„Igen, A király beszéde szakmai szempontok szerint is hiteles alkotás. Többször vetítünk belőle részleteket a hallgatóknak a logopédia szakirányon” – mondta dr. Jászi Éva tanszékvezető egyetemi docens, a program szervezője. Harmadéves logopédia szakirányos hallgatók tartottak beszédtechnikai bemutatót, ahol a ritmus, a beszéd és mozgás harmóniája dominált, végeztek artikulációs gyakorlatokat, és a téri tájékozódás fejlesztésére akadálypályaszerű játékot is vezettek felkészítő oktatóikkal, Rohár Alexandrával, Szabóné Pongrácz Petrával és Kozma Szabolccsal.

A logopédia európai napján beszédtechnikai bemutatót is tartottak a harmadéves hallgatók Rohár Alexandra tanársegéddel közösen.

Az Apáczai-karon 2011-ben kezdődött a képzés a logopédia szakirányon, a végzősök országos szinten is keresettek a beszéd-rendellenességgel és a nyelvi fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, felnőttek ellátásában. A Széchenyin a gyógypedagógusnak készülő elsősök közel fele választaná a logopédia szakirányt. Hogy mégsem lehet mindegyikük az, a komoly alkalmassági kritériumokon múlik. Megfelelő adottságokkal kell rendelkeznie ehhez a hivatáshoz: beszédállapotának, hangképzésének és artikulációjának tökéletesnek kell lennie. Ilyen szűrő például a beszédalkalmasság.

Sajnos, a végzősök közül a közoktatásban kevesebben helyezkednek el, mint amennyi logopédust fel tudnának venni az intézmények. Sokan választják a jövedelmezőbb magánszférát, pedig folyamatosan nő azoknak a gyereknek a száma, akik beszédnevelő szakember segítségére szorulnának óvodákban, iskolákban egyaránt.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy a logopédus is gyógypedagógus. Az ide jelentkező diákoknak elhivatottságot kell érezniük a sérült gyerekek, fiatalok, felnőttek felkarolásában mindkét szakirányunkon, a tanulásban akadályozottak pedagógiája és a logopédus szakirányon egyaránt” – mondja Jászi Éva.  A Széchenyi István Egyetemen jelenleg félezer diák tanul gyógypedagógusnak nappali és levelező képzésen. A pálya vonzerejét jelzi, hogy az első évesek nappali tagozaton 89-en, levelezőn 119-en vannak, számuk az utóbbi években folyamatosan emelkedik.

A király beszédéhez hasonlóan egyébként napjainkra is jellemző, hogy politikusok, közszereplők, nagyvállalkozók is igénybe veszik logopédusok segítségét és fejlesztik a beszédtechnikájukat. Ideális esetben a beszédnevelés sokkal szélesebb kört is érinthetne. Mindazokat, akiknek a hangjuk a munkaeszközük. Így például kevésbé lenne „népbetegség” a hangszálgyulladás a pályakezdő pedagógusok között.

A hallgatósággal együtt elvégezte a gyakorlatokat dr. Jászi Éva tanszékvezető is.

Kozma Szabolcs a ropit és a zizit is bevetette a logopédiai munka során alkalmazott eszközök, játékok között.