazdaság fellendülésével azonban változni fog a helyzet.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem pályázati forrásokból egészíti ki a költségvetését, s igyekszik folyamatosan növelni a versenyképességét, a kutatási és innovációs tevékenységét. Az oktatás színvonalát jelzi, hogy az intézményben hetvenszázalékos a minősített oktatók aránya. – Évek óta van német nyelvű képzésünk, kínai hallgatók is érkeztek hozzánk, akik jelenleg Szombathelyen tanulják a magyart, később pedig műszaki és agrár területen tanulnak tovább. Ez az irány szintén egybevág a kormányzati törekvéssel – tudtuk meg dr. Faragó Sándortól.

- A jövőben is kapunk állami támogatást, de a működéshez szükséges források biztosításában az intézményeknek nagyobb felelőssége lesz. Az állam automatikusan nem finanszírozza az egyetemeket, a szükséges források megszerzésében nekünk is aktívan részt kell vennünk – teszi hozzá dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora. - Nő az intézmények felelőssége, hiszen partnereket kell keresni, nem lehet csak az államtól várni a pénzt. Ez nem könnyű, de nem rossz út. Nem baj, ha a hallgatók látják, hogy minden egyes félév, amit egyetemen, főiskolán töltenek, veszteséget jelent, valaki azt kifizeti. Így látják, hogy a felsőoktatás érték és talán jobban megbecsülik, hogy tanulhatnak. Lesznek karok, szakok, ahol egyáltalán nem, vagy nagyon kevés ösztöndíjas hely lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tudnak majd működni. A jogi képzés jól példázza, hogy bizonyos képzések így is életképesek. Ahová mégsem jelentkeznek a hallgatók, azt az intézményt az állam nem fogja támogatni – magyarázza dr. Szekeres Tamás, aki szerint „a miniszterelnök markánsan és határozottan megismételte azt, amit a kormány törekvéseiről eddig is tudtunk”.

- A minőséget és a nagyobb arányú nemzetközi jelenlétet hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, amely a Széchenyi István Egyetem számára is egyértelmű cél. Fontos, hogy piacképes tudással bocsássuk ki a hallgatókat. A külföldi hallgatók számának növelésén régóta dolgozunk. Ennek érdekében indítottunk járműképzést német nyelven. A felsőoktatási politikában nincs változás. Világosan látjuk a feladatainkat és eddigi stratégiánk helyességét. Nem kell mást tennünk, mint a megkezdett utat tovább építeni.

A győri rektor hozzátette, a főiskolák, egyetemek integrációjának kérdése is felmerült a konferencián, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszterelnök nem tartja megoldásnak az intézmények összevonását.