Környezetvédelem és a Rendőrség
Napjainkra a környezetvédelem a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen minden környezeti elem állapota jelentősen romlik. Környezetünk állapotának alakulása egyértelműen figyelmeztet bennünket arra, hogy a világgazdaság és a technika fejlődési iránya nem az általános jólét kibontakozása felé mutat, hanem ellenkezőleg, a pusztulás veszélyét vetíti előre. Olyan ismereteket, életformákat kell megmutatnunk, olyan szokásokat és attitűdöket kell kialakítanunk, hogy lehetővé váljon a fenntartható élet, hogy a felnövekvő generáció olyan modellt kövessen, amely lehetővé teszi, hogy a Föld eltartó-képességén belül élhessünk. Mindannyiunk érdeke ugyanis, hogy Földünket – az Emberiség bölcsőjét – lakható állapotban adjuk át az utókor számára. Ennek eléréséhez azonban mindenképpen a társadalom szemléletmód változása, a környezettudatos gondolkodásmód kialakulása szükséges.
Ezen rövid elméleti felvezetés után úgy gondolom szükséges tisztázni – mivel gyakran merül fel kérdésként - hogy miért kell a rendőrségnek a környezetvédelembe belefolynia.
Elsősorban azért, mert a környezet elemeinek károsítását, sőt egyes esetekben már a veszélyeztetését is, valamint a természeti értékek pusztítását a Büntető Törvénykönyv (Btk.) bűncselekményként definiálja és rendeli büntetni. Ezen bűncselekmények felderítése pedig a rendőrség nyomozóhatóságainak a hatáskörébe tartozik. Alapvetően három területet érint, melyek megsértése amúgy a szabadságvesztéssel büntetendő. 
Környezetkárosítás (Btk. 280. §.)
- tipikus esete az amikor valamely felszíni élővízbe környezetre veszélyes anyagot (permetszert vagy más vegyszert) önt valaki
- a talajba vagy szennyvíztisztítóba fáradt olajat enged valaki
Természetkárosítás (Btk. 281. §.)
- egy a megyénkben történt tipikus eset: nemzeti park területéhez tartozó földet felszántott mezőgazdasági művelés céljából valaki
- tipikus példa, mikor védett ill. fokozottan védett madárfajt - mondjuk parlagi sast - megmérgeznek
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 281/A. §.)
- sajnos gyakran tapasztalható példa mikor az út mellett, vagy egy erdő szélén háztartási, vagy építésből, lakásfelújításból származó hulladékot helyeznek el ismeretlenek
- szennyvizet enged valaki a csapadékvíz- elvezető rendszerbe
Érdekességként megemlíteném, hogy 1996. évben az országban elsőként indítottunk nyomozást a Btk 281/A § szakaszába ütköző, a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az eredményes nyomozás során megállapítást nyert az elkövetők kiléte, a beszerzett bizonyítékok kellően megalapozták ezen személyek büntetőjogi felelősségre vonását. 
A rendőrség és a környezetvédelem kapcsolata azért is szükségszerű, mivel az európai uniós csatlakozás egyik feltétele volt a környezetvédelmi tevékenység erősítése, melynek markáns eleme a környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen jellegű bűncselekmények hatékony felderítése. Másrészről úgy gondolom, hogy a társadalom részéről is jogos igény van az ilyen jellegű jogsértésekkel szembeni hatékony hatósági fellépésre.
A bűnüldözés mellett megyénk rendőrsége nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos prevencióra is. Főkapitányságunk Bűnmegelőzési Osztályán 2001-óta működik környezetvédelmi szakvonal, azóta szerves része a bűnmegelőzési tevékenységünknek a környezetvédelem, a környezeti nevelés.
Megyénkben az elmúlt időszakban az ipar, és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra dinamikus fejlődése volt a jellemző. Szerencsére a betelepülő nyugat-európai cégek a legtöbb esetben saját országuk környezetvédelmi normáinak betartását követelik meg itt is, azonban ez nem mondható el minden esetben a hazai cégekről is. Néhány gazdaságilag nehéz helyzetbe került vállalat döntött úgy, hogy a környezetvédelem a takarékosság miatt háttérbe szorul, így jelentős környezetszennyező hulladékot halmoztak fel. Sok esetben ezen cégeket felvásárolta konkurenciájuk, az előbb említett hulladékokkal egyetemben, amelyek ártalmatlanítása viszont komoly anyagi terhet jelentett az új tulajdonosnak. Számtalan esetben előfordult, hogy a felhalmozott hulladékot a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó jogszabályok megsértésével egyszerű kommunális hulladékként próbálták tárolni, illetve megsemmisíteni. Ezek jelentős részét szerencsére sikerült időben észlelni és a hatósági fellépést követően a felelős személyek felelősségre vonásra kerültek, míg a hulladék megfelelően ártalmatlanítva került megsemmisítésre. 
A veszélyes anyagok ártalmatlanítása amúgy bonyolult, eszköz- és pénzigényes folyamat. Ennek megfelelően az ártalmatlanítás díja hazai viszonyok között meglehetősen magas. Észlelték az ebben rejlő üzleti lehetőséget a különböző bűnözői csoportok is, és megpróbálkoztak így könnyű pénzhez jutni. A módszer a következő volt: az egyes helyeken felhalmozódott veszélyes hulladékot ártalmatlanítás vagy ártalmatlanításra elszállítás céljából átvették, majd az ehhez kapcsolódó dokumentumokat meghamisítva az ártalmatlanítás díját fölvették. Természetesen ezek a személyek nem rendelkeztek sem a megfelelő szaktudással, sem pedig technikával ezen munkák elvégzéséhez, így egyértelmű, hogy az átvett hulladéktól illegális úton szabadultak meg, azaz lerakták valahol. A fő szempont persze így nem a környezetvédelem volt, hanem hogy lehetőleg ne találjon senki a lerakott szemétre. Megyénkben ezen elkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények felderítésre kerültek, azóta nincs tudomásunk arról, hogy ilyen jellegű trükkökkel próbálkozna bárki is.
A környezetvédelemmel összefüggő szabálysértések közül leggyakrabban köztisztasági és környezetvédelmi szabálysértés miatt kerül sor intézkedésre. A köztisztasági szabálysértési feljelentések megtételének jelentős része illegális szemétlerakókkal szemben, míg a környezetvédelmi szabálysértések legjellemzőbben a műanyag, gumitermékek, kábelek égetését végzőkkel szemben történik. Ugyanakkor utcai szemetelésért (eldobott csikk, italos palack) is számtalan feljelentést tesznek kollégáink.
Szabó Csaba r. hdgy.
vagyonvédelmi és környezetvédelmi referens
Fogadják meg tanácsainkat!
Előzzük meg együtt a bűncselekményeket!
Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
Bűnmegelőzési Osztály