A projekt során megújul a homlokzat egy része és a várudvar, a földszinti részen intézménytörténeti-, vártörténeti és mezőgazdaság történeti kiállítások nyílnak, illetve ajándékboltot hoznak létre. A meglévő gyűjtemény- és ismeretanyagot innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel egészítik ki, így minden korosztály számára élményt adó turisztikai programot jelenthet a várban tett látogatás. A várudvar pedig kulturális rendezvények és koncertek tartására is alkalmas lesz.

A várudvaron helyezték le a mosonmagyaróvári vár turisztikai célú fejlesztésének alapkövét.

A vár belső udvarából nyíló terek alapvetően kiállítási funkcióknak adnak otthont. A délkeleti szárny fogadja majd a látogatókat, az északkeleti szárnyban bemutatják az intézmény történetét, az északnyugati oldal az ismeretterjesztés területe lesz, a délnyugati szárny pedig időszaki kiállításoknak, eseti rendezvényeknek biztosít teret. 

Az intézménytörténeti kiállítás többek között a Magyaróvári Akadémia legérdekesebb diákjainak és tanárainak bemutatására fókuszál. A látogatók megismerhetik az óvári gazdász hagyományokat is. A vártörténeti kiállítás fókuszában az épület történelmi múltjának megismertetése mellett a középkori paraszti és katonai, váruradalmi élet bemutatása áll majd. A mezőgazdaságtörténeti kiállítás pedig kifejezetten arra törekszik, hogy kézbe vehető eszközök segítségével közel hozza a ma emberéhez a múltat és a gazdászok tevékenységét.  

„Azt a tartást, historikus erőt, ami az elmúlt évszázadokban a falakon leülepedett, új tartalmakkal, funkciókkal újítjuk meg. Jó időben, jó helyen vagyunk ehhez, hiszen egész egyetemi munkánkat ez a folyamat jellemzi. Fontosnak tartom, hogy az egyetemi képzés, az egyetem megjelenése a várban továbbra is megmarad. A vár új funkciójában igazi találkozási pont lehet az egyetem és a város,  a generációk,  a tudomány, a kultúra és a szórakoztatás között” – mondta Dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora az alapkőletételi ünnepségen, a historikus kari tanácsteremben.

„Az egyetem, a vár és a város között nagyon sok kapocs van, ezer szállal kötődnek egymáshoz. A vár megújulásával olyan turisztikai központ alakul ki, ami rengeteg látogatót vonzhat a városba” – hangsúlyozta Dr. Iváncsics János alpolgármester, megköszönve az egyetem vezetésének és a kormánynak a nagyon régen vár beruházást.

Dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár szerint fontos cél, hogy a nemzeti kastély- és várprogramban megújuló műemlékek a múlt gondolatát hordozzák, de a jelenben éljenek és a jövő számára üzenjenek. Nagyságrendileg 60 milliárd forint áll rendelkezésre a program keretében, ebből 1,3 milliárd jut a mosonmagyaróvári várra. „Az ország jövője akkor biztosított, ha 20-30 év távlatában az egyik legélhetőbb hellyé válik Európában, és a térség vezető állama tud lenni. Ezt pedig akkor tudjuk elérni, ha három alapvető területen, a családtámogatásban, a gazdaságfejlesztésben és a kultúrában előre lépünk” – hangsúlyozta az államtitkár.

„Mondhatjuk azt, hogy az óvári agrárképzést megalapító Albert Kázmér főherceg volt az első előfutára Magyarországon a várprogramnak, hiszen 200 évvel ezelőtt egy elvesztett hadi jelentőségű várnak adott új, sikeres funkciót Wittmann Antallal közösen. Ehhez a szellemiséghez méltóan most új kezdetet biztosítunk egy modern, XXI. századi korszerű várfenntartáshoz” – emelte ki Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos.

Wittmann Antal és Albert Kázmér mellszobra a vár főkapujánál.

„Várat mindig stratégiai jelentőségű helyre építettek. Stratégiai jelentőségű volt Európa első agrárfelsőoktatási intézményének megalakítása is az óvári várban. Kétszáz év után elmondhatjuk, hogy kiművelt gazdász fők nélkül nincs sikeres agrárium. Akik ide jártak, maguk is várakat építettek szellemi téglákból szerte az országban és a nagyvilágban az itt szerzett tudásra alapozva, annak kisugárzásaként. Ezekre az alapokra lehet felépíteni a XXI század agráriumát, és megtalálni a vár új szerepét. Ma az új, szimbolikus alapítás korát éljük. Azt remélem, egyre többen felismerik, hogy az agrárium területén tanulni nagyon jó befektetés. Hiszen olyan új kihívások előtt áll ez a szakma, amikre valóban csak a kiművelt gazdász fők lesznek képesek megoldást találni” – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter.

Az alapkövet a várudvaron rakták le, az időkapszulában a beruházásnak és napjainknak emléket állító tárgyakat elhelyezve. Magyarország egyetlen olyan várában, ahol felsőoktatási tevékenység is folyik, immáron kétszáz éve.