KÖZPONTI TANULMÁNYI ÁTLAG – aki nem éri el, önköltségen tanul tovább

Központilag határoznak meg tanulmányi átlagot a jövőben az egyes tudományterületeken, amelyet el kell érni ahhoz, hogy valaki állami ösztöndíjas maradjon. Csak elsőre tűnik úgy, hogy enyhült az elvárás.

Zsenák-Kiss Szimóna

Eddig minden felsőoktatási intézmény maga állapította meg azt a tanulmányi átlagot, amelyet el kellett érniük a hallgatóknak ahhoz, hogy állami ösztöndíjasak maradhassanak. Ezt a küszöböt a jövőben központilag határozzák meg.

Az országban mindenütt 3,5-es súlyozott átlagot várt volna el az államtitkárság a bölcsészet, a művészet, a művészetközvetítés, a pedagógia, a sporttudomány és a társadalomtudományi ágazatba tartozó szakokon, 3-ast pedig az orvosi, a műszaki, a közigazgatási, a jogi, az informatikai, a gazdasági, a természettudományos és az agrárképzéseken. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kezdeményezésére végül jóval alacsonyabbra tették az értéket: 2,25-os és 2,5-es átlagot határoznak meg először, majd évente 0,25-dal emelik azt.

Nehezebb lesz

A Széchenyi István Egyetemen, – ahogy minden intézményben – eddig hatvanból harminc kreditet kellett szereznie a hallgatóknak két félév alatt. Legutóbb 325 hallgatót kellett önköltségesbe sorolni, mert ezt nem teljesítette – tájékoztatott Kovács Zsolt

igazgatásszervezési főigazgató. „Most már nemcsak a kötelezően teljesítendő kreditszámot (amit a korábbi harmincról az idei tanévtől harminchatra emeltek), hanem a tanulmányi átlagot is meghatározzák központilag. Aki ezt a minimális kreditszámot nem éri el, az valószínűleg a 2,5-es átlagot sem fogja. Összességében tehát magasabb lesz a követelmény” – fogalmazott.

Ösztönző a módszer

A Nyugat-magyarországi Egyetemen a múlt félévben a hallgatók kevesebb mint 1 százaléka nem érte el a 2,5-es átlagot, az ennél magasabb elvárás azonban már sokakat nehéz helyzetbe hozna: 3-as alatti átlaggal a hallgatók 7,41 százaléka, 3,5 alattival 21,6 százalékuk bírt. Cseh Sándor oktatási rektor-helyettes hatékony ösztönző módszernek tartja az új szabályt, de az eredetileg tervezett küszöböt ő is magasnak ítéli. 

„Többen a tanulás mellett dolgozni kényszerülnek, amely a tanulmányi teljesítményre negatív hatással lehet” – jegyezte meg. Hozzátette: „Az elfogadott értékek elvárhatók mindenkitől. Ez lesz a minimumfeltétel, magasabb lehet a követelmény, ha egy intézmény magasabb elvárást szeretne támasztani a hallgatók elé, megteheti.”

Ha nagy a tét

Suta Alex a Széchenyi gazdálkodás és menedzsment szakos, önköltséges hallgatója (a szakon alig van ösztöndíjas hely). Rá az állami támogatásra vonatkozó elvárások nem vonatkoznak, mégis úgy gondolja, az új szabály ösztönzően hat majd. „Önköltséges vagyok, de igyekszem jól tanulni, a tanulmányi átlag ugyanis számít, ha kollégiumi helyre pályázok. Az előző félévet négyes feletti eredménnyel zártam. Ha nagy a tét, jobban igyekszik az ember.”

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2015. november 3.)