Farkas Anett építészhallgató Makovecz Imre szimbólumait idéző kollekciója nyert a Gombold újra! öltözéktervező pályázaton. Az eseményt az idén másodszor rendezte meg a KIM, ezúttal 150 millióból, és hiába rakta át a Szépművészeti Múzeumból a jóval nagyobb Millenárisra, így is extrém sport volt a bejutás, sokan kint maradtak. Az [origo] a helyszínen a divatszakma bennfenteseivel értékelt: volt, aki szerint a tervezők nem léptek túl a magyar sztereotípiákon, más úgy látta, egy ilyen bemutató nem feltétlen prezentálja jól a magyar divatot, inkább a színházi világot idézi. Összességében azért jobb volt, mint tavaly.

Stadionrock-zenekari népszerűségre tett szert Magyarországon a divatdesign - annyian és olyan elszántsággal tolongtak a Millenáris bejáratánál a Gombold újra!, a magyar öltözéktervezési pályázat divatbemutatója 5-re tervezett kezdése előtt, mint a Népstadionnál 1992-ben, amikor végre fellépett a Guns 'n' Roses.

Harc a tömegen át

Ennek persze az is lehet az oka, hogy az idén is ingyenes volt a bemutató, és hiába cserélték le a Szépművészeti Múzeumot a Millenárisra, ide sem fért be a temérdek ember. Így a bejutásról nagyjából ugyanazt írhatjuk, mint 2011-ben. Valószínűleg meggondolatlanság volt meghívni a teljes országot, mert így sokan frusztráltan kényszerültek elhagyni a helyszínt, hiába raktak ki ledes kivetítőt, az erős szélben nem volt komfortos az épület előtt álldogálni. De jövőre talán sikerül megfelelő helyet találni, ami az elmúlt két év érdeklődése alapján leginkább az Aréna lehet. 

A Gombold újrát tavaly novemberben másodszor írta ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és annak háttérintézménye, a Design Terminál. Céljuk, hogy a pályázóknak ismertséget szerezzenek, segítsék a piacra lépésüket, összességében fejlesszék a magyar kreatív iparágat. Az esemény vezető-tanácsadója Lakatos Márk stylist, aki Lukács Gabi korábbi modellel közösen rendezte meg a show-t. A szombat esti zsűri elnöke Florence Deladriere, a Marie Clarie International divatrovatának vezető szerkesztője volt. Az esemény összköltségvetése mintegy 150 millió forintot tett ki (erről bővebben keretes írásunkban olvashat).

Ezerből harmincöt

A bejutás körüli káoszt leszámítva sok mindenben fejlődött a rendezvény. Alapvetően rendben volt a színpad és a technika is, és noha bent is nagy volt a tömeg, a Millenáris végül is megbirkózott a brutális emberáradattal. A bemutatókon néhány kisebb bakitól eltekintve - mondjuk valakinek nem írták ki a nevét, másét kétszer is kiírták - az esemény koreográfiája is rendben volt. Különösen szép gesztus a jelen multikulti Magyarországa felé, hogy a modellek között afroamerikai és ázsiai fiatalt is láthattunk.

Az idén egy helyett két divatbemutatót rendeztek; szerencsésen elválasztották a már régóta pályán lévő tervezőket a zömmel ismeretlen pályakezdőktől. Az ötre meghirdetett első divatbemutatón a szakma elismert tervezői meghívásos alapon mutathatták be őszi-téli kollekciójukat, és ezek többsége teljesen rendben is volt.

Egy tolongós egyórás szünet után, fél 8 körül kezdődött a valódi Gombold újra!, ahová előzsűrizés során közel ezer indulóból választották be azt a harmincöt pályamunkát, amelynek a kollekciója elkészülhetett. A divatbemutatót a tavalyi győztes, azóta a saját, INER nevű márkáját építő Gyöngyösi Renáta kollekciója nyitotta meg.

A szakmai tervzsűrit - amelyben mások mellett népi iparművész, divattervező és divattörténész is helyet kapott - a gálára aztán felváltotta a jóval több Google-találattal bíró nevekből álló - pl. Sebestyén Márta, Zoób Kati, Fabricius Gábor - celebzsűri. Szerencsére itt is helyet kaptak hiteles szakmai arcok, mint pl. Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora.

Régiből újat, kézművesekkel is újat

Azt már korábban bejelentették, hogy az idén két kategória lesz, de a tourok előtt nem kommunikálták, akkor ki melyikben indult. Persze amikor megjelent három modell a Sacra corona című film hangulatában, sejteni lehetett, hogy ők a "Kortárs öltözéktervezési pályázat" kategóriába tartoznak. Nekik ugyanis - hasonlóan a tavalyi pályázathoz - az volt a feladatuk, hogy "a magyar viselettörténet valamely tetszőlegesen választott korszakából merítsenek inspirációt", és dolgozzák fel az adott kort a legfrissebb divattrendeknek megfelelően. A zavar elkerülése végett legalább egy szünettel el lehetett volna különíteni ezt a blokkot a másik, kézműves kategóriától, aminek a neve "Design és hagyomány". Ennek az volt a célja, hogy a kézművesmesterségek képviselőit összehozza a városi tervezők kultúrájával.  

Hullámzóan váltakoztak jó és kevésbé jó, ötletes és unalmas munkák; voltak páran, akik csak a pályázati kiírás felét teljesítették, és az újraértelmezéssel nem sokat vesződve inkább a múltba révedtek. Ilyenkor olyan érzése volt az embernek, hogy egy kosztümös filmből másztak elő a modellek. 

Továbbra is egy kategóriában a látványruhák és a hordhatók

A tavalyi évből okulva a kiegészítőkkel indulókat az idén külön díjazták, a látványruhák viszont továbbra is együtt versenyeztek a hordhatóakkal: így lehetett, hogy hatalmas, busójárást idéző fejdíszes modellek és csilivili tüllös minták után jöttek szolid fehér blúzokba bújt modellek. Az [origo] által megkérdezettek közül többen fájlalták, hogy hordhatósági szempontok alapján nem választották ketté a díjazást.

Összességében több munkán lehetett látni erős koncepciót, de az indulók kockázatvállalása továbbra sem volt túl nagy, kivétel talán az ötletes és vicces busójelmezekre emlékeztető fejdíszeket (Pusztai Judit-Gál Barbara-Keszei Ágnes). Amúgy pedig a merészség kimerült néhány extrémebb szabásban vagy explicit, felnagyított magyaros motívumokban. Volt olyan fiatal divatszakember, aki az esemény után az [origo]-nak mindezeket bátor, bevállalós tettként jellemezte, a többség értelmezése azonban másképpen hangzott.

Sztereotípiákban gondolkoznak, színpadiasak

"Ami nem tetszett, hogy nagyon sztereotípiákban gondolkodnak a kiválasztott pályázók. Amikor a magyarság vizuális megjelenését kellene újragondolni, a magyarság sztereotip megjelenési formáit ismétlik újra és újra. A másik baj szerintem, hogy a befogadók ízlésének is nagyon meg akarnak felelni" - fogalmazta meg benyomásait az [origo]-nak egy divatkritikus.

Ő a 35 pályamű egyikében sem érzett "dübörgő kreativitást". Összességében pedig azt a tanulságot vonta le, hogy sokkal erősebb az igény a dinamikusabb magyar divatélet iránt, mint amekkora a versenyen elindult kreatív emberek kiműveltsége. Tőlük szerinte elsősorban nagyobb igényesség és nyitottság lenne elvárható.

Az egyik legnépszerűbb magyar divatblog szerzőpárosa csalódottan tűnődött az esemény után: "Inkább busójárás hangulata volt ennek az eseménynek, semmint divatbemutató. Nagyjából ugyanazt láttuk, mint tavaly, csak más színekkel meg néhol más formákkal. Vagy pedig annyira elrugaszkodtak a kiindulási ponttól, hogy semmitmondó lett az egész" - mondta egyikük.

"Valamiért a tervezők még mindig úgy gondolják, hogy a magyar motívumvilágból szinte csak a matyó vehető át, a többi tájegységet kissé hanyagolják. A másik, hogy egy-egy elemet ragadnak ki, amitől elég szájbarágós lesz az egész, ahelyett, hogy apró meglepetéseket bújtatnának el egy-egy ruhában" - foglalta össze gondolatait másikuk.

A bloggernők további aggályai szerint egy ilyen bemutató nem feltétlen prezentálja jól a magyar divatot: "Egy olyan irányba viszi el, ami nem világtrend, hanem a színházi felé húz, és akkor a magyarokat a Rubik-kockán kívül ezzel fogják azonosítani".

Makovecz-hommage az élen

Huszonnégy pályamunka érkezett a kortárs, tizenegy a design és hagyomány kategóriában. A Kortárs öltözékpályázat győztese (és a rendezvény voltaképpeni fődíjasa) Farkas Anett lett. Kollekciójánál az szerepel a feljegyzéseimben, hogy "Makovecz-hommage nőkön", illetve zsindelyminta. Mint később kiderült, mindkettő helyesen: a győztes az [origo]-nak elmondta, Zsindely elnevezésű kollekciójánál a népi építészetből indult ki, és valóban Makovecz Imre szimbólumai inspirálták; többek között a szárny- és az arcmotívum is tőle jött a kollekciójában. Farkas Anett a győri Széchenyi István Egyetemen hallgat építészetet, divattervezést korábban nem tanult, ez az első kollekciója, de tervei szerint nem az utolsó. "Mindenképp szeretném folytatni a divattervezést" - mondta, hozzátéve, hogy ahogy azt sok példa is mutatja, erős a kapcsolat az építészet és a divat között.

A kortárs kategóriában Nagy Móni és Hendzsel Ilona nyerte meg a legjobb kiegészítőért járó díjat. A design és hagyomány pályázatban Somogyi Alettnek ítélték a legjobb kollekcióért, és Vitányi Annának a legjobb kiegészítőért járó díjat.

Egy sor különdíjat is kiosztottak. Olyan partnereket is bevontak, akik tényleges megvalósítást kínálnak, és a díjazott így valami kézzelfogható, gazdasági értékkel gazdagodik - ezt a gyorselemzést már egy a divat- és a gazdaság világában is jártas fiatalember készítette a helyszínen az [origo]-nak. A szponzor szerinte egyértelműen önpromotál ezzel a felajánlással, de ha a felajánlott díj a díjazott számára is jelentős érték, akkor win-win helyzet alakul ki. (Ezért is éreztük kicsit méltatlannak Zoób Kati felajánlását, aki féléves gyakornoki lehetőséget adott a Design és hagyomány kategória győzteseinek, ingyenes munkaerőt biztosítva ezzel önmagának). A BKV pedig Vitézy Dávid BKK-vezér helyszíni bejelentése szerint ismét megújul, Hegedűs Anna és Molnár Madarász Melinda különdíjasok készíthetnek új formaruhát.