A Covid-19-világjárvány az élet minden területén váratlan fordulatot hozott, olyan helyzeteket teremtett, amelyekben előre nem kiszámítható akadályok és lehetőségek merültek fel. Az új körülmények alternatív módszerek és eszközök alkalmazását tették szükségessé, amelyek átfogó és multidiszciplináris jellegű feltérképezése fontos szakmai jelentőséggel bír.

„A konferencia rávilágított arra, hogy egy globális járvány milyen mélyen hat az élet minden területére, mint például az érzelmekre-gondolatokra, a nyelvhasználatra, a munkavégzésre, a közösségi létre, a társas kapcsolatokra, a nevelő-fejlesztő és segítő aktivitásokra. Másrészt a jelenben éppen most megélt-átélt aktuális problémák és kihívások tudományos igényességű feldolgozása is izgalmas feladat, amely nagymértékben segíti a megfelelő értelmezés, alkalmazkodás és reagálás kialakítását” – nyilatkozta Csizmadia Zoltán dékánhelyettes, a konferencia szervezőbizottságának elnöke.

A járvány az élet minden területén váratlan fordulatot hozott, s a jelenségek elemzése a kutatók számára is feladatot jelent. Fotó: Pixabay

Pongrácz Attila dékán köszöntőjében kiemelte: „A kar többek között ezzel járul hozzá a tudásalapú társadalom megteremtéséhez, a digitális készségfejlesztéshez. A plenáris előadások jól kijelölik azt a széles tudásteret, amelyben napjaink pedagógusainak, társadalomtudománnyal, humán fejlesztéssel foglalkozó szakembereinek el kell tudni igazodniuk”.

Tari Annamária (pszichoterapeuta, pszichoanalitikus) plenáris előadásában a változások szokatlanságára és az ilyen helyzetek érzelmekre gyakorolt hatásaira fókuszált. Veszelszki Ágnes (tanszékvezető egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem) a „másfél méteres társadalom” és a „karanténvilág” nyelvészeti aspektusait, a koronavírus-járvány kommunikációs összefüggéseit mutatta be. Baracskai Zoltán (egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem) az „amikor majd tűrhetetlen lesz a tűrhető: az antifragilis megértése” témájában a törékenység, félelem eszmetörténeti sarokpontjait foglalta össze. Bugovics Zoltán (egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem) a bizonytalanság és a kockázattársadalom összefüggésében a posztmodern árnyoldalait rendszerezte.

Közel 90 előadás hangzott el a tudományos konferencia 13 tematikus szekciójában a neveléstudomány, a tanító- és tanárképzés, a gyógypedagógia, a szociológia és szociális tanulmányok, a nyelvtudomány és kommunikáció, a bölcsészettudomány, az andragógia, a közművelődés, a humánerőforrás-fejlesztés és tanácsadás, valamint a természettudomány területén.

A Széchenyi István Egyetem karainak oktatói, hallgatói mellett 15 neves hazai és határon túli szakmai műhely – többek között a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a révkomáromi a Selye János Egyetem és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem – képviselője tartott előadást a rendezvényen. A konferencia külön szekciókkal emlékezett meg az idén száz esztendeje született Barsi Ernő néprajzkutatóról, zenepedagógusról, református lelkészről, főiskolai tanárról, az Apáczai-kar volt oktatójáról és egyben több kolléga mesteréről, illetve a száz éve, akkor is egy kizökkent világ keretei közt aláíratott trianoni szerződésről és annak kulturális, gazdasági és társadalmi hatásairól.

Az online rendezvényt videón elérhető könyvbemutató és képzőművészeti kiállítás is színesítette.

Könyvbemutató: https://youtu.be/XbMvGUiUwqE

Kiállítás: https://youtu.be/k8pzIFBDj5w

A konferencia programja:

https://ak.sze.hu/images/Konferenciak/ANTK2020_Programfuzet_Absztraktfuzet_2020_11_19_vegleges.pdf

A konferencia honlapja:

https://ak.sze.hu/xxiv-apaczai-napok-tudomanyos-konferencia