Dr. Kovács Zsolt az általános tájékoztatót követően jellemző mutatókat emelt ki a felvételi számhalmazokból. Így például elmondta, hogy az elmúlt éveket tekintve idén először haladta meg a felvett elsőéves hallgatók száma a négyezret, a pótfelvételit követően pedig várhatóan a 4500-at, és megköszönte a diákoknak a bizalmat, hogy a Széchenyi István Egyetemet választották, itt tervezik a következő éveiket. „Jól döntöttek. Hiszen az egyetem brandje egyre erősebb. A digitalizáció, az ipar 4.0 szerepe felértékelődik” – mondta a főigazgató, rávilágítva, hogy a győri egyetem megfelelő válaszokat ad ezekre a kihívásokra. Ezt jelzi például, hogy a tavalyi 174-hez képes idén 235 hallgató tudja megkezdeni tanulmányait a mérnökinformatikus alapszakon.

Dr. Lukács Eszter és Dr. Kovács Zsolt tartotta a sajtótájékoztatót. Fotó: Májer Csaba József

A főigazgató mind a kilenc karra kitért az eredményeket értékelve, a gazdaságtudományi képzések területén például kiemelte a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, illetve a turizmus-vendéglátás szakokat, ahová több mint 110 hallgatót tudtak felvenni államilag támogatott képzésre. A jelentkezők átlagpontszáma itt stabilan meghaladta a négyszázat, ez pedig minőségi előrelépést is jelent. Általánosságban elmondható, hogy a felvetettek átlagpontszáma emelkedett, és a legtöbb szakon eléri a háromszázötvenet.

A nemzetközi képzésekről szólva Dr. Lukács Eszter rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési folyamata 2013-ban kezdődött, amikor a magyar kormány meghirdette a Stipendium Hungaricum programot.  Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, minőségfejlesztését, erősítse a magyar tudományos elit nemzetközi kapcsolatait, növelje a felsőoktatási intézménynek kulturális sokszínűségét, és népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást. A partnerországok meghatározott számú kvótára jelölhetnek leendő hallgatókat Stipendium Hungaricum ösztöndíjra. A hallgatók a megállapodásban rögzített tudományterületeken, rész- vagy teljes képzésen vehetnek részt alap-, mester- vagy doktori szinten és felsőoktatási előkészítő tanulmányokon, ha felvételt nyernek az adott intézmény képzésére. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok fogadására sikeresen pályázó intézmények pedig az ösztöndíjasok után önköltség-térítésben részesülnek. A program keretében az idei tanévig öt nemzetközi képzést vitt az egyetem angol nyelven, és ezeken kívül a járműmérnök alap- és mesterszakot működtette teljesen piaci alapon. 

Az oktatási rektorhelyettes bejelentette, hogy a 2019-2020-as tanévtől húsz angol nyelvű programra kapott a Széchenyi-egyetem Stipendium Hungaricum támogatást.  Az ösztöndíjprogramban résztvevő szakok mellett az önköltséges képzésebe bevonták továbbá a mérnökinformatikus mesterképzési területet, a zenészképzéseket öt hangszeren, illetve szakirányú továbbképzési szakokat indítottak a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon.

„Tavaly a nemzetközi hallgatóink létszáma 200 volt. Teljesen pontos, friss adatot még azért nem tudok mondani, mert jelenleg is zajlik az önköltséges külföldi hallgatók felvételiztetési folyamata, és az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak sem zárult még le teljesen, de hozzávetőlegesen 300 külföldi hallgatóval számolunk a 2019-2020-as tanévtől. Tehát közel ötven százalékos létszámnövekedés várható ezen a területen” – hangsúlyozta Dr. Lukács Eszter, kiemelve, hogy nyolc kar hirdetett angol nyelvű képzéseket a Széchenyi István Egyetemen.

„A nemzetközi hallgatók negyvenkilenc országból érkeznek Győrbe, illetve Mosonmagyaróvárra. Európát tekintve Szlovákiából, Spanyolországból, Törökországból, Olaszországból, Franciaországból és Németországból érkezik a legtöbb cserehallgató az Erasmus program keretében. Az önköltséges hallgatók elsősorban Bangladesből, Kínából, Indiából, Jordániából, Mozambikból és Nepálból jönnek, az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” keretében Nigériából, Pakisztánból, Egyiptomból, Szíriából, Kenyából és Jordániából várhatók diákok, Stipendium Hungaricum ösztöndíjasként pedig főleg Jordániából, Szíriából, Laoszból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és Indiából jönnek hallgatók. A legnépszerűbb szakok az önköltséges külföldi hallgatók körében a gazdálkodás és menedzsment, a marketing mesterszak, illetve az ellátásilánc-menedzsment, de minden angol nyelven meghirdetett képzés keresett a külföldi hallgatók körében” – vette sorra Dr. Lukács Eszter.

„Az angol és a magyar nyelvű oktatás ott ér össze, hogy a Stipendium Hungaricum keretében zajló képzéseket a hazai felvételi rendszerben is megjelenítettük, így a magyar hallgatóknak is van lehetőségük részt venni az angol nyelvű oktatásban. Ezekre a képzésekre szép számmal jelentkeztek is. Nemcsak a közel háromszáz külföldi hallgató fogja tehát angol nyelven megkezdeni a tanulmányait, hanem velük együtt magyar diákok is. Vagyis ha valaki multikulturális közegben, angol nyelven szeretne tanulni, nem kell feltétlenül külföldre mennie. A lehetőség itthon, a Széchenyi-egyetemen is adott, hiszen ahogy elhangzott, negyvenkilenc országból, negyvenkilenc különféle kultúrából érkeznek hallgatók hozzánk, ami sok új színt és ezzel együtt kihívást is hoz az egyetem életébe” – tette hozzá Dr. Kovács Zsolt.

„Az angol nyelvű képzések kiterjedése azt is jelenti, hogy az egyetemi oktatók nemzetközi tudományos tevékenysége is teljesebbé válhat, és így kerülhet igazán globális kontextusba a győri egyetem” – zárta a sajtóbeszélgetést Dr. Lukács Eszter.