KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG STRATÉGIA SVÉDORSZÁGBAN
Svédországban 2020-ban a kormány stratégiát készített a körforgásos gazdaságra való áttérés bevezetésének elősegítése érdekében. A 2020-as járványhelyzet még inkább rávilágított arra, hogy változás szükséges, a Covid előtt élt életünk már nem fog visszatérni és bár az országban eddig is nagy hangsúly volt a fenntarthatóságon, most még intenzívebb gondolkodás indul meg a témáról, ehhez nyújt támpontot a stratégia, mely egyaránt szól a gazdasági és társadalmi szereplőknek. Az ország célja, hogy 2030-ra nemzetközi szinten példaképéként szolgálhasson a körforgásos gazdaság területén, és aktív vezetője legyen az ügynek.
Kulcsszavak: stratégia, Agenda 2030, újrahasznosítás, információ
Üzleti SZEmle - 2021. február
A stratégiában kiemelik, hogy a körforgásos gazdaság bevezetésével fő céljuk egyrészt a környezeti- és klímacélok elérése, másrészt ezzel összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül (Agenda 30) is minél több teljesítése (a 17 célból 10-re fókuszál a stratégia). Ehhez a stratégiában 4 fő fókuszterületet határoztak meg, ezeken belül pedig megfogalmazták a fő intézkedési területeket.
- Fenntartható gyártás és terméktervezés (pl. a termékek összetételéről, újrahasznosításáról részletes információk biztosítása; a termékek hosszabb élettartamának támogatása; a termékekbe adott kvóta szerint újrahasznosítható, fenntartható és bio anyagok beépítése);
- Termékek és szolgáltatások fenntartható fogyasztása és felhasználása (pl. a közösségi gazdaság támogatása; azon vállalkozók támogatása, amelyek az új üzleti modellben gondolkodnak);
- A környezetet nem szennyező anyagok felhasználása (pl. az újrahasznosítás még nagyobb arányú elterjesztése a szelektív szemétgyűjtésen keresztül; a szereplőket tudatos cselekvésre sarkallni részletes információk átadásával);
- Az innováció és a körforgásos üzleti modellek támogatása (pl. új üzleti vezetői szemlélet támogatása; fenntartható termelés környezeti normák mentén).
A stratégia két fontos üzenete, egyrészt, hogy hangsúlyozza az információk fontosságát, hiszen mind a fogyasztók, mind a vállalatok akkor tudnak jól és tudatosan dönteni és cselekedni, ha rendelkezésre állnak a megfelelő információk a témában. Másrészt kiemeli, hogy a körforgásos üzleti modell csak akkor tud megvalósulni, ha abban minden társadalmi és gazdasági szereplő részt vesz, hiszen ez nem kizárólag néhány ember vagy vállalat ügye, hanem mindenkié.
Forrás: https://www.regeringen.se/4a3baa/contentassets/619d1bb3588446deb6dac198f2fe4120/200814_ce_webb.pdf
Összeállította:
REISINGER ADRIENN
PhD, habil, egyetemi docens, dékánhelyettes
Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
radrienn@sze.hu